
Fakitermelés és -feldolgozás. Nem veszélytelen. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
2024. október 26., 14:092024. október 26., 14:09
2024. október 26., 14:112024. október 26., 14:11
A legtöbben, 522-en Bukarestben sérültek meg munkavégzés közben. Arányuk az országos szinten munkabalesetet szenvedett személyek számában 22,6 százalék. A fővárost Brassó megye (147 személy, 6,4 százalék), Temes megye (105 személy, 4,5 százalék) és Konstanca megye (94 személy, 4 százalék) követi a listán.
Ebben a megyében történt az összes halálos áldozat 11,6 százaléka. Iaşi megyében négy, Beszterce és Neamţ megyében három-három személy halt meg munkabalesetben az idei első félévben – írja az Agerpres hírügynökség a munkaügyi minisztérium szombaton közzétett összesítésére hivatkozva.
Ágazatok szerint a legtöbb munkabaleset a kiskereskedelemben (211; 9,1 százalék), a be nem jelentett tevékenységek területén (165; 7,1 százalék), az egészségügyben (123; 5,3 százalék), a szárazföldi és csővezetékes szállításban (118; 5,1 százalék), illetve az építőiparban (109; 4,7 százalék) történt.
A legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset
az erdőgazdálkodásban és fakitermelésben (6 eset),
a fafeldolgozó iparban,
az építőiparban,
illetve a szárazföldi és csővezetékes szállításban (egyenként 4 eset) történt.
A munkaügyi minisztérium statisztikáiból az is kiderül, hogy az üzemi balesetet szenvedett személyek 29,3 százaléka 50 és 60 év közötti volt, ugyanakkor az áldozatok közül 954-en (41,35 százalék) legtöbb öt éve dolgoztak az adott munkahelyen.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!