Hirdetés
Hirdetés

Tusványos: az erdélyi magyar közösség érdekében összefogásra van szükség

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Miért fontos szót ejteni az etnikai alapú politizálásról? Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke az erdélyi magyar közösség érdekeiről vitázott csütörtök délután a Kós Károly sátorban.

László Ildikó

2024. július 26., 09:572024. július 26., 09:57

A vitát Rostás Szabolcs, a Krónikaonline.ro vezető szerkesztője nyitotta meg, aki elsőként felidézett egy részletet a parlamenti képviselő egy beszédéből, miszerint

nincs alternatívája az etnikai politizálásnak a romániai magyar közösség esetében.

A kontextusából kiragadott kijelentés egyébként elterjedt egy videómegosztó platformon is és több cikk is megjelent a témában. Csoma Botond reagálva a témafelvetésre kifejtette, hogy a fent említett mondat kiragadott részlet, egyébként egy gyűlésen hangzott el, miután etnikuma miatt atrocitást ért egy sportolót.

Idézet
Nyilván egy kicsit sarkítottam, ezt elismerem. Azt mondtam, hogy amíg ilyen dolgok történnek Romániában, addig úri huncutság lenne lemondani az etnikai alapú politizálásról”

– folytatta Csoma, illetve azt is hozzátette, a kijelentésével nem arra utalt, hogy kizárólag az etnikai alapú ügyekkel kell törődniük, hiszen

az RMDSZ-nek minden olyan kérdéssel foglalkoznia kell, amely érinti a magyarságot, függetlenül attól, hogy van vagy nincs etnikai jellege.

Toró T. Tibor, aki a vita ötletgazdájaként vett részt a beszélgetésen, felvázolta, hogy több keretben létezik a romániai magyar kisebbség: létezik ugyanis egyrészt a romániai magyar politikai közösség kerete, másfelől

szót kell ejteni arról is, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti politikai közösségnek is tagjai vagyunk, és azzal is ki kell alakítani egy viszonyt.

Utóbbi vonatkozásában arra is kitért, hogy ez tulajdonképpen magyar nemzetpolitika, amely rendezéséért felelős a felülről szemlélő magyar állam, aki látja a pártpolitikai harcokban az érdekeket.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csoma: nem változott az alapvető keret

Rostás Szabolcs a témához kapcsolódva egy volt RMDSZ-es parlamenti képviselő szövegéből is idézett, aki azt állítja, hogy

az RMDSZ átcsúszott a szimbolikus politizálás mezejére, politikusai egyházi rendezvényeken vesznek részt, kopjafákat avatnak, székelykapukat állítanak.

A véleményre reagálva Csoma kihangsúlyozta, hogy egy kisebbségi helyzetben nem lehet elvárni, hogy bizonyos intézmények vagy intézmények közötti viszonyok úgy működjenek, és ugyanolyan alapokon helyezkedjenek el, mint Nyugat-Európában, ahol nem feltétlenül beszélünk egy kisebbségi, többségi, társadalmi viszonyításról és szembenállásról. Véleménye szerint

az RMDSZ történetében – amióta ő azt figyelemmel kíséri – nem változott az alapvető keret.

Toró szerint a közéleti ember feladataihoz hozzátartozik a szimbolikus politizálás is, azaz az avatóünnepségeken való részvétel is. Arra is kitért, hogy új értelmezési keretet kellene találni, ahol a jelenlegi politika szót tud érteni egymással intézményesen, és valamilyen ellenőrzött módon, mert

jelenleg egy domináns párt, az RMDSZ „alakítja a játékszabályokat, ő változtatja meg menet közben a játékszabályokat, mert megteheti”

– fogalmazott. Hozzátette, úgy látja a képviseleti monopólium fontosabb a magyar képviseletnél.

„Ő képvisel a román társadalom fele, a román politikum és az állam fele, és most már az utóbbi időkben egyre markánsabban a magyar állam és a nemzetpolitika fele is. Ezen kéne változtatni, ha azt akarjuk, hogy valóban összetoljuk azokat a mi kisebb-nagyobb politikai közösségeinket, amik egy nagy erdélyi magyar politikai közösséget alkotnak” – fejtette ki meglátását, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy

Tusványoson lehet és kell is hasonló vitákat szervezni, párbeszédeket kezdeményezni, mert ez is az etnikai politizálást erősíti meg.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Toró: érdemi vitát kellene folytatni

Csoma Botond az elhangzottakra reagálva elmondta, az RMDSZ nem törekedik monopóliumra, és nem akar a pálya szélére szorítani mindenkit, hiszen

ha kizárólagosságra törekedne, nem kötött volna a két másik romániai magyar politikai szervezettel, az Erdélyi Magyar Szövetséggel és a Magyar Polgári Erővel együttműködési megállapodást.

„Ameddig az erdélyi magyar közösséget képviseljük, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erők, bármilyen politikai szervezet legyen, nekünk a pragmatizmust nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert

Idézet
ha a pragmatizmust figyelmen kívül hagyjuk, akkor szétdarabolódik ez a politikai közösség, és tulajdonképpen elveszítjük minden eszközünket, hogy az erdélyi magyar közösséget képviseljük”

– mondta Csoma. Ugyanakkor kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy olyan hatékony eszköz álljon a rendelkezésükre, amellyel fel tudnak lépni az erdélyi közösség érdekében.

Hirdetés

Ugyan az identitáspolitikában egyetértenek, Toró úgy véli,

nemcsak az identitást kellene tovább éltetni, hanem olyan körülmények megteremtésére is szükség lenne, amelyben jelen van az otthonosság érzete, és nem félelemben levő kisebbségi közösségként kellene létezni.

Véleménye szerint a domináns pártoknak érdemi vitát kellene folytatni, fórumokat szervezni, hogy megteremthessék az erdélyi magyar társadalomban azokat a feltételeket, hogy szabad emberként élhessenek a pluralizmus adta jogokkal.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csoma Botond a moderátor kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette:

a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, 20 éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek.

Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Növelné a kormány az önkormányzatoknak szánt forrásokat

A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.

Növelné a kormány az önkormányzatoknak szánt forrásokat
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Félmillió lejes kárt is okoztak az online csalók Hargita megyében

Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.

Félmillió lejes kárt is okoztak az online csalók Hargita megyében
2026. március 10., kedd

Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Romániában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Romániában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
2026. március 10., kedd

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács

Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt

Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt
2026. március 10., kedd

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij

Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni

A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése

Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése
2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
Hirdetés