Csak keserves munkával sikerül. Olyan kemény a talaj, hogy majdnem megduplázódott a szántás üzemanyag-szükséglete
Fotó: Barabás Ákos
A kitartó csapadékhiány miatt olyan keményre szikkadt a talaj Hargita megyében, hogy a gazdák nem tudják felszántani a földek egy részét. A minden ősszel megmunkált szántóterületeknek idén csak a negyedét tudták megművelni a gazdák, azokat is csak jelentős idő- és üzemanyagtöbblet ráfordításával, azonban ez mind kárba veszhet: ha nem enyhül a csapadékhiány, nem hajtanak ki az elvetett őszi gabonák magvai.
2018. november 13., 14:022018. november 13., 14:02
„Valahogy, nagy nehezen fel lehet szántani, de szakad el minden. Már hegesztettünk, de nem tudjuk, hogy meddig megy újra. Üzemanyagból is legalább negyven százalékkal több kell” – hasonlította össze az idei helyzetet az átlagos évekkel Gergely Levente. Az éppen őszi szántást végző gazda elmondta, nem csak jelentős üzemanyagtöbbletet, de a szokásosnál mintegy negyven százalékkal több időt is igényelnek az őszi szántóföldi munkálatok idén.
ez sem tudni, meddig bírja még – mutatott a traktoreke egyik karját rögzítő, jócskán meggörbült vastag csavarra, amelyet láthatóan a rendkívül nehéz szántás okozott.
A pityókaföldeket még csak-csak meg lehetett művelni, de az olyan tarlós területeket, mint amelyen éppen dolgozik, alig lehet felszántani, pedig a reggeli harmat kicsit meg is lágyította – magyarázta a gazda. „Az ekétől is függ. Van, amelyik bele se akad. Amelyik még jó eke, jól működik, az beleakad a földbe.”
Vannak azonban olyan földek, amelyeket semmivel sem lehet megművelni. Azokon a földeken, amelyeken idén búzát, vagy valamilyen más kalászos növényt termesztettek a gazdák, olyan kemény a talaj, hogy hiába próbálkoznak a szántással.
– számolt be a tapasztalatokról a nagygazdaságot működtető Varga László. A nyugalmazott agrármérnök éppen beszélgetésünk előtt tért vissza egy sikertelen szántási kísérletről: mintegy egy hektárnyi területet nem tudtak megművelni a munkagépekkel.
„A kukoricaföldeket meg tudjuk szántani, de ahol kalászosok voltak, ott a föld úgy meg van taposva, hogy nem tudjuk megszántani. Nem akad bele az eke, ez már tavaszra marad” – fogalmazott a gazda, megjegyezve, négyzetméterenként legalább harminc liter eső kellene ahhoz, hogy a munkálatot még idén el lehessen végezni. Amikor száraz az ősz, mindig gondot okoz a szántás a gazdáknak, de idén olyan szerencsétlenül alakultak a körülmények, hogy nyáron sok volt az eső, meglágyult a talaj, majd ezt összenyomták a gépek, és megművelhetetlenre száradt a föld – magyarázta a gazda. Neki a földjei jó részét sikerült felszántania még az utolsó kisebb eső előtt, így az abba elvetett kalászosok magvai kihajtottak.
Szinte lehetetlen megművelni azokat a parcellákat, amelyeken a gazdák idén kalászosokat termesztettek
Fotó: Barabás Ákos
Ha kitart a csapadékhiány, a gazda szerint annak jövő tavaszra meglesznek a következményei azok számára, akik csak később tudtak vetni: nem vagy csak egyenlőtlenül kelnek majd ki a magvak, ami terméskieséshez vezet. Az időjárás azonban kiszámíthatatlan, behozhatja a lemaradást, hiszen volt már olyan év is, hogy decemberben vetettek, emlékezett vissza a gazda, felelevenítve az öregek régi mondását, miszerint „aki vet, annak van esélye aratni is”.
A szárazság miatt Hargita megyében idén még a negyedrésze sincs megszántva azoknak a földeknek, amelyeket a gazdák ősszel meg szoktak művelni.
– tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint e tekintetben Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségében kissé enyhébbek a gondok, amit itt elvetettek a gazdák, az legalább ki tudott kelni, ugyanis ezeken a területeken néhány hete volt egy 18–20 literes négyzetméterenkénti csapadékhozamú eső. Gyergyószék köztes helyzetben van, ott rosszabb a helyzet, mint Udvarhelyszéken, de kedvezőbb, mint Csíkszéken.
„Szakadnak össze a gépek, kétszer több üzemanyag fogy el, de olyan is van, hogy nem akad bele a földbe az eke” – sorolta a szárazság okozta mezőgazdasági problémákat a szakember. Hozzáfűzte, ahol a vetésforgóban a burgonyát követte a búza, tehát burgonyaföldet kellett megművelni majd bevetni, ott nem volt gond, mert ezeket a parcellákat nem kellett szántani, csak felületi munkákat kellett azokon végezni. Máshol azonban nagy gondok vannak, viszont
ugyanis megtörténhet, hogy még a napközbeni fagyok beállta előtt lesz eső, és mégiscsak el lehet majd végezni a szántást, illetve kisebb esély arra is van, hogy kora tavasszal lesz erre alkalom. Utóbbi esetben azonban a tél jótékony hatásai nem fognak érvényesülni, márpedig azok felülmúlnak egy géppel elvégzett felszíni földmunkát – sorolta a tavaszi szántás hátrányait Török Jenő.
A csapadékeloszlás idén nem volt a legideálisabb a gazdák számára, ez okozta a legtöbb gondot a földeken. A mezőgazdasági szezon elején, májusban szárazság volt, emiatt egyenlőtlen lett a kelés, majd ezt túl sok csapadék követte júniusban és júliusban. A csapadékbőséget aztán újabb aszályos időszak követte, augusztustól túl kevés eső esett, vagy egyáltalán nem volt.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
szóljon hozzá!