
A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek
Fotó: Barabás Ákos
A lakosság számarányainak viszonylatában Bulgária után Romániában élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben, ez a lakosság 16,8 százalékát, azaz mintegy 3,2 millió embert érint – derül ki az Eurostat friss adataiból. Bár az évek óta jellemző sereghajtó pozíció most sem, és várhatóan a jövőben sem fog változni, a mélyszegénységben élők száma érezhetően csökken az országban.
2019. május 19., 09:152019. május 19., 09:15
A súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatokat a napokban hozták nyilvánosságra, és mint kiderült,
Romániában ez az arány jóval az EU-s átlag fölött van, 16,8 százalékos, ezzel pedig az ország a második legrosszabb eredményt érte el a tagállamok rangsorában.
Fotó: Barabás Ákos
Évről évre csökken a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Európai Unióban: míg 2017-ben az EU-s lakosság 6,7 százalékát (33 millió ember) sújtotta a mélyszegénység, ez tavaly 6,2 százalékra csökkent (31 millió ember). Az adatok főként annak fényében mutatnak jelentős javulást, ha az első erre vonatkozó, 2010-es számokkal hasonlítjuk össze: akkor 41,6 millióan,
Az Eurostat szerint egyébként azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akik az alábbi kilenc tétel közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak:
időben kifizetett számlák;
folyamatosan megfelelően fűtött lakás;
váratlan kiadások fedezése;
rendszeres húsfogyasztás;
egyhetes nyaralás az otthontól távol;
televízió;
mosógép;
autó;
telefon.
A felmérés szerint azért a felsorolt tételek mentén vizsgálják a súlyos anyagi nélkülözést, mert a lakosság túlnyomó többsége szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, megfelelő életet éljenek.
az olyan háztartásoknál, ahol egy felnőtt él gyerekekkel, 13,2 százalékos az arány, miközben a több felnőttet számláló gyerekes családoknál csak 5,7 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
Az elemzés szerint három olyan tagállam létezik az EU-ban, ahol a mélyszegénységi arány 2,5 százalék alatt van:
Ezzel szemben Románia 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, tavaly pedig egy újabb jelentős csökkenést követően mindössze 3,2 millióan (16,8%). Noha ez az arány így is nagyon magas az EU-s átlaghoz képest, hiszen ennél rosszabb értéket csak Bulgáriában mértek, azt is látni kell, hogy a nyolc év alatt szinte felére csökkent a mélyszegénységben élők száma az országban – hívta fel a figyelmet Péter László szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember érdeklődésünkre elmondta,
Éppen ezért a ranglistán várhatóan a következő években sem fog előrelépni az ország, de sokkal fontosabb ennél, hogy az abszolút számok tekintetében jól látható a javulás. Hozzátette azonban, hogy a hazai népesség ötöde mindig is szegény volt, és
Fotó: Veres Nándor
A tartós munkanélküliek, az egyedül maradt kisnyugdíjasok, özvegyek, lányanyák továbbá mind veszélyeztetettek, ha pedig ezek kapcsolódnak, halmozottan hátrányos helyzetről beszélhetünk. Péter László szerint ezek a csoportok tartósan kiestek a munkaerőpiacról, vagy olyan szegmensben dolgoznak, ahol nagyon alacsonyak és nem folytonosak a jövedelmek. Ilyenek például a napszámosok, akik csak szezonálisan tudnak munkát vállalni. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát tehát az jelenti, hogy
„Ráadásul ez a jövőben csak romlani fog, hiszen egyre tudásintenzívebb a gazdaság, és akiknek a képességei a munkaintenzív ágazatokban lennének hasznosíthatók, egyre inkább el fognak távolodni a munkaerőpiactól, hiszen ilyen munkaerőre már nem lesz szükség. Már most látszik, hogy a munkaintenzív ágazatokban nincs szükség annyi alkalmazottra, mint korábban, így az építkezéseken kívül nem igazán van jövő a kétkezi munkásoknak. Arról nem is beszélve, hogy
– mutatott rá a szociológus.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
Nicușor Dan államfő csütörtökön fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A Székelyföldről utazók által leggyakrabban használt repülőterek egy részén már enyhítették a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó szabályokat: bizonyos feltételek mellett akár kétliteres kiszerelésben is vihető folyadék a fedélzetre.
szóljon hozzá!