Tömeg, vigadalom, temetés

Bolondosságához, vidámságához méltó módon búcsúztatták a farsangot szombaton Alsósófalván. A megyei farsangzáró rendezvényen részt vevő, ezernél is több ember számos településről gyűlt össze, hogy saját térségének hagyományait ápolva, jelmezben, kedves ismerősök és ismeretlenek körében ünnepelje a leköszönő, mulatságokkal zsúfolt időszakot.

Bálint Kinga Katalin, Kovács Eszter, Pál Gábor

Idén Alsósófalva adott othhont a már 20. alkalommal megszervezett Hargita Megyei Farsangbúcsúztató rendezvénynek, melyen Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Kászonaltíz, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Szentegyháza, Csobotfalva, valamint a magyarországi Nádasd képviseletei vettek részt.

Székely Karnevál

Hargita megyében kalákaszerűen járnak körbe farsangot temetni a települések. Minden évben más-más csapat a házigazda. Ezek a hagyományőrző települések főként Csíkszékről, valamint a gyergyói vidékről érkeznek, Udvarhelyszékről pedig Alsósófalva és Szentegyháza képviselteti magát. Mindegyik település farsangbúcsúztatásának van egy jellegzetessége, a dramatikus népi színjáték. A felvonuló játékoknak vannak szimbolikus figurái, melyek többnyire kitömött szalmabábuk, és a körút végén ezeket elégetik. De nemcsak szalmából készült figurákat gyújtanak meg, hanem egyes csapatok például állatbábut „ütnek le”. A farsangtemetéskor egy periódust zárnak le, pontosabban azt ünneplik meg utoljára, hogy lejár a téli mulatságos időszak, és jön a megtisztulás periódusa. A 14 csapatban összesen 800–1000 ember vett részt aktívan az alsósófalvi farsangtemetésen, de az őket elkísérő családtagok, valamint a turisták jelenlétével megteltek a falu utcái emberekkel – tudtuk meg Ferencz Angélától, a Hargita Megyei Kulturális Központ Igazgatójától.

Szombaton 11 órakor a Sükösd Ferenc Általános Iskola udvarán gyülekeztek a csapatok. A politikusok és szervezők felszólalása után mindegyik település farsangolói elindultak körútjukra. Alsósófalva utcáin szétoszolva járták körbe a falut, és élvezték a helybéliek vendégfogadását. Mi is csatlakoztunk két csapathoz.

Kigyógyultunk nyavalyáinkból

A szervezők és az elöljárók beszédei után hamar kiürült az iskolaudvar: néhány ostoros legény maradt csak, fitogtatni tudását, no meg a Duna TV HD élőben közvetítette a műsort. A kétfős stáb riportere dezodoros palackot dugott az álldogálók orra ellé, az operatőr a rozsdás hurkatöltőből fabrikált kamera fókuszát állítgatta serényen.

Az egyre sűrűbb havazásban a szentegyházi csoport vonult a színpadra, a főként székely harisnyába öltözött férfiak lakomára ültek az emelvény tetején: középen a gazda, fején gyöngyökkel fűzött, szalagokkal díszített kalap, két oldalt a nép és az asszonyok (egyikük menyasszonyi ruhába öltözött férfi). A szélen közben sorukra vártak az ördögök, nézték a mulatozást, pálinkázást, a betévedt koldus siránkozásait. A pokolfajzatok tetőtől tapig feketébe bújtak – az overall szára alól kivillant ugyan a jó állapotban lévő munkavédelmi bakancs –, fejükre pirossal hímzett zsákot húztak. Tiszteletét tette a sárga halál is: kaszáját fente, míg az ördögfiak kevesen csattogtattak. A színre vitt történet végkifejletében pokolra jutott a minden hájjal megkent gazda – az ördögök cifrábbnál cifrább kínzási módokkal vallatták: megnyúzták, többször leszúrták stb. –, s a feloldódó hangulatban a színpadon is koccintottak egyet – bár nem az utolsót – a szentegyházi maszkurások.

Közben a faluközpont kiürült, idén új taktikát alkalmaznak a farsangolók: busszal mentek ki a falu végeire, innen jöttek befele s érkeztek meg majdnem egyszerre a központi térre. Mindezek mellett akadt azért látnivaló így is: a sófalviak kapualjakban kínálták a zsíros kenyeret és vöröshagymát, csörögét és fánkot, kiskályhán gőzölgött a forralt, fahéjas házibor. Nyavalyáinkból is kigyógyítottak jó szóért, bár sorba kellett állni, hisz népszerű volt a bélmosás, dögség, impotencia és korrupció elleni oltás. A javasasszony szívünket hallgatva megjegyezte: Arafat bármelyik pillanatban érkezhet, pirosra mázolt helikoptere már az udvaron áll. Az alsósófalviak különben nem egyedüliek, akik gyógyírrel szolgátak: csobotfalvi maszkura kínált színes bogyót, hogy „ha a kisasszonyok ezt beveszik, nem kell majd fejfájásra panaszkodni a dunyha alatt”.

Még a hó is eladó volt

Az ünnepségen részt vevő csoportok egyik legszínesebbje és legvidámabbika a csíkcsobotfalvi, körülbelül ötven fős csapat volt. Valódi és álzenészek, ambíciós „riporterek”, rojtok tarkította mesebeli lények alkották a társaságot, de élő szalmabábu, táltos „kecske” és természetesen népviseletbe öltözött fiatalok és idősek is feltűntek a „gyászmenetben”. Az ünnepélyes megnyitót követően a csapat jóízű koccintások és tréfálkozások közepette elindult, hogy vidámságát megossza más farsangtemetőkkel. Zeneszóval vonultak végig a főutcán, amíg a többi csoportot beérték, s az út közepén táncra perdültek. Forralt bor, friss sütemények illata fogadta őket – egy tökéletes légkör ahhoz, hogy a hagyományos, tréfás játékok elkezdődhessenek. A zene elültét követően idős bácsi kért szót, mondván, egy kiváló kecskét kínál eladásra, amely képes kitalálni, kinek hány szeretője van. Erre megjelent maga a portéka, egy jelmezes fiatal, s büszkén illegette magát a tömeg előtt, bizonyítva, hogy az öreg nem tréfál. Vevője azonban – dacára a kitűnő bemutatónak – nem akadt, ezért az „állatot” le kellett lőni – őt siratták el az egybegyűltek. S mivel olyan nagyon szánták, hatalmas kürtjeik hangjával végül fel is ébresztették. A látnivalók és hagyományos tréfák sora azonban nem ért véget: a központhoz közeledőket termetes hóember és hóasszony fogadta, amelyek élethű ábrázolása mosolyt csalt az arcokra, akárcsak a hóba szúrt „Eladó” – feliratú táblák. A legmulatságosabbak talán mégis a települések farsangi bábui voltak, amelyek elkészítésénél nem kevés pajzán humor érvényesült – s amelyeket készítőik égés közben sirattak el, a hagyomány szerint. Ezután kezdődött a farsangi eszem-iszom, amit a csobotfalviak mentora, Antal Imre így vezetett föl: „Viszontlátásra holnap reggel, mert nem tudjuk, mennyi itallal kínálnak meg”.

A hűvös idő ellenére a farsangolók nem dideregtek: a sok tánc, tréfa és nevetés – s nem utolsósorban a pálinka és a forralt bor – feledtette a hideg időjárást.

Keret:

Túró a javából (alsósófalvi hagyományos Gobé termék)

Hozzávalók: 2 adag báránybégetés, 2 adag kecskemekegés, 2 adag bivalybőgés, 1 adag tehénműgatás

Tartósítás: két hét ígérgetéssel

Szavatosság: életfogytiglan

Ára: megfizethetetlen

Képalá címlap 75: Ezt a telet sem élte túl Illés

Képalá bent 67: Ellepték a falu utcáit a farsangolók

Képalá bent 17: Disznóperzselőből készült kamera

Videó és fotógaléria: székelyhon.ro