Szívesen énekelnek együtt a Kisboldogasszony Egyházi Kórus tagjai

Az elkötelezett kórustagok miatt az évek során jelentősen nem változott a kar összetétele, csak azok álltak ki a kórusból, akik kiöregedtek belőle. S habár a fiatalokat nehéz bevonni a kóruséneklésbe, rendszerint sikerült a kimaradt tagok helyére újakat találni, megtartva így a 35 körüli létszámot – avatott be kórusvezető. Továbbá megjegyezte,

Három falu kórusa

Azzal kapcsolatban, hogy miért a Kisboldogasszony nevet választotta magának a kórus, Bíró Attila elmondta, mivel három faluból – Rákosról, Göröcsfalváról és Vacsárcsiból – származnak az énekesek, emiatt úgy látták jónak, hogy a plébániatemplom védőszentjének nevét vegyék fel. Korábban ugyanis Rákos-Göröcsfalva egyházi kórusaként emlegették őket, ami nem fedte a valóságot. A településenkénti eloszlás miatt a szólampróbákat is sokáig külön tartotta a kántor – Göröcsfalván gyűltek össze a helyiek és a rákosiak, míg a vacsárcsiak egy másik alkalommal falujukban próbálhattak –, s csak a begyakorolt művek közös próbájára kellett mindenkinek összegyűlnie.

– avatott be a kántor, hozzátéve, hogy számára ez nagy könnyítés.

Ünnepek előtt gyakorolnak

A mezei, gazdaságbeli munkák miatt nem tartanak egész évben próbákat, hanem az ünnepek előtt egy-egy hónappal rendszeresítik azokat. Ez alól csak a húsvéti időszak kivétel, akkor ugyanis a nagyböjt elejétől, hamvazószerdától kezdenek gyakorolni, hogy kellőképp felkészülhessenek az ünnepkörre.

Mindezek mellett évente egyszer közös majálison is részt vesznek – részletezte a kántor. Meglátása szerint talán épp a jó közösség az, ami motiválta a kórustagokat, hogy ennyi éven keresztül kitartsanak a kóruséneklés mellett.

Élmény a kórustalálkozó

Bíró Attila azt is kifejtette, hogy rendszerint a nagyobb egyházi ünnepeken, templombúcsúkon énekel a kórus, valamint rendszeresen részt vesznek a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón is. Ez utóbbi nagy élményt jelent a kórustagoknak, hiszen ott

Kérdésünkre azt is elmondta a karvezető, hogy munkájukat, a kórustalálkozókra való utazást a helyi plébános és egyháztanács támogatja. A szükséges kottákat, mappákat a kántor ügykezeli és sokszorosítja, ehhez nem igényelnek hozzájárulást. Egyelőre kórusruhák vásárlását nem fontolgatják, mivel a legjelentősebb fellépéseken szívesen viselnek székelyruhát az énekkari tagok.