Az „ortodox hazafiaknak” szándékukban áll a Legfelső Ítélő- és Semmítőszéken megtámadni a bírósági végzést, derült ki a civil szervezetek vezetőinek, Mihai Târnoveanunak és Dan Ciprian Grăjdeanunak Sepsiszentgyörgyön tartott, keddi sajtótájékoztatóján.

Ezután Mihai Târnoveanu ismertette az úzvölgyi temetőre vonatkozó terveiket, ezek között viszont nem szerepel annak visszaállítása eredeti állapotába. Târnoveanu szerint Dormánfalva (Dărmănesti) polgármestere a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez folyamodik a döntés megsemmisítéséért, egyelőre azonban várja az írásbeli indoklást.

korábban írtuk

Jogerős: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket Úzvölgyében

Jogerős döntés született az úzvölgyi betonkeresztek ügyében. Az egy évvel ezelőtti ítélet szerint érvénytelen a keresztekre kiadott építkezési engedély, ezért azokat el kell távolítani. Ma a táblabíróság alaptalannak találta a dormánfalviak fellebbezését.

Az egyesület vezetője szerint a temető „eredeti állapota” amúgy nem a 2019 előtti helyzetre kellene vonatkozzon, hanem az 1926-27-es állapotokra, amikor a nemzetközi temetőt létrehozta a Mária királyné patronátusa alatt működő Hősök Kultusza Társaság.

Târnoveanu ugyanakkor olyan állításokat is megfogalmazott, amely szerint

korábban írtuk

Passzolja a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonatemető helyreállításának kérdését

Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – derül ki a kormányhivatal válaszából.

Állításuk szerint nem a Hargita Megyei Tanáccsal vagy az RMDSZ-szel harcolnak ez ügyben, hanem „egyenesen a magyar kormánnyal”, amely nélkül „az RMDSZ egy nagy nulla lenne”. De a magyar érdekvédelmi szervezetnek is kijutott a vádakból:

A román egyesületek kérni fogják, hogy a védelmi minisztérium vegye saját kezelésébe az úzvölgyi temetőt és adja meg az elmaradt jóváhagyást, mert „az bizonyos, hogy az úzvölgyi ádáz harcokban román katonák is meghaltak és nekik is joguk van emlékjelhez, fejfákhoz, méghozzá ott és nem másutt”. Ezt Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök minapi nyilatkozata kapcsán hozták szóba, amely szerint máshol kellene felállítani a román katonák fejfáit.

Ezt a szólamot erősítette fel az utána megszólaló Grăjdeanu is. Mindemellett nem mulasztotta el kiemelni, hogy

A „magyar szélsőségesek” kifejezés igen sokszor előfordult beszédében, és kifejtette, hogy a románok temetőbeli megemlékezését,

„Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, és csináljunk ott egy szép nagy temetőt, ahova mindenki kijárhat a halottjaira emlékezni, minek ennyi gyűlölet?” – javasolta Grajdeanu.

Amennyiben viszont megtudják azt a dátumot, amikor a buldózerek a sírkertbe mennek a betonkereszteket eltávolítani, a hazafiak jelen lesznek, hogy

– hangzott el.