Hirdetés
Hirdetés

Testükkel védenék a betonkereszteket a buldózerekkel szemben

•  Fotó: Bodor Tünde

Fotó: Bodor Tünde

Ha kiderül, hogy mikor mennek a magyarok buldózerekkel az úzvölgyi sírkertbe a román betonkereszteket eltávolítani, a „román hazafiak” jelen lesznek, hogy a betonkeresztek elé térdelve, testükkel védjék meg azokat – hangzott el egy keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.

Bodor Tünde

2023. március 14., 16:482023. március 14., 16:48

2023. március 14., 17:012023. március 14., 17:01

Az úzvölgyi temetőben önkényesen román parcellát kialakító A nemzet útja (románul Calea Neamului) és a Szent György Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă Sf. Mare Mucenic Gheorghe) egyesületek

csak ideiglenesnek tekintik a bákói táblabíróság által kimondott jogerős ítéletet, amely szerint a Csíkszentmárton területén levő katonai sírkertet vissza kell állítani eredeti állapotába, vagyis el kell távolítani a 2019-ben a románok által oda felállított betonkereszteket.

Az „ortodox hazafiaknak” szándékukban áll a Legfelső Ítélő- és Semmítőszéken megtámadni a bírósági végzést, derült ki a civil szervezetek vezetőinek, Mihai Târnoveanunak és Dan Ciprian Grăjdeanunak Sepsiszentgyörgyön tartott, keddi sajtótájékoztatóján.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

Miatyánkkal és román himnusszal indítottak

Az egyik helyi cég székhelyén tartott eseményre a román civil szervezetek vezetői népviseletben érkeztek, a sajtótájékoztatót pedig

a Miatyánkkal és a román himnusz teljes hosszában való lejátszásával indították.

Ezután Mihai Târnoveanu ismertette az úzvölgyi temetőre vonatkozó terveiket, ezek között viszont nem szerepel annak visszaállítása eredeti állapotába. Târnoveanu szerint Dormánfalva (Dărmănesti) polgármestere a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez folyamodik a döntés megsemmisítéséért, egyelőre azonban várja az írásbeli indoklást.

korábban írtuk

Jogerős: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket Úzvölgyében
Jogerős: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket Úzvölgyében

Jogerős döntés született az úzvölgyi betonkeresztek ügyében. Az egy évvel ezelőtti ítélet szerint érvénytelen a keresztekre kiadott építkezési engedély, ezért azokat el kell távolítani. Ma a táblabíróság alaptalannak találta a dormánfalviak fellebbezését.

Az egyesület vezetője szerint a temető „eredeti állapota” amúgy nem a 2019 előtti helyzetre kellene vonatkozzon, hanem az 1926-27-es állapotokra, amikor a nemzetközi temetőt létrehozta a Mária királyné patronátusa alatt működő Hősök Kultusza Társaság.

Târnoveanu ugyanakkor olyan állításokat is megfogalmazott, amely szerint

a „magyarok, az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos 1994-ben elpusztítottak a temetőben egy, a védelmi minisztérium által 1985-ben felállított obeliszket, a nem magyar katonák fejfáit ledöntötték, vagyis az osztrák-magyar hadsereg elesett katonáinak állított 600 fakereszttel elmagyarosították a temetőt”.

korábban írtuk

Passzolja a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonatemető helyreállításának kérdését
Passzolja a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonatemető helyreállításának kérdését

Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – derül ki a kormányhivatal válaszából.

Állításuk szerint nem a Hargita Megyei Tanáccsal vagy az RMDSZ-szel harcolnak ez ügyben, hanem „egyenesen a magyar kormánnyal”, amely nélkül „az RMDSZ egy nagy nulla lenne”. De a magyar érdekvédelmi szervezetnek is kijutott a vádakból:

az ő zsarolásának, a román kormányból kilépéssel való fenyegetőzésnek köszönhető ugyanis, hogy a védelmi minisztérium alárendeltségében levő Nemzeti Hőskultusz Hivatala, a művelődési minisztériummal ellentétben, nem hagyta jóvá a betonkeresztek felállítását.

A román egyesületek kérni fogják, hogy a védelmi minisztérium vegye saját kezelésébe az úzvölgyi temetőt és adja meg az elmaradt jóváhagyást, mert „az bizonyos, hogy az úzvölgyi ádáz harcokban román katonák is meghaltak és nekik is joguk van emlékjelhez, fejfákhoz, méghozzá ott és nem másutt”. Ezt Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök minapi nyilatkozata kapcsán hozták szóba, amely szerint máshol kellene felállítani a román katonák fejfáit.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

További állítások

A továbbiakban Târnoveanu azt bizonygatta, hogy az úzvölgyi sírkertben a fakeresztek és székelykapu törvénytelenül voltak felállítva, és hogy minden, a temetőben történt atrocitásért, rongálásért a magyarok, illetve a Hargita és Kovászna megyei tanácsok felelősek, mint ahogy az eseményeket követő megtévesztő hazugságokért is,

a románok pedig „jámbor keresztényekként” viselkedtek.

Ezt a szólamot erősítette fel az utána megszólaló Grăjdeanu is. Mindemellett nem mulasztotta el kiemelni, hogy

amikor a magyarok megkapták Erdélyt, mennyi románt mészároltak le, a fordított esetben viszont – szerinte – senkinek sem görbült meg egy hajszála sem.

Hirdetés

A „magyar szélsőségesek” kifejezés igen sokszor előfordult beszédében, és kifejtette, hogy a románok temetőbeli megemlékezését,

a betonkeresztek ottlétét ellenzők tulajdonképpen a kereszténységnek ellenségei, az ördögtől valók.

„Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, és csináljunk ott egy szép nagy temetőt, ahova mindenki kijárhat a halottjaira emlékezni, minek ennyi gyűlölet?” – javasolta Grajdeanu.

Amennyiben viszont megtudják azt a dátumot, amikor a buldózerek a sírkertbe mennek a betonkereszteket eltávolítani, a hazafiak jelen lesznek, hogy

a betonkeresztek elé térdelve, testükkel védjék meg azokat, bevállalva a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának megakadályozásáért járó börtönbüntetést is

– hangzott el.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Hirdetés