Hirdetés
Hirdetés

Tavaly született a legkevesebb gyermek az elmúlt fél évszázadban Romániában

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Több mint ötven éve nem volt annyira alacsony a születések száma Romániában, mint 2018-ban – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Tavaly mindössze 188 755 gyermek született az országban, ennél alacsonyabb számot csak a Nicolae Ceaușescu kommunista pártelnök által elrendelt abortusztilalom előtt jegyeztek.  

Iszlai Katalin

2019. március 18., 09:082019. március 18., 09:08

Elgondolkodtató adatokat közölt nemrég a születések számára vonatkozóan az Országos Statisztikai Hivatal:

tavaly 188 755 gyermek jött világra az országban, ennél alacsonyabb számot azonban több mint ötven éve nem jegyeztek.

A születések számának csökkenése Hargita és Maros megyében is jellemző.

Galéria

Számottevő csökkenés

Mint a statisztikai hivatal adataira alapozó összeállításában az edupedu.ro oktatási szakportál rámutatott, az újszülöttek száma az 1960-as évek eleje óta nem volt ilyen alacsony az országban. Ennek oka, hogy mivel Nicolae Ceaușescu megszállottan vágyott arra, hogy egy minél népesebb nemzet vezetője legyen, az 1966-ból származó 770-es számú abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendelet bevezetésével kívánta elérni a születések számának növekedését Romániában. Elképzelése be is vált,

a születésszabályozás következtében megszületett népes generációt pedig „dekrét-generációként” is emlegetik.

A rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig

évente átlagosan 360 ezer gyermek született az országban. Még 1990-ben is 314 746 újszülött jött világra, azóta azonban folyamatos csökkenést mutat a születések száma.

Hirdetés

Ennek fényében elmondható, hogy az 1960-as évek eleje óta nem született 190 ezernél kevesebb gyermek Romániában, egészen tavalyig. A 2018-as éves összesítésből azonban kiderült, hogy

a tavaly született 188 755 gyermek azt mutatja: az elmúlt több mint 50 évben nem született ilyen kevés gyermek az országban.

Ez alól még a 2011-es erőteljes hanyatlás is kivételt képez, abban a kritikusnak mondható évben ugyanis olyan szigorításokat vezettek be, mint a fizetés-csökkentés, a tömeges elbocsájtások, illetve a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt is érintették a szigorítások. Abban az évben azonban még így is 196 242 gyermek született az országban, ami közel 7500-al haladja meg a tavalyi adatokat. Az országos összeállítás kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a születések száma Hargita és Maros megyében. Országos szinten egyébként 2017-ben 205 835 gyermek született, a tavalyi 188 755-nél pedig ez 17 080-al kevesebb.

Hargita megyében tavalyelőtt 3121 újszülöttet jegyeztek, tavaly pedig 3093-at, így elmondható, hogy a különbség (28 gyermek) nem annyira jelentős.

Maros megyében azonban valamennyivel magasabb az eltérés, hiszen ott 5796 gyermek jött világra 2017-ben, tavaly pedig 5524, tehát 272-el csökkent a születések száma. Kovászna megye esetében még nem teljes a kimutatás, a novemberi adatok szerint

Háromszéken tavaly tizenegy hónap alatt 1949 újszülött jött a világra.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Kevesebb nő, kevesebb gyerek

A születések számának látványos csökkenését azonban nem szabad csak pusztán a számadatok szerint vizsgálni, legalábbis erre int Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint érdeklődésünkre kifejtette, összetett kérdésről van szó, illetve

sok szempont befolyásolja az adatokat, mint például a szülőképes nők számának csökkenése vagy az elvándorlás.

A szakember rámutatott, elsősorban azt kell megvizsgálni, kik azok, akik leginkább gyerekeket tudnak vállalni.

Létezik ugyanis két olyan női korcsoport, akik kiemelten hozzájárulnak a születésekhez, tulajdonképpen ők hozzák világra a romániai gyerekek több mint 90 százalékát. Az egyik a 25-29 éves, a másik pedig a 30-34 éves korosztály. Utóbbi esetében viszonylag stabilan alakult az utóbbi években a nők száma, a 25-29 éves korosztály esetében azonban több mint tíz százalékkal csökkent a nők száma. Míg 2016-ban még 853 ezer 25-29 éves nő élt az országban, tavaly már csak 757 ezer. Érdekes továbbá az is, hogy főként a városon élő nők száma csappant meg az említett korcsoportban, ebben a kategóriában 20 százalékos csökkenést jegyeztek. A problémát súlyosbítja, hogy ők vannak többen, tehát több ebbe a korcsoportba tartozó nő él városon, mint vidéken. Összességében mindebből az vonható le a szociológus szerint, hogy

azoknak a nőknek csökken leginkább a száma, akik a legtöbb gyermeket kellene szüljék.

Ennek fényében pedig egyértelmű, hogy a kevesebb nő kevesebb gyereket tud vállalni, ezért csökken ennyire látványosan a születések száma.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Székelyföld sem kivétel

A jelenség egyébként Hargita megyében is jellemző, az itteni 25-29 éves nők száma esetében szintén körülbelül 10 százalékos csökkenés figyelhető meg: míg 2016-ban még 12 276 ilyen korú nő élt a megyében, tavaly már csak 11 023. Kovászna megyében még látványosabb a csökkenés: 2016-ban  8700 ilyen korú nő élt, tavaly már csak 7480.  Kedvező azonban, hogy a 20-24 éves nők esetében egyelőre nem figyelhető meg ilyen mértékű csökkenés, tehát

a következő években várhatóan nem fog még hangsúlyosabban csökkenni a születések száma, ugyanakkor azonban növekedni sem fog.

Ennek másik oka az, hogy a statisztikai adatok szerint a romániai nők sohasem vállalnak annyi gyereket, hogy átlagosan két gyerek jusson egy szülőképes nőre. Ezáltal generációról generációra kevesebb nő lesz, aki gyereket tud vállalni. A szociológus emellett arra is kitért, hogy

a másik probléma a születések számának csökkenése terén a migráció.

A nagyon jelentős kivándorlás azonban elmondása szerint az esetek többségében nem végleges, tehát a külföldön született gyerekek nagy részét előbb-utóbb visszahozzák Romániába. Arról nem is beszélve, hogy a szülők amúgy sem szakítanak meg minden kapcsolatot az országgal, és ennek egyik eleme az, hogy itthon is bejelentik a gyermekeiket, ezáltal ők is szerepelnek a statisztikákban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 12., szerda

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten

Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát

Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát
2026. augusztus 12., szerda

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 

Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 
2026. augusztus 12., szerda

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr

A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot

Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot
2026. augusztus 12., szerda

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre

Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre
2026. augusztus 12., szerda

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma

Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Újraindult az Országos Kataszteri Hivatal e-Terra informatikai rendszere

Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.

Újraindult az Országos Kataszteri Hivatal e-Terra informatikai rendszere
2026. augusztus 12., szerda

Csütörtök reggel elkezdik a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy a Duna vízszintje Csernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására.

Csütörtök reggel elkezdik a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását
2026. augusztus 12., szerda

Szinte minden drágult tavaly ilyenkorhoz képest

A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában júliusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább – derül ki az INS szerdán közzétett elemzéséből.

Szinte minden drágult tavaly ilyenkorhoz képest
Hirdetés