
Fotó: Borbély Fanni
Miért fontos szót ejteni az etnikai alapú politizálásról? Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke az erdélyi magyar közösség érdekeiről vitázott csütörtök délután a Kós Károly sátorban.
2024. július 26., 09:572024. július 26., 09:57
A vitát Rostás Szabolcs, a Krónikaonline.ro vezető szerkesztője nyitotta meg, aki elsőként felidézett egy részletet a parlamenti képviselő egy beszédéből, miszerint
A kontextusából kiragadott kijelentés egyébként elterjedt egy videómegosztó platformon is és több cikk is megjelent a témában. Csoma Botond reagálva a témafelvetésre kifejtette, hogy a fent említett mondat kiragadott részlet, egyébként egy gyűlésen hangzott el, miután etnikuma miatt atrocitást ért egy sportolót.
– folytatta Csoma, illetve azt is hozzátette, a kijelentésével nem arra utalt, hogy kizárólag az etnikai alapú ügyekkel kell törődniük, hiszen
Toró T. Tibor, aki a vita ötletgazdájaként vett részt a beszélgetésen, felvázolta, hogy több keretben létezik a romániai magyar kisebbség: létezik ugyanis egyrészt a romániai magyar politikai közösség kerete, másfelől
Utóbbi vonatkozásában arra is kitért, hogy ez tulajdonképpen magyar nemzetpolitika, amely rendezéséért felelős a felülről szemlélő magyar állam, aki látja a pártpolitikai harcokban az érdekeket.
Fotó: Borbély Fanni
Rostás Szabolcs a témához kapcsolódva egy volt RMDSZ-es parlamenti képviselő szövegéből is idézett, aki azt állítja, hogy
A véleményre reagálva Csoma kihangsúlyozta, hogy egy kisebbségi helyzetben nem lehet elvárni, hogy bizonyos intézmények vagy intézmények közötti viszonyok úgy működjenek, és ugyanolyan alapokon helyezkedjenek el, mint Nyugat-Európában, ahol nem feltétlenül beszélünk egy kisebbségi, többségi, társadalmi viszonyításról és szembenállásról. Véleménye szerint
Toró szerint a közéleti ember feladataihoz hozzátartozik a szimbolikus politizálás is, azaz az avatóünnepségeken való részvétel is. Arra is kitért, hogy új értelmezési keretet kellene találni, ahol a jelenlegi politika szót tud érteni egymással intézményesen, és valamilyen ellenőrzött módon, mert
– fogalmazott. Hozzátette, úgy látja a képviseleti monopólium fontosabb a magyar képviseletnél.
„Ő képvisel a román társadalom fele, a román politikum és az állam fele, és most már az utóbbi időkben egyre markánsabban a magyar állam és a nemzetpolitika fele is. Ezen kéne változtatni, ha azt akarjuk, hogy valóban összetoljuk azokat a mi kisebb-nagyobb politikai közösségeinket, amik egy nagy erdélyi magyar politikai közösséget alkotnak” – fejtette ki meglátását, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond az elhangzottakra reagálva elmondta, az RMDSZ nem törekedik monopóliumra, és nem akar a pálya szélére szorítani mindenkit, hiszen
„Ameddig az erdélyi magyar közösséget képviseljük, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erők, bármilyen politikai szervezet legyen, nekünk a pragmatizmust nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert
– mondta Csoma. Ugyanakkor kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy olyan hatékony eszköz álljon a rendelkezésükre, amellyel fel tudnak lépni az erdélyi közösség érdekében.
Ugyan az identitáspolitikában egyetértenek, Toró úgy véli,
Véleménye szerint a domináns pártoknak érdemi vitát kellene folytatni, fórumokat szervezni, hogy megteremthessék az erdélyi magyar társadalomban azokat a feltételeket, hogy szabad emberként élhessenek a pluralizmus adta jogokkal.
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond a moderátor kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette:
Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!