Kulturális rendezvények plakátjait vágták le Csíkszeredában tiltakozásként
Fotó: Pinti Attila
A kulturális és a közintézmények alkalmazottai hetek óta aggódnak, az átlagolvasó pedig napok óta azt látja, hogy az internet tele van a színészek siránkozásaival. Elmagyarázzuk, hogy mi készül, mitől ideges mindenki.
2023. augusztus 11., 21:152023. augusztus 11., 21:15
2023. augusztus 12., 16:072023. augusztus 12., 16:07
Három szakembert: Geréb László közgazdászt, Szilágyi István közigazgatásban jártas szakembert és Venczel Attila főjegyzőt kértük arra, hogy segítsenek a dolgok mögé nézni. Cikkünkben a meglátásaikra hagyatkozva próbálunk tiszta vizet önteni a pohárba. Célunk, hogy kibontsuk az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló reformcsomag részleteit, és kommentáljuk ezeket.
A kormány gyakorlatilag falhoz van állítva, mert rendkívül nagy a költségvetési hiány – emiatt veszélybe kerültek azok a Brüsszelből várt európai uniós pénzek, amelyekből országszerte zajlanak a nagyberuházások. A kormány szorult helyzetében két dolgot tehet:
egyrészt le kell faragnia a kiadásokat (erről szól a közszférát érintő, napok óta hangoztatott sürgősségi kormányrendelet tervezete),
másrészt pedig növelnie kell a bevételeit.
Az elmúlt napokban a közszférát sújtó tervezettől hangos a sajtó, de jó tudni, hogy a magánszférát is súlyos megvonások érhetik. Miközben előbbi esetében az érintettek nagyon ügyesen kihasználták a rendelkezésre álló lehetőségeiket (minden napra jutott egy-két kulturális tiltakozó akció), addig
Pedig csak a térségünkben rendkívül sok olyan intézmény van (Csíki Vállalkozók Egyesülete, Arbor Vállalkozók Szövetsége, Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége), amelyeknek most kellene megszólalniuk, legalább egy tiltakozó közlemény erejéig, nem pedig akkor, amikor rendezvényeikről szeretnének bölcselkedni a sajtón keresztül.
A kis cégek tekintetében – az eredeti tervezet szerint – amelyik nyereséges(ebb), azt profitadóssá tennék, hogy több adót fizessen. Továbbá az étkezési utalványokat tíz százalék egészségbiztosítással terhelnék, amit a tervezet szerint a kormány próbál különböző eszközökkel (például minimálbér-növeléssel) kompenzálni, hogy ne az alkalmazott érezze meg, hanem a cég, ahol dolgozik. Összességében
mert többletkiadásokkal és áremeléssel járna – a részletekről a fentebb említett szervezetektől várunk részletes elemzést.
Egy dolgot azonban érdemes tudni: mind a magánszférát, mind pedig a közszférát érintő módosításcsomag csak egy elképzelés egyelőre, tehát a végleges szöveg még nincs közvitára bocsátva – épp ezért most kell hallatnia mindenkinek a hangját.
Ami biztos: augusztus 20-a körül a kormány egyeztet az Európai Unióval, és ennek függvényében a hónap végéig fogadnák el a máris vitatott dokumentumot. A kiszivárogtatott információk szerint már szeptembertől életbe kéne lépjenek bizonyos intézkedések.
Az egyik fontos javaslat az üres, tehát betöltetlen közszférai állások megszüntetése. Itt fontos megérteni: eddig, ha egy állami hivatalban,
tehát nem lesz lehetőség arra, hogy alkalmazzanak oda embereket. Ez esetben tehát inkább egyfajta „plafonálás” a lényeg, mintsem költségcsökkentés.
Székelyudvarhelyi edzésen a VSK. A sportot is érinti költségcsökkentés
Fotó: László Ildikó
Ugyanakkor arra is van példa, hogy a betöltetlen állásokra szabott feladatokat a meglévő alkalmazottak látták el, ők ezért a munkáért bizonyos plusz juttatásokat kaptak – mostantól ez megszűnne, hiszen az üres állás törlésével az arra kiírt mukakör is megszűnik, azaz végső soron másnak nem jár plusz, ha elvégzi ezt a munkát, amit egy tervezett új kolléga kellett volna teljesítsen. Csakhogy tulajdonképpen
Egy másik érdekes fejezet az alkalmazottak egyéb juttatásaival kapcsolatos, konkrétan a mobiltefelonok vásárlására és használatára vonatkozik. Azt írták a jogszabálytervezetben, hogy az állami alkalmazottak egyszeri alkalommal kaphatnak 500 lejes térítést mobiltefonvásárlásra, emellett pedig a havi bérlet költségéből 50 lejt számolnak el – eddig nem volt semmilyen korlátozás.
A kisebb településekre vonatkozó fontos elképzelés: követni fogják, hogy az adott városnak vagy községnek milyen az éves adó- és illetékbehajtási rátája. Ennek függvényében kapnak majd az államtól is pénzt, itt azonban fordított arányról van szó:
– ez egyébként nem ördögtől való.
A pénzügyminisztérium szintjén ki fognak nevezni egy ellenőrző bizottságot, amelynek több „kritikus költségvetési kategóriára” (például a tanügyre, az egészségügyre vagy a helyi önkormányzatokra) kell majd figyelnie. Különböző mutatókat, beszerzéseket monitorizálnak majd. Például ha az ásványvízbeszerzés országos szinten két lej, akkor ettől nem térhet el nagyobb mértékben egyetlen állami intézmény sem. A tervezet értelmében a pénzügyminisztériumnak nagyobb hatásköre lesz arra, hogy a helyi rendezvények esetében kövesse és elemezze azt, hogy hol és mire megy el több pénz.
Néma performansz Csíkszeredában a színház előtt
Fotó: Csíki Játékszín
Terv az is, hogy a polgármesteri és tanácselnöki kabinetekben jelentősen korlátoznák az alkalmazottak számát. Itt az olvasó fantáziájára bízzuk, hogy eldöntse, egy-egy választott vezetőnek hány alkalmazottra van szüksége ahhoz, hogy a saját programjait szervezze és imázsát építse.
Igen, lássuk akkor a húzós részeket. Íme az egyik: a helyi költségvetés esetében ezentúl
Ezt a tervet csak abban az esetben érthetjük meg, ha hazahozzuk a témát; ehhez nézzük meg Székelyudvarhely és Csíkszereda esetét.
Kezdjük az alapoknál: az számít saját jövedelemnek, amit az önkormányzat a helyi adók és illetékek formájában az év alatt beszed; továbbá az a jövedelemadó, ami minden településnek az adófizető lakossága után jár (az áfából visszafejtett összegek már nem tartoznak ide).
Székelyudvarhely esetében ez az összeg évi 82 millió lej, ennek a 7,5 százaléka 6,2 millió lej. Csíkszeredában 119 millió lej az éves saját bevétel, aminek a 7,5 százaléka közel 9 millió lej. Ezzel szemben Székelyudvarhely közel 33 millió lejt költ évente kultúrára, szabadidőre, vallásra, sportra; Csíkszereda költségvetéséből 40 millió lejt fordít kultúrára, szabadidőre, vallásra, sportra. A szóban forgó kategóriákra szánt pénzek egyébként a települések költségvetésének egyik nagy fejezetében, a 67-es számúban vannak összefoglalva – ez jelképesen egy nagy zsák, amibe sok minden van beleborítva.
A helyi rendőrségek is bajban lehetnek. Ki veszi fel a kalapot?
Fotó: Erdély Bálint Előd
Székelyudvarhely költségvetését vizsgálva, a közel 33 millió lejből 10 millió lej fejlesztésre van elkülönítve (például a művelődési ház felújítása, zöldövezetek és játszóterek fejlesztése). További számok: Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum éves költségvetése 2 millió lej, Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum ennek a duplája (3,8 millió); a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2,5 milliót kap a helyi költségvetésből, a csíkszeredai Csíki Játékszín ennek a dupláját (5,3 milliót).
Ezek a számok tehát a következőt mutatják: ha a tervezett sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadnák el, akkor
– nem lenne pénz például zöldövezetre (kertészetre), sportra (VSK, sportpályázatok...), civilszervezeteknek pályázatokra.
Még egy érdekes adalék: a csíkszeredai költségvetésben a városi kertészetre 12 millió lej van elkülönítve, ugyancsak a 67-es fejezeten belül – ami önmagában nagyobb, mint amennyi a tervek szerint az egész fejezetre szánható lenne, vagyis 9 millió lej. Ez egyet jelent:
Maradjunk még egy kicsit a 67-es úton, azaz a 67-es fejezetnél! Ha a sportot nézzük, a következőt láthatjuk: Csíkszeredában 12 millió lejt szánnak sportra; Székelyudvarhelyen 7 milliót: 4 milliót kap a VSK, további 1,5 milliót kiosztanak pályázatokra, és ugyancsak 1,5 milliót sportberuházásokra. A sport esetében is látszik, csak erre több pénz megy el, mint amennyit a teljes 67-es fejezetre megengedne a kormány.
Beszélni kell az éves rendezvényekről is. Udvarhelyen 3 millió lej rendezvényekre megy el. Csíkszeredában a 67-es fejezeteben a kultúrán belül van egy alrész 6 millió lejjel (románul: Alte servicii în domeniile culturii, recreerii si religiei); meglátásunk szerint ebből szervezik többek között a városnapokat.
„Lakatot tehetünk minden kulturális és sportintézményünkre és programra, amely Csíkszereda város életnek a sava-borsát adta” – mondta Korodi Attila városvezető arra a kormányrendelet-tervezetre reagálva, amely a közigazgatásban hozna megszorításokat.
Mindenképp pontosítania kell a kormánynak, hogy ebbe a 67-es fejezetbe bele fognak-e tartozni a beruházások vagy sem. Mi a nagyságrendeket mutattuk meg, amiből kitűnik, hogy amennyiben a kormány korlátozni próbálja a saját bevételek elköltését, akkor nem a legjobb formáját választotta erre. A napokban nyilván a kulturális intézmények hallatták a hangjukat, de ugyanúgy
Mindezek mellett még miért van felbolydulás? Például azért, mert a tervezett jogszabály szerint januártól össze kell olvasztani azokat az intézményeket, amelyeknek kevesebb mint ötven alkalmazottjuk („elfoglalt állás”) van. Tudomásunk szerint Székelyföldön nem lehet túl sok olyan városi vagy községi alárendelt közintézmény, amelynek legalább ötven alkalmazottja lenne.
A tervezet idevágó passzusa értelmében azok az alárendelt közintézmények (legyen az kertészet, helyi rendőrség, színház...), amelyek nem teljesítik az ötvenes számot, összeolvadhatnak (románul: comasa), megszűnhetnek (desființa), vagy egyszerűen új intézménnyé alakulhatnak (reorganiza/fuziona sau transfera activitatea și personalul încadrat către alte structuri organizatorice).
Ugyanakkor a megszűnésnél a tervezet előírja azt, hogy ha valaki átveszi is, a személyzetben legalább 15 százalék személyzeti és 15 százalék anyagi, tehát működési költségcsökkentéssel kell járulnia az összeolvadásnak. Vagyis,
Na, de ha még így se jön össze az ötven ember, akkor mi legyen, olvasszák össze a kertészetet a színházzal, a kultúrházzal és a múzeummal? Nem tudjuk erre a választ.
Virágzás a városi kertészetnél. Meddig tarthat?
Fotó: Veres Nándor
A tervezet szerint egyébként év végéig jóvá kell hagyni az új működési szabályzatot és a szervezeti felépítést (organigram). Elképzelhető nyilván egy olyan székelyudvarhelyi/csíkszeredai/gyergyószentmiklósi kulturális központ, amelynek egy vezetője lenne, aki talán jobban tudná koordinálni a kulturális életet, mint így elaprózva. Mert Székelyföld-szerte mindig is probléma volt, hogy egy olyan épületet, amelyben több intézmény működik, kinek és milyen formában kellene működtetnie. Summa summarum: vannak intézmények, amelyeket nem lenne ördögtől való összeolvasztani legalább menedzsment szintjén, ám mit kezdjünk mondjuk a kertészetekkel vagy a helyi rendőrségekkel?
Szilágyi István szerint a kormány részéről helyesebb lett volna, ha azt mondaná, hogy „kezdjetek el spórolni, mert kevesebb jövedelmet fogtok kapni. A közigazgatási autonómia jegyében
jelen formában ugyanis inkább ellehetetlenülnek bizonyos tevékenységek, ami miatt a helyi közösségek hátrányt fognak szenvedni”.
Közel ötezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Vladimir Anton rendező, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kezdeményezett Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel. A napokban közzétett sürgősségikormányrendelet-tervezet ellen tiltakoznak.
Venczel Attila véleménye a következő: a sürgősségi kormányrendelet tervezete több esetben bántó és diszkriminatív. „Mondok példát: olyan időszakban akarnak állásokat megszüntetni, amikor európai uniós beruházásokat kell befejezni és újakat elkezdeni – ezekhez emberek kellenek, mert maguktól nem fognak létrejönni. Ha viszont megszüntetik az üres állásokat, akkor egyszerűen nem lesz, amit meghirdetni. Ugyanakkor mostantól
mert azt fogják mondani, hogy »egy ilyen káoszban, ahol kiszámíthatatlan állapotok vannak egyik napról a másikra, nincs értelme dolgozni«. Továbbá véleményem szerint valójában egy országos, mondhatni nemzeti érdeket fog sérteni ez a reform, mert veszélyeztetheti az uniós beruházások megvalósíthatóságát.”
A főjegyző szerint az önkormányzatoknak nincsenek eszközeik védekezni egy ilyen beavatkozás ellen, nekik be kell tartaniuk a törvényeket – a sürgősségi kormányrendeleteket is –, egyszerűen tudomásul kell vegyék a törvényes előírásokat és végre kell hajtaniuk azokat.
Döbbenettel értesültek, és tiltakoznak a Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fenntartásában működő kulturális intézmények vezetői a kormány által nyilvánosságra hozott gazdasági megszorításokat tartalmazó kormányhatározat-tervezetről.
Geréb László szerint a költségvetési irányszámokat Bukarest szabja meg, ezt pedig amiatt teheti meg, mert a helyi költségvetések bevételeinek egy jó része a központi költségvetésből érkezik. „A helyi önkormányzatok, annak ellenére, hogy széles körű autonómiával rendelkeznek, mégis állami önkormányzatoknak tekinthetők,
működésük nem valósulhat meg a központi államigazgatással való együttműködés nélkül. A decentralizáció elvének megfelelően a helyi önkormányzatok bizonyos szintű helyi autonómiával rendelkeznek, ennek a szabadságnak azonban ára van: a helyi demokrácia tiszteletben tartása és a helyi választópolgárokkal szembeni politikai felelősség. Azonban az állam részeként alá vannak vetve a törvényesség követelményének is, amely törvények betartásának a felügyeletét és ellenőrzését különböző szerveken keresztül maga az állam látja el.”
És végezetül arról is beszélnünk kell – mert más nem fog helyettünk –, hogy azért érinti különösen súlyosan ez a terv a kisebbségi önkormányzatokat, tehát a romániai magyar önkormányzatokat, mert nálunk, nekünk kisebbségi kulturális intézményeink vannak. Ezzel szemben egy román kisvárosnak nem feltétlenül van szüksége külön színházra, különösen nemzetiségi társulatra, elegendő, ha van egy színháza a megyeszékhelynek, amely időnként elmegy vidékre és szórakoztatja a nagyérdeműt. Esetünkben azonban,
Arról azonban lehet(ne) vitát indítani, hogy Székelyföldnek hány magyar színházra van szüksége. Egy dolog azonban nyilvánvaló: a kulturális intézményeink és a sportklubjaink a megmaradásunk biztosítékai. A múzeumainkkal és kertészeteinkkel együtt.
Hogyan integrálható az üzleti, profitorientált szempont a keresztény értékrenddel? Hogy lehet felhívni a figyelmet Gyergyó értékeire és hogy lehet a vallásturizmus révén hasznosítani őket? Ilyen kérdéseket tárgyalt a Keresztény Gyergyó konferencia.
A Maros megyei Mezőzáh községi rendőrök őrizetbe vettek három huszonéves fiatalt és egy 37 éves férfit, akik más férfiakat bántalmaztak, Mezőméhesen egy nyilvános helyen. A verekedés után elrendelték az őrizetbe vételüket.
Marosvásárhelyen kórházba került szerdán öt iskolás gyermek, miután feltehetően részt vettek a TikTokon terjedő úgynevezett Superman-kihívásban.
Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata közös mentési gyakorlatot tartott a Neamț megyei Hegyimentő Közszolgálattal december 4-én, szerdán, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban található Via Ferratán.
Lázár Ervin 1964-ben megjelent meseregénye nyomán mutatja be a gyergyószentmiklósi színtársulat A kisgyerek és az oroszlánok című gyerekelőadását december 7-én. Ezzel egy több mint 30 éve játszott előadást visznek színre újra.
Helyére került a Kézdivásárhely főterét ábrázoló bronzmakett, amelyet a Rotary Klub álmodott meg. A Tapintható Láthatatlan című projektet részben az önkormányzat által kezelt részvételi költségvetés útján finanszírozták.
Az általa vezetett gépkocsit szerdán reggel 7 óra körül állították meg a rendőrök, miközben a ludasi ipari övezet irányából a városközpont felé.
Firtosmartonoson egy idős férfi holttestét találták meg saját udvarában. Külsérelmi nyomokat nem észleltek kihívott rendőrök, de a halál okát majd a törvényszéki orvos állapítja meg.
Kisebb vibrációkra és hanghatásokra hívja fel a csíkszeredaiak figyelmét december 5-én 8 és 16 óra között a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, mivel a Sürgősségi Betegellátó Egységének építési munkálatai újabb munkafázisba érkeztek.
Egyetlen kutyát sem kell elaltatni a szépmezői menhelyen, az önkormányzat ugyanis megállapodott az állatok védelméért harcoló egyesülettel: amíg a ketrecekben tartózkodó ebek létszáma nem haladja meg a száznegyvenet, nem lépnek közbe.
3 hozzászólás