
Fotó: Borbély Fanni
Miért fontos szót ejteni az etnikai alapú politizálásról? Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke az erdélyi magyar közösség érdekeiről vitázott csütörtök délután a Kós Károly sátorban.
2024. július 26., 09:572024. július 26., 09:57
A vitát Rostás Szabolcs, a Krónikaonline.ro vezető szerkesztője nyitotta meg, aki elsőként felidézett egy részletet a parlamenti képviselő egy beszédéből, miszerint
A kontextusából kiragadott kijelentés egyébként elterjedt egy videómegosztó platformon is és több cikk is megjelent a témában. Csoma Botond reagálva a témafelvetésre kifejtette, hogy a fent említett mondat kiragadott részlet, egyébként egy gyűlésen hangzott el, miután etnikuma miatt atrocitást ért egy sportolót.
– folytatta Csoma, illetve azt is hozzátette, a kijelentésével nem arra utalt, hogy kizárólag az etnikai alapú ügyekkel kell törődniük, hiszen
Toró T. Tibor, aki a vita ötletgazdájaként vett részt a beszélgetésen, felvázolta, hogy több keretben létezik a romániai magyar kisebbség: létezik ugyanis egyrészt a romániai magyar politikai közösség kerete, másfelől
Utóbbi vonatkozásában arra is kitért, hogy ez tulajdonképpen magyar nemzetpolitika, amely rendezéséért felelős a felülről szemlélő magyar állam, aki látja a pártpolitikai harcokban az érdekeket.
Fotó: Borbély Fanni
Rostás Szabolcs a témához kapcsolódva egy volt RMDSZ-es parlamenti képviselő szövegéből is idézett, aki azt állítja, hogy
A véleményre reagálva Csoma kihangsúlyozta, hogy egy kisebbségi helyzetben nem lehet elvárni, hogy bizonyos intézmények vagy intézmények közötti viszonyok úgy működjenek, és ugyanolyan alapokon helyezkedjenek el, mint Nyugat-Európában, ahol nem feltétlenül beszélünk egy kisebbségi, többségi, társadalmi viszonyításról és szembenállásról. Véleménye szerint
Toró szerint a közéleti ember feladataihoz hozzátartozik a szimbolikus politizálás is, azaz az avatóünnepségeken való részvétel is. Arra is kitért, hogy új értelmezési keretet kellene találni, ahol a jelenlegi politika szót tud érteni egymással intézményesen, és valamilyen ellenőrzött módon, mert
– fogalmazott. Hozzátette, úgy látja a képviseleti monopólium fontosabb a magyar képviseletnél.
„Ő képvisel a román társadalom fele, a román politikum és az állam fele, és most már az utóbbi időkben egyre markánsabban a magyar állam és a nemzetpolitika fele is. Ezen kéne változtatni, ha azt akarjuk, hogy valóban összetoljuk azokat a mi kisebb-nagyobb politikai közösségeinket, amik egy nagy erdélyi magyar politikai közösséget alkotnak” – fejtette ki meglátását, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond az elhangzottakra reagálva elmondta, az RMDSZ nem törekedik monopóliumra, és nem akar a pálya szélére szorítani mindenkit, hiszen
„Ameddig az erdélyi magyar közösséget képviseljük, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erők, bármilyen politikai szervezet legyen, nekünk a pragmatizmust nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert
– mondta Csoma. Ugyanakkor kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy olyan hatékony eszköz álljon a rendelkezésükre, amellyel fel tudnak lépni az erdélyi közösség érdekében.
Ugyan az identitáspolitikában egyetértenek, Toró úgy véli,
Véleménye szerint a domináns pártoknak érdemi vitát kellene folytatni, fórumokat szervezni, hogy megteremthessék az erdélyi magyar társadalomban azokat a feltételeket, hogy szabad emberként élhessenek a pluralizmus adta jogokkal.
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond a moderátor kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette:
Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!