Tusványos: az erdélyi magyar közösség érdekében összefogásra van szükség

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Miért fontos szót ejteni az etnikai alapú politizálásról? Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke az erdélyi magyar közösség érdekeiről vitázott csütörtök délután a Kós Károly sátorban.

László Ildikó

2024. július 26., 09:572024. július 26., 09:57

A vitát Rostás Szabolcs, a Krónikaonline.ro vezető szerkesztője nyitotta meg, aki elsőként felidézett egy részletet a parlamenti képviselő egy beszédéből, miszerint

nincs alternatívája az etnikai politizálásnak a romániai magyar közösség esetében.

A kontextusából kiragadott kijelentés egyébként elterjedt egy videómegosztó platformon is és több cikk is megjelent a témában. Csoma Botond reagálva a témafelvetésre kifejtette, hogy a fent említett mondat kiragadott részlet, egyébként egy gyűlésen hangzott el, miután etnikuma miatt atrocitást ért egy sportolót.

Idézet
Nyilván egy kicsit sarkítottam, ezt elismerem. Azt mondtam, hogy amíg ilyen dolgok történnek Romániában, addig úri huncutság lenne lemondani az etnikai alapú politizálásról”

– folytatta Csoma, illetve azt is hozzátette, a kijelentésével nem arra utalt, hogy kizárólag az etnikai alapú ügyekkel kell törődniük, hiszen

az RMDSZ-nek minden olyan kérdéssel foglalkoznia kell, amely érinti a magyarságot, függetlenül attól, hogy van vagy nincs etnikai jellege.

Toró T. Tibor, aki a vita ötletgazdájaként vett részt a beszélgetésen, felvázolta, hogy több keretben létezik a romániai magyar kisebbség: létezik ugyanis egyrészt a romániai magyar politikai közösség kerete, másfelől

szót kell ejteni arról is, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti politikai közösségnek is tagjai vagyunk, és azzal is ki kell alakítani egy viszonyt.

Utóbbi vonatkozásában arra is kitért, hogy ez tulajdonképpen magyar nemzetpolitika, amely rendezéséért felelős a felülről szemlélő magyar állam, aki látja a pártpolitikai harcokban az érdekeket.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csoma: nem változott az alapvető keret

Rostás Szabolcs a témához kapcsolódva egy volt RMDSZ-es parlamenti képviselő szövegéből is idézett, aki azt állítja, hogy

az RMDSZ átcsúszott a szimbolikus politizálás mezejére, politikusai egyházi rendezvényeken vesznek részt, kopjafákat avatnak, székelykapukat állítanak.

A véleményre reagálva Csoma kihangsúlyozta, hogy egy kisebbségi helyzetben nem lehet elvárni, hogy bizonyos intézmények vagy intézmények közötti viszonyok úgy működjenek, és ugyanolyan alapokon helyezkedjenek el, mint Nyugat-Európában, ahol nem feltétlenül beszélünk egy kisebbségi, többségi, társadalmi viszonyításról és szembenállásról. Véleménye szerint

az RMDSZ történetében – amióta ő azt figyelemmel kíséri – nem változott az alapvető keret.

Toró szerint a közéleti ember feladataihoz hozzátartozik a szimbolikus politizálás is, azaz az avatóünnepségeken való részvétel is. Arra is kitért, hogy új értelmezési keretet kellene találni, ahol a jelenlegi politika szót tud érteni egymással intézményesen, és valamilyen ellenőrzött módon, mert

jelenleg egy domináns párt, az RMDSZ „alakítja a játékszabályokat, ő változtatja meg menet közben a játékszabályokat, mert megteheti”

– fogalmazott. Hozzátette, úgy látja a képviseleti monopólium fontosabb a magyar képviseletnél.

„Ő képvisel a román társadalom fele, a román politikum és az állam fele, és most már az utóbbi időkben egyre markánsabban a magyar állam és a nemzetpolitika fele is. Ezen kéne változtatni, ha azt akarjuk, hogy valóban összetoljuk azokat a mi kisebb-nagyobb politikai közösségeinket, amik egy nagy erdélyi magyar politikai közösséget alkotnak” – fejtette ki meglátását, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy

Tusványoson lehet és kell is hasonló vitákat szervezni, párbeszédeket kezdeményezni, mert ez is az etnikai politizálást erősíti meg.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Toró: érdemi vitát kellene folytatni

Csoma Botond az elhangzottakra reagálva elmondta, az RMDSZ nem törekedik monopóliumra, és nem akar a pálya szélére szorítani mindenkit, hiszen

ha kizárólagosságra törekedne, nem kötött volna a két másik romániai magyar politikai szervezettel, az Erdélyi Magyar Szövetséggel és a Magyar Polgári Erővel együttműködési megállapodást.

„Ameddig az erdélyi magyar közösséget képviseljük, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erők, bármilyen politikai szervezet legyen, nekünk a pragmatizmust nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert

Idézet
ha a pragmatizmust figyelmen kívül hagyjuk, akkor szétdarabolódik ez a politikai közösség, és tulajdonképpen elveszítjük minden eszközünket, hogy az erdélyi magyar közösséget képviseljük”

– mondta Csoma. Ugyanakkor kifejezte, hogy fontosnak tartja, hogy olyan hatékony eszköz álljon a rendelkezésükre, amellyel fel tudnak lépni az erdélyi közösség érdekében.

Ugyan az identitáspolitikában egyetértenek, Toró úgy véli,

nemcsak az identitást kellene tovább éltetni, hanem olyan körülmények megteremtésére is szükség lenne, amelyben jelen van az otthonosság érzete, és nem félelemben levő kisebbségi közösségként kellene létezni.

Véleménye szerint a domináns pártoknak érdemi vitát kellene folytatni, fórumokat szervezni, hogy megteremthessék az erdélyi magyar társadalomban azokat a feltételeket, hogy szabad emberként élhessenek a pluralizmus adta jogokkal.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csoma Botond a moderátor kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette:

a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, 20 éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek.

Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 25., péntek

Hat évtized papi szolgálatáért mutatott be gyémántmisét Boros Károly nyugalmazott főesperes

Gyémántmisét mutatott be pénteken délután a csíktaplocai templomban Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgálta a csíktaplocai híveket.

Hat évtized papi szolgálatáért mutatott be gyémántmisét Boros Károly nyugalmazott főesperes
2025. április 25., péntek

Borzot ütöttek el a felújítás alatt levő megyei úton

Elgázolt borztetemről kaptunk fotókat, amely a felújítás alatt levő 137-es megyei út Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszán hever.

Borzot ütöttek el a felújítás alatt levő megyei úton
2025. április 25., péntek

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat

A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek.

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat
2025. április 25., péntek

A romániaiak több mint hatvan százaléka szerint az ország rossz irányba tart

A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.

A romániaiak több mint hatvan százaléka szerint az ország rossz irányba tart
2025. április 25., péntek

Meghosszabbították Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.

Meghosszabbították Barti Tihamér hatósági felügyeletét
2025. április 25., péntek

Ingyen nézhető filmek tíz napig a magyar filmek streaming platformján

Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Ingyen nézhető filmek tíz napig a magyar filmek streaming platformján
2025. április 25., péntek

Ez lehet az utolsó év, amikor ilyen formában zajlik a tanári versenyvizsga

Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.

Ez lehet az utolsó év, amikor ilyen formában zajlik a tanári versenyvizsga
2025. április 25., péntek

Fogyatékkal élők jubileumi napja – közös ünneplés Csíksomlyón

A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.

Fogyatékkal élők jubileumi napja – közös ünneplés Csíksomlyón
2025. április 25., péntek

Véget ér a húsvéti vakáció, hétfőn visszatérnek a tanulók az iskolába

Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.

Véget ér a húsvéti vakáció, hétfőn visszatérnek a tanulók az iskolába
2025. április 25., péntek

Megszüntetné a medvék szigorú védettségét a környezetvédelmi miniszter

A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.

Megszüntetné a medvék szigorú védettségét a környezetvédelmi miniszter