Hirdetés
Hirdetés

Továbbra is milliók élnek mélyszegénységben Romániában és Bulgáriában

A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek •  Fotó: Barabás Ákos

A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek

Fotó: Barabás Ákos

A lakosság számarányainak viszonylatában Bulgária után Romániában élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben, ez a lakosság 16,8 százalékát, azaz mintegy 3,2 millió embert érint – derül ki az Eurostat friss adataiból. Bár az évek óta jellemző sereghajtó pozíció most sem, és várhatóan a jövőben sem fog változni, a mélyszegénységben élők száma érezhetően csökken az országban.

Iszlai Katalin

2019. május 19., 09:152019. május 19., 09:15

A súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatokat a napokban hozták nyilvánosságra, és mint kiderült,

tavaly az EU lakosságának 6,2 százaléka, azaz mintegy 31 millió ember élt mélyszegénységben.

Romániában ez az arány jóval az EU-s átlag fölött van, 16,8 százalékos, ezzel pedig az ország a második legrosszabb eredményt érte el a tagállamok rangsorában.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Négy tétel a kilencből

Évről évre csökken a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Európai Unióban: míg 2017-ben az EU-s lakosság 6,7 százalékát (33 millió ember) sújtotta a mélyszegénység, ez tavaly 6,2 százalékra csökkent (31 millió ember). Az adatok főként annak fényében mutatnak jelentős javulást, ha az első erre vonatkozó, 2010-es számokkal hasonlítjuk össze: akkor 41,6 millióan,

a rekordévnek számító 2012-ben pedig 49,4 millióan éltek mélyszegénységben.

Az Eurostat szerint egyébként azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akik az alábbi kilenc tétel közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak:

  • időben kifizetett számlák;

  • folyamatosan megfelelően fűtött lakás;

  • váratlan kiadások fedezése;

  • rendszeres húsfogyasztás;

  • egyhetes nyaralás az otthontól távol;

  • televízió;

  • mosógép;

  • autó;

  • telefon.

A felmérés szerint azért a felsorolt tételek mentén vizsgálják a súlyos anyagi nélkülözést, mert a lakosság túlnyomó többsége szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, megfelelő életet éljenek.

Hirdetés

A felmérésben arra is kitértek, hogy a mélyszegénység az egyszülős családokat sújtja leginkább:

az olyan háztartásoknál, ahol egy felnőtt él gyerekekkel, 13,2 százalékos az arány, miközben a több felnőttet számláló gyerekes családoknál csak 5,7 százalék.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Hazai gondok

Az elemzés szerint három olyan tagállam létezik az EU-ban, ahol a mélyszegénységi arány 2,5 százalék alatt van:

az első helyen álló Svédországban a lakosságnak mindössze 1,1 százaléka élt mélyszegénységben, ezt követi Luxemburg 1,2, illetve Hollandia 2,4 százalékkal.

Ezzel szemben Románia 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, tavaly pedig egy újabb jelentős csökkenést követően mindössze 3,2 millióan (16,8%). Noha ez az arány így is nagyon magas az EU-s átlaghoz képest, hiszen ennél rosszabb értéket csak Bulgáriában mértek, azt is látni kell, hogy a nyolc év alatt szinte felére csökkent a mélyszegénységben élők száma az országban – hívta fel a figyelmet Péter László szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A szakember érdeklődésünkre elmondta,

Bulgária és Románia sereghajtó helyezései már hagyománynak számítanak, és bizonyos mértékben történelmi örökségként is lehet tekinteni erre a kérdésre.

Éppen ezért a ranglistán várhatóan a következő években sem fog előrelépni az ország, de sokkal fontosabb ennél, hogy az abszolút számok tekintetében jól látható a javulás. Hozzátette azonban, hogy a hazai népesség ötöde mindig is szegény volt, és

a közhiedelemmel ellentétben nemcsak az idősek kiemelten veszélyeztetettek ebben a tekintetben, hanem a gyerekek is, főként a vidéki többgyerekes családok esetében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tartós munkanélküliek, az egyedül maradt kisnyugdíjasok, özvegyek, lányanyák továbbá mind veszélyeztetettek, ha pedig ezek kapcsolódnak, halmozottan hátrányos helyzetről beszélhetünk. Péter László szerint ezek a csoportok tartósan kiestek a munkaerőpiacról, vagy olyan szegmensben dolgoznak, ahol nagyon alacsonyak és nem folytonosak a jövedelmek. Ilyenek például a napszámosok, akik csak szezonálisan tudnak munkát vállalni. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát tehát az jelenti, hogy

a munkaerőpiac nem tudja integrálni a szegénységben élő népességet.

„Ráadásul ez a jövőben csak romlani fog, hiszen egyre tudásintenzívebb a gazdaság, és akiknek a képességei a munkaintenzív ágazatokban lennének hasznosíthatók, egyre inkább el fognak távolodni a munkaerőpiactól, hiszen ilyen munkaerőre már nem lesz szükség. Már most látszik, hogy a munkaintenzív ágazatokban nincs szükség annyi alkalmazottra, mint korábban, így az építkezéseken kívül nem igazán van jövő a kétkezi munkásoknak. Arról nem is beszélve, hogy

Idézet
a fizikai rutinmunkát a legkönnyebb automatizálni”

– mutatott rá a szociológus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Döntő hét a parlamentben: kezdődik a 2026-os költségvetés-tervezet vitája

Hétfőn kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete.

Döntő hét a parlamentben: kezdődik a 2026-os költségvetés-tervezet vitája
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bojkott árnyékában kezdődik a nyolcadikosok próba-képességvizsgája

Hétfőn a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik a nyolcadikosok országos próbafelmérése.

Bojkott árnyékában kezdődik a nyolcadikosok próba-képességvizsgája
2026. március 16., hétfő

Üzemanyagárak: nem várt következményei lehetnek az ársapkának a kormányfő szerint

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint alapos elemzésre van szükség az üzemanyagárak esetleges hatósági korlátozása előtt, mert az állami beavatkozásoknak nem várt mellékhatásaik is lehetnek.

Üzemanyagárak: nem várt következményei lehetnek az ársapkának a kormányfő szerint
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Hegyi levegő, ásványvíz, gyógyulás – balneológiai kezelések Tusnádfürdőn

Tusnádfürdő balneológiai hagyományai ma is élnek: a Hotel Tusnád kezelőbázisán a természetes gyógytényezők és a modern fizioterápia segítik a mozgásszervi és keringési betegségek kezelését – sok vendég már évtizedek óta visszajár a kúrákra.

Hegyi levegő, ásványvíz, gyógyulás – balneológiai kezelések Tusnádfürdőn
2026. március 16., hétfő

Az Egyik csata a másik után nyerte a legjobb film Oscarját, a másik nagy nyertes a Bűnösök lett

Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.

Az Egyik csata a másik után nyerte a legjobb film Oscarját, a másik nagy nyertes a Bűnösök lett
2026. március 16., hétfő

Támogatásigénylés: a pénzmagoknak ágyaznak meg a gazdák hétfőtől

Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.

Támogatásigénylés: a pénzmagoknak ágyaznak meg a gazdák hétfőtől
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
2026. március 15., vasárnap

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk
2026. március 15., vasárnap

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
Hirdetés