Az Európai Unióban általános gyakorlatnak számít az, hogy az állam számos szociális jellegű szolgáltatás biztosítását a civil és egyházi szervezetekre ruházza át, biztosítva számukra a munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrásokat. Habár ezt a gyakorlatot Romániában hosszú évek óta számos szolgáltató szervezet igyekszik honosítani, mégis folyamatosan akadályokba ütközik a tevékenység finanszírozása.
2019. május 02., 12:332019. május 02., 12:33
2019. május 02., 12:342019. május 02., 12:34
A hiányos és gyakran változó törvénykezés és a túlbonyolított bürokratikus procedúrák olyannyira megnehezítik ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, hogy csak nagy áldozatok árán sikerül ellátniuk a felvállalt feladataikat. Ebből indult ki az a pódiumbeszélgetés Marosvásárhelyen, amelyen Winkler Gyula EP-képviselőjelölt is részt vett kedden.
A Gyulafehérvári Caritas szervezésében megtartott A Civilek szerepe a szociális ellátásban: európai távlatok és hazai valóságok című beszélgetésen Winkler Gyula mellett részt vett Csép Éva Andrea, szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő, Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Maros megyei tanácselnök és Vass Levente, egészségügyért felelő parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. A tanácskozást Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas vezetője moderálta. A rendezvény meghívottjai az Erdélyben tevékenykedő szolgáltatók képviselőivel tanácskoztak.
A meghívottak körüljárták azokat a problémákat, amelyekkel a szociális ellátással foglalkozó civil társadalom szembesül, és a megoldási lehetőségekről is beszéltek. A Caritas munkatársai szerint minden, emberrel kapcsolatos költségen spórol a kormány. A segítő szakmákban dolgozók száma alacsony, és sokszor nincs lehetőség az utánpótlásra, hiszen a szakképzettséggel rendelkezők közül kevesen maradnak a pályán.
Winkler Gyula a szociális jogok európai pilléréről, valamint a szociális rendszerek összehangolásáról szóló európai irányvonalakat ismertette. Kiemelten beszélt a szociális vállalkozásokról, amelyek szerte az Európai Unióban eredményesen működnek. „Nagyon fontos célkitűzés lenne a társadalmi vállalkozások működésének a támogatása, a jogi helyzetük tisztázása. A társadalmi vállalkozás pontosan jeleníti meg az európai modell alapját képező szociális piacgazdaság elvét. A világon sikeresen működő társadalmi rendszerek közül egyedül Európában találkozunk a szociális piacgazdasággal, ahol a versenyképesség követelménye, valamint a piacok verseny alapú működése a szociális érzékenységgel társul. Ezt a megközelítést ülteti gyakorlatba a szociális vállalkozás, amely profitot termel, de ezt visszaforgatja a társadalmi célkitűzéseinek elérésére” – mondta az EP-képviselőjelölt.
Csép Éva Andrea szerint nagyon nagy szükség van arra a tapasztalatra, amivel a civil szervezetek rendelkeznek. Parlamenti képviselőként többek között azért dolgozik, hogy megfelelő szintű állami támogatásokat különítsen el a kormány a szociális szolgáltatók számára.
Péter Ferenc szerint nagyon fontos szerepe van a civil szervezeteknek, mert a jelenlegi finanszírozási politika mellett a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nem tudja lefedni a felmerülő igényeket. Elmondta, meg kell állapítani a civil szervezetek, az EU és a kormány szerepét, mert ha nincs összefogás ezek között a pillérek között, akkor nehéz lesz megoldásokat találni a problémákra.
Vass Levente parlamenti képviselő elmondta, Romániában nem válnak el világosan az egészségügyi és szociális szolgáltatások, és ebből néha problémák adódnak. A másik kettősség az, hogy Erdélyben sokkal erősebb a szociális érzékenység, mint Havasalföldön, így nincs egységes érdekérvényesítési platform országos szinten. Arra buzdította a szociális szervezeteket, hogy listázzák azokat a tételeket, amelyeket a román államnak kellene elvégeznie és a szolgáltatók rendelkezésére bocsátania.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a szociális és egészségügyi kérdésekben nem létezhet szabadpiac, az erre vonatkozó politikákat európai direktívákkal kell segíteni, és ebben a munkában a civilek, a kormányok és az EU-s döntéshozók együttműködésére egyaránt szükség van.
X – Fizetett tartalom
Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.
A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.
A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.