
Fotó: Borbély Fanni
Miért fontos szót ejteni az etnikai alapú politizálásról? Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke az erdélyi magyar közösség érdekeiről vitázott csütörtök délután a Kós Károly sátorban.
2024. július 26., 09:572024. július 26., 09:57
A vitát Rostás Szabolcs, a Krónikaonline.ro vezető szerkesztője nyitotta meg, aki elsőként felidézett egy részletet a parlamenti képviselő egy beszédéből, miszerint
A kontextusából kiragadott kijelentés egyébként elterjedt egy videómegosztó platformon is és több cikk is megjelent a témában. Csoma Botond reagálva a témafelvetésre kifejtette, hogy a fent említett mondat kiragadott részlet, egyébként egy gyűlésen hangzott el, miután etnikuma miatt atrocitást ért egy sportolót.
– folytatta Csoma, illetve azt is hozzátette, a kijelentésével nem arra utalt, hogy kizárólag az etnikai alapú ügyekkel kell törődniük, hiszen
Toró T. Tibor, aki a vita ötletgazdájaként vett részt a beszélgetésen, felvázolta, hogy több keretben létezik a romániai magyar kisebbség: létezik ugyanis egyrészt a romániai magyar politikai közösség kerete, másfelől
Utóbbi vonatkozásában arra is kitért, hogy ez tulajdonképpen magyar nemzetpolitika, amely rendezéséért felelős a felülről szemlélő magyar állam, aki látja a pártpolitikai harcokban az érdekeket.
Fotó: Borbély Fanni
Rostás Szabolcs a témához kapcsolódva egy volt RMDSZ-es parlamenti képviselő szövegéből is idézett, aki azt állítja, hogy
A véleményre reagálva Csoma kihangsúlyozta, hogy egy kisebbségi helyzetben nem lehet elvárni, hogy bizonyos intézmények vagy intézmények közötti viszonyok úgy működjenek, és ugyanolyan alapokon helyezkedjenek el, mint Nyugat-Európában, ahol nem feltétlenül beszélünk egy kisebbségi, többségi, társadalmi viszonyításról és szembenállásról. Véleménye szerint
Toró szerint a közéleti ember feladataihoz hozzátartozik a szimbolikus politizálás is, azaz az avatóünnepségeken való részvétel is. Arra is kitért, hogy új értelmezési keretet kellene találni, ahol a jelenlegi politika szót tud érteni egymással intézményesen, és valamilyen ellenőrzött módon, mert
– fogalmazott. Hozzátette, úgy látja a képviseleti monopólium fontosabb a magyar képviseletnél.
„Ő képvisel a román társadalom fele, a román politikum és az állam fele, és most már az utóbbi időkben egyre markánsabban a magyar állam és a nemzetpolitika fele is. Ezen kéne változtatni, ha azt akarjuk, hogy valóban összetoljuk azokat a mi kisebb-nagyobb politikai közösségeinket, amik egy nagy erdélyi magyar politikai közösséget alkotnak” – fejtette ki meglátását, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond az elhangzottakra reagálva elmondta, az RMDSZ nem törekedik monopóliumra, és nem akar a pálya szélére szorítani mindenkit, hiszen
„Ameddig az erdélyi magyar közösséget képviseljük, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erők, bármilyen politikai szervezet legyen, nekünk a pragmatizmust nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert
– mondta Csoma. Ugyanakkor kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy olyan hatékony eszköz álljon a rendelkezésükre, amellyel fel tudnak lépni az erdélyi közösség érdekében.
Ugyan az identitáspolitikában egyetértenek, Toró úgy véli,
Véleménye szerint a domináns pártoknak érdemi vitát kellene folytatni, fórumokat szervezni, hogy megteremthessék az erdélyi magyar társadalomban azokat a feltételeket, hogy szabad emberként élhessenek a pluralizmus adta jogokkal.
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond a moderátor kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette:
Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében. A nyilatkozat egyebek mellett a választójog és kisebbségi ügyek kapcsán rögzíti az álláspontjaikat.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
szóljon hozzá!