ez sem tudni, meddig bírja még – mutatott a traktoreke egyik karját rögzítő, jócskán meggörbült vastag csavarra, amelyet láthatóan a rendkívül nehéz szántás okozott.

A pityókaföldeket még csak-csak meg lehetett művelni, de az olyan tarlós területeket, mint amelyen éppen dolgozik, alig lehet felszántani, pedig a reggeli harmat kicsit meg is lágyította – magyarázta a gazda. „Az ekétől is függ. Van, amelyik bele se akad. Amelyik még jó eke, jól működik, az beleakad a földbe.”

Ütvefúróval talán menne

Vannak azonban olyan földek, amelyeket semmivel sem lehet megművelni. Azokon a földeken, amelyeken idén búzát, vagy valamilyen más kalászos növényt termesztettek a gazdák, olyan kemény a talaj, hogy hiába próbálkoznak a szántással.

– számolt be a tapasztalatokról a nagygazdaságot működtető Varga László. A nyugalmazott agrármérnök éppen beszélgetésünk előtt tért vissza egy sikertelen szántási kísérletről: mintegy egy hektárnyi területet nem tudtak megművelni a munkagépekkel.

„A kukoricaföldeket meg tudjuk szántani, de ahol kalászosok voltak, ott a föld úgy meg van taposva, hogy nem tudjuk megszántani. Nem akad bele az eke, ez már tavaszra marad” – fogalmazott a gazda, megjegyezve, négyzetméterenként legalább harminc liter eső kellene ahhoz, hogy a munkálatot még idén el lehessen végezni. Amikor száraz az ősz, mindig gondot okoz a szántás a gazdáknak, de idén olyan szerencsétlenül alakultak a körülmények, hogy nyáron sok volt az eső, meglágyult a talaj, majd ezt összenyomták a gépek, és megművelhetetlenre száradt a föld – magyarázta a gazda. Neki a földjei jó részét sikerült felszántania még az utolsó kisebb eső előtt, így az abba elvetett kalászosok magvai kihajtottak.

– tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint e tekintetben Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségében kissé enyhébbek a gondok, amit itt elvetettek a gazdák, az legalább ki tudott kelni, ugyanis ezeken a területeken néhány hete volt egy 18–20 literes négyzetméterenkénti csapadékhozamú eső. Gyergyószék köztes helyzetben van, ott rosszabb a helyzet, mint Udvarhelyszéken, de kedvezőbb, mint Csíkszéken.

„Szakadnak össze a gépek, kétszer több üzemanyag fogy el, de olyan is van, hogy nem akad bele a földbe az eke” – sorolta a szárazság okozta mezőgazdasági problémákat a szakember. Hozzáfűzte, ahol a vetésforgóban a burgonyát követte a búza, tehát burgonyaföldet kellett megművelni majd bevetni, ott nem volt gond, mert ezeket a parcellákat nem kellett szántani, csak felületi munkákat kellett azokon végezni. Máshol azonban nagy gondok vannak, viszont

ugyanis megtörténhet, hogy még a napközbeni fagyok beállta előtt lesz eső, és mégiscsak el lehet majd végezni a szántást, illetve kisebb esély arra is van, hogy kora tavasszal lesz erre alkalom. Utóbbi esetben azonban a tél jótékony hatásai nem fognak érvényesülni, márpedig azok felülmúlnak egy géppel elvégzett felszíni földmunkát – sorolta a tavaszi szántás hátrányait Török Jenő.

A csapadékeloszlás idén nem volt a legideálisabb a gazdák számára, ez okozta a legtöbb gondot a földeken. A mezőgazdasági szezon elején, májusban szárazság volt, emiatt egyenlőtlen lett a kelés, majd ezt túl sok csapadék követte júniusban és júliusban. A csapadékbőséget aztán újabb aszályos időszak követte, augusztustól túl kevés eső esett, vagy egyáltalán nem volt.