Sajtos vidéki kaland

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Mitől lesz egyedi, az „ipari” sajtokéval össze nem téveszthető zamata a házi készítésű sajtoknak? Milyen a vörösborban érlelt, vagy a lágy, penészes, és meddig áll el egy jó kézműves sajt? Ennek jártunk utána Homoródalmáson, finomabbnál finomabb sajtokat kóstolgatva.

Széchely István

2014. május 16., 11:182014. május 16., 11:18

2014. május 16., 11:302014. május 16., 11:30

Sándor Hubát fiatal kora ellenére már a megye legjobb sajtkészítői között tartják számon, kapásból még ő maga sem tudja megmondani, hányféle sajtot készít, de ha az érlelt sajtok, olvasztott sajtok és lágy sajtok kategóriájában elkészített különféle fűszerezésűeket és érlelésűeket mind külön számolnánk, akkor elég sok lenne – mondja gyönyörűen felújított, rusztikus homoródalmási családi házukban a kézműves sajtkészítő, miközben legalább hatféle sajtból vág szeleteket. A hűvös pincehelyiség asztalán leterítve kisebb, nagyobb és még nagyobb korongok, az ezekből szelt falatokat kóstolgatva beszélgetünk a sajtkészítésről.

Sándor Hubát a Vidék kaland program kapcsán kerestük fel. A magyarországi projektbe tavaly Hargita megye is bekapcsolódott, és a most huszonöt éves homoródalmási kézműves sajtkészítő volt az egyik vállalkozó, aki egy budapesti fiatalt fogadott, hogy a gazdaság munkájába beavatva megismertesse vele a vidék igazi arcát. Nagyvárosi környezetből érkezvén kezdetben nem nagyon volt képben a teendőkkel – emlékezett vissza mosolyogva Sándor Huba –, de tíz nap alatt megtanulta a sajtkészítés alapjait, jól megértették egymást, jó tapasztalatokat szereztek, így idén is részt vesz a programban. Ő ugyan sokáig Székelyudvarhelyen élt, de gyerekkorában sok időt töltött nagyszüleinél, Almáson, gyakran be is fogták mezőgazdasági munkákra, tizenöt évesen már traktort vezetett, így sosem állt távol tőle a vidéki élet.

Ma sajtot csinálok!

Nem győzzük dicsérni a finomabbnál finomabb sajtfalatokat, miközben elmeséli, hogy valamivel több mint három évvel ezelőtt vett részt először sajtkészítő tanfolyamon, mert megtetszett neki, hogy különösebb felszereltség nélkül, voltaképpen egy edénnyel a falun állandóan meglévő nyersanyagból, a tejből sajtot lehet készíteni. Így hát nagyanyjától kért egy tízliteres fazekat, szólt, hogy a csarnokba egy kanna tejjel kevesebbet vigyenek, és aznap elkészítette élete első sajtját.

Az egy egyszerű sajt volt, ám ma már saját recept alapján készíti az összeset, és miközben a vörösborban érlelt, félkemény sajtját ízlelgetve a felületkezelésről, a savas közeg hatásáról és hasonlókról hallunk, rájövünk, hogy ez mégsem egy egyszerű szakma. Ám vidék kalandunk során nekünk ma igazán hálás feladatunk van: kisajtolni a számunkra szükséges információkat, miközben nem mindennapi sajtokat kóstolgatunk. A lágy, penészes a kedvencünk, nem is tudunk tovább rangsorolni, sorra felfaljuk a vörösborban érleltet – amelynek ízén jól érezhető a sajt mindenkori italpárjának aromája –, az erős szagú és telt zamatú félkemény sajtot, a füstöltet, majd az összes többi sajtkockát és szeletet. És közben olyasmiket tudunk meg, amiktől azonnal világossá válik, mitől olyan finomak és egyedi zamatúak a házi sajtok. Szemben az „ipari” sajtok előállítási módjával, a kézműves sajtok nyers tejből készülnek – magyarázza Sándor Huba.

A Jóisten keze és az ipari baktériumkultúrák

A gyári sajtokat pasztőrözött tejből állítják elő, aminek az a hátránya, hogy a magas hőmérsékleten a jó baktériumok is elpusztulnak, a tej elveszíti tájjellegét, majd oltóként beletesznek egy svájci vagy dán baktériumkultúrát, és mindnek egyforma íze lesz – tudjuk meg a fiatal szakembertől. Hozzáfűzi, nála a Jóisten szabályozza az érlelő hőmérsékletét is, így még saját sajtjainak is különbözik kissé az ízük, attól függően, hogy télen vagy nyáron készültek. A nyers házi tejben benne maradnak a „jó” baktériumok, ezért van az, hogy a Hargita megyei kézműves sajtok között két hasonló sincs, nemhogy ugyanolyan, dacára annak, hogy a sajtkészítést mind ugyanott tanulta az egyesület több mint húsz tagja – avat be az előállítás rejtelmeibe a sajtkészítő.

Sándor Huba már viszonylag jól megél az általa készített sajtokból, de mint mondja, sok a sajtkészítő a megyében, a csíkszeredai havi vásárokon tíznél is többen vannak mindig. Ennek ellenére nem versenyeznek, inkább együttműködnek. Vannak már állandó vevői, a vásárokban gyakoriak a visszatérő, ismerős arcok, kezdett kialakulni a vevőkör, de az eladás nyilván attól is függ, hogy éppen milyen és mekkora a látogatottsága az adott vásárnak.

Sajtévjárat

Ő több fűszeres és erős ízű sajtot is készít, ugyanis itt azok erősen kedveltek. Nagyon viszik, ahogyan ő mondja, különösen a fokhagymás füstölt parenyicát. De készít erős paprikás és zöldfűszeres sajtokat is, gyakran napi 250 liter tejből, ami 25 kilogrammnyi sajt elkészítésére elegendő. A családnak ötven szarvasmarhája van, ebből huszonhárom fejőstehén, ám a tőlük begyűjtött tejből nem mindig készül sajt, egy részét a csarnokba adják. Sajtjait a székelyudvarhelyi városközpontban, a hónap utolsó szombatjain megszervezett hagyományos termékek vásárain, illetve a csíkszeredai és marosvásárhelyi vásárokon értékesíti, de fiatal vállalkozóként a legnagyobb közösségi hálón is népszerűsíti termékeit.

Miközben a sajtérlelésről beszélgetünk, illetve arról, hogy a jövőben szeretné átköltöztetni az érlelőt a családi ház udvarába, egyre világosabbá válik, hogy miért alkot olyan tökéletes párt a sajt és a bor, mintha már évezredekkel ezelőtt egymásnak teremtették volna őket. Például azért, mert akárcsak a jó bor, a jó sajt is bármeddig eláll. Sándor Huba elmondta, noha az ő esetében a piac határozza meg, hogy sajtjai meddig állnak el, és eddig fél év volt a leghosszabb idő, Svájcban kóstolt már hároméves sajtot, sőt ugyanott látott tizenöt éveset is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Egy kis felzárkózás ott, ahol a legjobban le van maradva Székelyudvarhely

Négy, az 1918. december 1. utcában lévő tömbház energetikai felújításának értékbecslését módosították pénteki ülésükön a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselők. Még egy hasonló pályázat folyamatban van, de újabbakat 2028-ig már nem adhatnak le.

Egy kis felzárkózás ott, ahol a legjobban le van maradva Székelyudvarhely
Hirdetés
2026. november 20., péntek

A csapadék miatt fogyaszthatatlanná vált a vezetékes víz négy Hargita megyei községben

A jelentős csapadék következtében annyira zavarossá vált a vezetékes víz négy udvarhelyszéki községben, hogy jelenleg nem alkalmas emberi fogyasztásra – figyelmeztet a Harvíz szolgáltató lakossági tájékoztatójában.

A csapadék miatt fogyaszthatatlanná vált a vezetékes víz négy Hargita megyei községben
2026. november 19., csütörtök

A lakosság véleményére is számítanak az udvarhelyszéki közösségi közlekedés megtervezésében

Kérdőív segítségével mérik fel a székelyudvarhelyiek és a környező települések lakóinak utazási szokásait, igényeit és elvárásait.

A lakosság véleményére is számítanak az udvarhelyszéki közösségi közlekedés megtervezésében
2026. november 19., csütörtök

Egyelőre nincs egyezség, veszélyben a madarasi síszezon

Veszélybe került a síszezon a Madarasi-Hargitán, mert továbbra sem született megállapodás a sípályák üzemeltetéséről. A felek másodszor tárgyaltak Székelyudvarhelyen, és ha egy héten belül nem jutnak egyezségre, bejelenthetik, hogy elmarad a szezon.

Egyelőre nincs egyezség, veszélyben a madarasi síszezon
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Több száz éves iskolafalak bújtak elő a kockaköves burkolat alól

Eddig csak korabeli dokumentumokból ismert épület pontos helyét sikerült meghatározni egy székelyudvarhelyi régészeti feltárásnak köszönhetően: a jezsuiták egykori iskolájának falai kerültek elő egy útjavítás során Székelyudvarhelyen.

Több száz éves iskolafalak bújtak elő a kockaköves burkolat alól
2026. november 18., szerda

Útjavítás miatt kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen

Útburkolat-javítási munkálatok kezdődnek csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Függetlenség sugárúton. A városháza jelzi, hogy a munkálatok idején forgalomkorlátozások várhatók az értintett útszakaszon.

Útjavítás miatt kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen
2026. november 18., szerda

Végkielégítést kapnak, de munkát már nehezebben az elbocsátott parajdi bányászok

Az elbocsátott hatvan parajdi bányász kap ugyan végkielégítést, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen találhatnak új munkát. Egy részük a közeli kőbányában, az autópálya-építésen, a környező városokban vagy külföldön kereshet lehetőséget.

Végkielégítést kapnak, de munkát már nehezebben az elbocsátott parajdi bányászok
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Márton Áron püspök életútját bemutató szabadtéri kiállítás nyílik Székelyudvarhelyen

Szabadtéri kiállítással tisztelegnek Márton Áron püspök emléke előtt Székelyudvarhelyen. A tárlatot kedden délután nyitják meg a Márton Áron téren, az ünnepség részeként pedig egy zenés-verses előadással is felidézik a püspök életútját.

Márton Áron püspök életútját bemutató szabadtéri kiállítás nyílik Székelyudvarhelyen
2026. november 16., hétfő

Négyféle burkolat december közepére a Bethlen Gábor utcában

Haladnak az útfelújítással a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában, miután a föld alatt szinte minden vezetéket ki kellett cserélni. A cél az, hogy december közepén, az ünnepek előtt már újra lehessen közlekedni az érintett szakaszon.

Négyféle burkolat december közepére a Bethlen Gábor utcában
2026. november 13., péntek

Javultak a feltételek, már nem tiltakoznak az új hulladékgazdálkodási rendszer ellen Székelyudvarhelyen

Közeledtek az álláspontok az új hulladékgazdálkodási rendszer ügyében Székelyudvarhelyen: a korábban tiltakozó tizenöt lakószövetség petíciója után módosultak a szerződéskötés feltételei, így jövő héten aláírhatják az új megállapodást.

Javultak a feltételek, már nem tiltakoznak az új hulladékgazdálkodási rendszer ellen Székelyudvarhelyen
Hirdetés