Kozán István

Kozán István

Tapossák ki a mintát a szőnyegből!

2024. december 02., 14:002024. december 02., 14:00

Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.

Kezdjük a nagy képpel. Románia éveken át azt mutatta magáról, amit a nyugati partnerek elvártak tőle: a nagy és boldog huszonhét tagú családban ő az abszolút jó gyerek, aki kezet mos ebéd előtt, betartja az illemszabályokat, nem böfög, az étkezés végén pedig megköszöni, amit kapott. És mindenkit folyamatosan arról biztosít, hogy továbbra is hű a lefektetett szabályokhoz – például besegít a használt evőeszközök elmosásában is.

Igen ám, de a magáról mutatott kép annyira eltompított mindenkit, hogy senkinek nem tűnt fel: egy ideje be-becsúszik egy-egy böffentés, az elébe tett étel leszólása és a tányérok időnkénti összetörése.

Jól van, engedjük el a párhuzamokat, és fogalmazzunk világosan.

Románia éveken át annyira erőltetetten bizonygatta, hogy az Európai Unió és a NATO egyik legmegbízhatóbb partnere – ami igaz is –, hogy közben nem vette észre, a társadalom fele nem úgy gondolkodik, mint a vezető politikai fősodrat.

Olyan sokáig hitte el magáról a csúcsvezetés, hogy az úzvölgyi katonatemetőnket gyalázó szélsőségesekkel nem kell foglalkozni, hiszen azok szépen kifulladnak, hogy az egy szem AUR-típusú pártból mostantól három is ott fog ülni a parlamentben. És

olyan parlamenti munka fog zajlani, mint egy igazi banánköztársaságban.

A Patyomkin-fal mögül nagyon rövid idő múlva, az új parlament beiktatása után rögtön felsejlik majd az a Románia, ami kitermelt magából negyven százaléknyi olyan szélsőséget, ami sehogy sem összeegyeztethető az „európai értékekkel”. Ezt mindenképpen kezelni kell valahogy – a jövő majd megmutatja, hogy mennyire sikerül.

És akkor nézzük meg, hogy mi a helyzet velünk, romániai magyarokkal. Nos, a kép határozottan biztató. Tanult barátom jelezte,

unja már, hogy megint félelemkeltéssel kampányol az RMDSZ. Igen, mert mással lehetetlen mozgósítani

– mondtam. A kampányok ugyanis mindig arról szólnak, hogy ha nem mi győzünk, akkor az ellenfél fog legyőzni minket. A politikában ugyanis nincsenek barátságok, csak érdekek és ellenfelek vannak.

De ha már itt tartunk, egy dolgot mindenképp szóvá kell tennünk. Jó volt látni, hogy a székelység vezetői – polgármesterek, tanácselnökök, szenátorok, képviselők – milyen intenzitással vetették bele magukat a kampányba, mennyire megdolgoztak azért, hogy megszólítsanak minket, választópolgárokat.

Több olyan újrázni készülő jelölt is a szavazatainkért könyörgött, csúszott, mászott, aki évek óta egyetlen (!) sajtótájékoztatót sem tartott arról, hogy mivel is üti el az időt Bukarestben. Ezeket a politikusokat a romániai magyarok vasárnap nagyvonalúan visszaküldték Bukarestbe.

Nagy szerencséjük, hogy pártlistára kellett szavazni, nem pedig személyre,

utóbbi esetben ugyanis minden bizonnyal másabb lett volna az eredmény.

A romániai magyarok, főleg a székelyek, vasárnap rácáfoltak az egzakt tudományokra, és bebizonyították, hogy az öt százalék esetenként lehet akár hat és fél is. Érezték a helyzet súlyát és a nyakukban lihegő román szélsőségesek jelentette óriási veszélyt. Most azonban azt várják el, várjuk el, hogy a visszaküldött képviselőink, szenátoraink mindegyike úgy dolgozzon Székelyföldért, Partiumért, Erdélyért, hogy hűteni, locsolni kelljen a gépezetet.

Azt kérjük tőlük, hogy tapossák ki a szőnyegből a mintát!

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Rédai Attila

Rédai Attila

Arctalanok bosszúja

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.

Bálint István

Bálint István

Tizenötödik szülinapunkra

Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.

Kozán István

Kozán István

Borboly Csabának márpedig van egy érdeme

Hargita Megye Tanácsa már soha nem lesz olyan, mint volt: tizenhat év után elhagyja az elnöki kabinetet Borboly Csaba. Na és innentől több oldalon keresztül kellene a leköszönő elnök érdemeit sorolnunk – pedig a valóságban csak egy van.

Kozán István

Kozán István

„nem kell szégyellni, ha sz.r vagy”

A csíkszeredai kórház egyik főorvosának nyilvános internetes meglincselése rávilágított arra, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a közösségi médián végigfutó ügyek egyoldalú tálalása.

Kozán István

Kozán István

Borboly máshol csökkentené a bürokráciát

Teljes zavart okozott bennünk Borboly Csaba leköszönő tanácselnök leépítésekkel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza. Nem tudtuk eldönteni, hogy az általa felpumpált intézményről, vagy általában a romániai közintézményekről mondja-e el a véleményét.

Kocsis Károly

Kocsis Károly

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez

A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.

Szüszer Róbert

Szüszer Róbert

Minden érthető, ugye? Na fogd meg a söröm!

Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!