Beállni a sorba. Egységesítenék az EU tagállamaiban a sertéstartást
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sertéstartást szabályzó új romániai törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően szigorúbbá válnak az előírások. A sertéspestis visszaszorítása érdekében ugyanakkor az Európai Unió is szigorított, hívta fel a figyelmet a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2023. április 25., 11:162023. április 25., 11:16
A sertéstartásra vonatkozó új romániai törvény – amelyet múlt héten szavazott meg a parlament, de az érvénybe lépéshez még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – mellett az Európai Unió is szigorította a sertéstartásra, -vágásra és -feldolgozásra vonatkozó előírásokat, ráadásul az a törvény már érvénybe is lépett pénteken – hívta fel a figyelmet a Székelyhonnak nyilatkozva Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A sajtóban sok minden megjelent már a sertéstartást szabályozó új romániai törvényről, de a sertéstartásra és -feldolgozásra vonatkozó előírások alapját az új, 2023/594-es számú európai uniós végrehajtási rendelet képezi majd, ami pénteken, április 21-én lépett érvénybe. „Ezt
– hangsúlyozta az állategészségügyi szakhatóság Maros megyei vezetője. Ezt a törvényt a sertéspestis visszaszorítása érdekében dolgozták ki az Európai Unióban, és a szabályozás
illetve szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásokat tartalmaz a közepes méretű gazdaságok esetében a sertéshús feldolgozására vonatkozóan – mondta.
Az új EU-s törvény különböző korlátozási övezetekbe sorolja be a régiókat,
A sertéstartó gazdaságokat két kategóriára osztja a szabályozás: a megfelelő (conform) és a nem megfelelő (neconform) gazdaságok csoportjára.
Az engedélyezett nagy disznófarmok a megfelelő kategóriába tartoznak, azok ugyanis megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
A bejegyzett sertésfarmok, az úgynevezett A-típusú kereskedelmi gazdaságok – ezek lényegében a közepes méretű sertésfarmok – a megfelelő, illetve a nem megfelelő kategóriába is tartozhatnak,
a háztáji sertéstartó gazdaságok pedig mind a nem megfelelő kategóriába tartoznak.
„Első olvasatra én úgy látom, hogy az új EU-s törvényben nagyon korlátozva van a nem megfelelő, tehát a háztáji gazdaságok esetében a sertésmozgás. Ha vágóhídra viszik, akkor csak kimondottan bizonyos vágóhidak jöhetnek szóba: a szakhatóság által kijelölt vágóhidak. Azoknál külön fluxus van a megfelelő, illetve nem megfelelő gazdaságokból származó disznók levágására” – magyarázta Mihály Zoltán József. Kérdésünkre azonban azt is elmondta, hogy
Az új EU-s szabályozás ugyanakkor azt is előírja, hogy a nem megfelelő gazdaságokból származó, vágóhidakon levágott sertéseket egy olyan egységbe kell irányítani, ahol hőkezelési eljárásnak vetik alá a húst, ami hatástalanítja az esetlegesen jelen lévő sertéspestis-kórokozót, illetve az illető egységnek kell feldolgoznia a levágott sertést.
„Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen egység van országszerte, de nem sok, nem minden megyében van. Így nagyon költségessé válik elvinni oda a húst, a hőkezelés is egy pluszköltség,
– fogalmazott a szakhatóság képviselője, aki szerint ez nagyon megnehezíti és megdrágítja majd a sertéshús értékesítését.
„Én úgy látom, hogy a közepes méretű sertéstartó, tehát az A-típusú kereskedelmi gazdaságoknak két lehetőségük marad: vagy befektetnek és felfejlődnek arra szintre, hogy engedélyezett farmokká válhassanak, vagy lassan megszűnnek” – vélekedett a szakember.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy általánosságban a nyugat-európai sertéstartásra még jelentősebb hatással lesz az új EU-s törvény, hiszen ott eddig lazábbak voltak a vonatkozó előírások.
„Jöttek haza külföldről vendégmunkások és mondták, hogy itthon megkövetelik különböző szabályok betartását, de
Ám most, hogy a sertéspestis közelít feléjük, ha folytatni akarják a sertéstartást, hat hónapos terminuson belül be kell kerítsék a farmjaikat, öltözőket kell építsenek stb., tehát szép lassan ott is megkezdődnek a szigorítások” – ismertette az új EU-s előírást a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A Harvíz Rt. víz- és szennyvízhálózat-bővítési óriásprojektje és a gázüzemű buszok helyzete is szóba került a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteki soros ülésén. A város összesen négy elektromos iskolabuszt vehet át nemsokára.
Idén először nem az iskolákban, hanem a bukaresti kormány- és elnöki palota előtt nyitják meg az új tanévet a tanárok, így tiltakozva az ellen, hogy a kormány teljesen elhanyagolja az oktatást.
Marosvásárhelyen a városi tanácsosok pénteken módosították a 2025-2026-os tanévre érvényes iskolahálózatot, belefoglalva abba a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot.
Pénteken is sztrájkőrséget álltak a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon.
A Bolojan-kormány által bejelentett intézkedések elleni tiltakozásuk jeléül meghatározatlan időre sztrájkba lépnek péntektől a községek és kisvárosok polgármesteri hivatalainak alkalmazottai.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint Románia állandó lakossága 2024 elejéhez képest 31 545 fővel 19 036 031 főre csökkent 2025. január elsejére.
Új turisztikai fejlesztés veszi kezdetét Borszéken: az európai uniós támogatás révén olyan fejlesztéseket eszközölnek, amelyek hosszú távon növelhetik a város turisztikai vonzerejét.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Pár nappal az iskolakezdés előtt döntöttek arról, hogy mégis kapnak üdülési utalvány a tanügyi alkalmazottak. Azonban ez a legkevesebb, amely nagy felháborodást okoz jelenleg a tanügyben. A tanév elkezdődik szeptember 8-án, a kérdés az, hogy miként?
2 hozzászólás