
Fotó: Gábos Albin
Több mint ötven éve nem volt annyira alacsony a születések száma Romániában, mint 2018-ban – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Tavaly mindössze 188 755 gyermek született az országban, ennél alacsonyabb számot csak a Nicolae Ceaușescu kommunista pártelnök által elrendelt abortusztilalom előtt jegyeztek.
2019. március 18., 09:082019. március 18., 09:08
Elgondolkodtató adatokat közölt nemrég a születések számára vonatkozóan az Országos Statisztikai Hivatal:
A születések számának csökkenése Hargita és Maros megyében is jellemző.
Mint a statisztikai hivatal adataira alapozó összeállításában az edupedu.ro oktatási szakportál rámutatott, az újszülöttek száma az 1960-as évek eleje óta nem volt ilyen alacsony az országban. Ennek oka, hogy mivel Nicolae Ceaușescu megszállottan vágyott arra, hogy egy minél népesebb nemzet vezetője legyen, az 1966-ból származó 770-es számú abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendelet bevezetésével kívánta elérni a születések számának növekedését Romániában. Elképzelése be is vált,
A rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig
Ennek fényében elmondható, hogy az 1960-as évek eleje óta nem született 190 ezernél kevesebb gyermek Romániában, egészen tavalyig. A 2018-as éves összesítésből azonban kiderült, hogy
Ez alól még a 2011-es erőteljes hanyatlás is kivételt képez, abban a kritikusnak mondható évben ugyanis olyan szigorításokat vezettek be, mint a fizetés-csökkentés, a tömeges elbocsájtások, illetve a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt is érintették a szigorítások. Abban az évben azonban még így is 196 242 gyermek született az országban, ami közel 7500-al haladja meg a tavalyi adatokat. Az országos összeállítás kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a születések száma Hargita és Maros megyében. Országos szinten egyébként 2017-ben 205 835 gyermek született, a tavalyi 188 755-nél pedig ez 17 080-al kevesebb.
Maros megyében azonban valamennyivel magasabb az eltérés, hiszen ott 5796 gyermek jött világra 2017-ben, tavaly pedig 5524, tehát 272-el csökkent a születések száma. Kovászna megye esetében még nem teljes a kimutatás, a novemberi adatok szerint
Fotó: Gábos Albin
A születések számának látványos csökkenését azonban nem szabad csak pusztán a számadatok szerint vizsgálni, legalábbis erre int Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint érdeklődésünkre kifejtette, összetett kérdésről van szó, illetve
A szakember rámutatott, elsősorban azt kell megvizsgálni, kik azok, akik leginkább gyerekeket tudnak vállalni.
Létezik ugyanis két olyan női korcsoport, akik kiemelten hozzájárulnak a születésekhez, tulajdonképpen ők hozzák világra a romániai gyerekek több mint 90 százalékát. Az egyik a 25-29 éves, a másik pedig a 30-34 éves korosztály. Utóbbi esetében viszonylag stabilan alakult az utóbbi években a nők száma, a 25-29 éves korosztály esetében azonban több mint tíz százalékkal csökkent a nők száma. Míg 2016-ban még 853 ezer 25-29 éves nő élt az országban, tavaly már csak 757 ezer. Érdekes továbbá az is, hogy főként a városon élő nők száma csappant meg az említett korcsoportban, ebben a kategóriában 20 százalékos csökkenést jegyeztek. A problémát súlyosbítja, hogy ők vannak többen, tehát több ebbe a korcsoportba tartozó nő él városon, mint vidéken. Összességében mindebből az vonható le a szociológus szerint, hogy
Ennek fényében pedig egyértelmű, hogy a kevesebb nő kevesebb gyereket tud vállalni, ezért csökken ennyire látványosan a születések száma.
Fotó: Gábos Albin
A jelenség egyébként Hargita megyében is jellemző, az itteni 25-29 éves nők száma esetében szintén körülbelül 10 százalékos csökkenés figyelhető meg: míg 2016-ban még 12 276 ilyen korú nő élt a megyében, tavaly már csak 11 023. Kovászna megyében még látványosabb a csökkenés: 2016-ban 8700 ilyen korú nő élt, tavaly már csak 7480. Kedvező azonban, hogy a 20-24 éves nők esetében egyelőre nem figyelhető meg ilyen mértékű csökkenés, tehát
Ennek másik oka az, hogy a statisztikai adatok szerint a romániai nők sohasem vállalnak annyi gyereket, hogy átlagosan két gyerek jusson egy szülőképes nőre. Ezáltal generációról generációra kevesebb nő lesz, aki gyereket tud vállalni. A szociológus emellett arra is kitért, hogy
A nagyon jelentős kivándorlás azonban elmondása szerint az esetek többségében nem végleges, tehát a külföldön született gyerekek nagy részét előbb-utóbb visszahozzák Romániába. Arról nem is beszélve, hogy a szülők amúgy sem szakítanak meg minden kapcsolatot az országgal, és ennek egyik eleme az, hogy itthon is bejelentik a gyermekeiket, ezáltal ők is szerepelnek a statisztikákban.
Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
szóljon hozzá!