
Beállni a sorba. Egységesítenék az EU tagállamaiban a sertéstartást
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sertéstartást szabályzó új romániai törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően szigorúbbá válnak az előírások. A sertéspestis visszaszorítása érdekében ugyanakkor az Európai Unió is szigorított, hívta fel a figyelmet a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2023. április 25., 11:162023. április 25., 11:16
A sertéstartásra vonatkozó új romániai törvény – amelyet múlt héten szavazott meg a parlament, de az érvénybe lépéshez még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – mellett az Európai Unió is szigorította a sertéstartásra, -vágásra és -feldolgozásra vonatkozó előírásokat, ráadásul az a törvény már érvénybe is lépett pénteken – hívta fel a figyelmet a Székelyhonnak nyilatkozva Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A sajtóban sok minden megjelent már a sertéstartást szabályozó új romániai törvényről, de a sertéstartásra és -feldolgozásra vonatkozó előírások alapját az új, 2023/594-es számú európai uniós végrehajtási rendelet képezi majd, ami pénteken, április 21-én lépett érvénybe. „Ezt
– hangsúlyozta az állategészségügyi szakhatóság Maros megyei vezetője. Ezt a törvényt a sertéspestis visszaszorítása érdekében dolgozták ki az Európai Unióban, és a szabályozás
illetve szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásokat tartalmaz a közepes méretű gazdaságok esetében a sertéshús feldolgozására vonatkozóan – mondta.
Az új EU-s törvény különböző korlátozási övezetekbe sorolja be a régiókat,
A sertéstartó gazdaságokat két kategóriára osztja a szabályozás: a megfelelő (conform) és a nem megfelelő (neconform) gazdaságok csoportjára.
Az engedélyezett nagy disznófarmok a megfelelő kategóriába tartoznak, azok ugyanis megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
A bejegyzett sertésfarmok, az úgynevezett A-típusú kereskedelmi gazdaságok – ezek lényegében a közepes méretű sertésfarmok – a megfelelő, illetve a nem megfelelő kategóriába is tartozhatnak,
a háztáji sertéstartó gazdaságok pedig mind a nem megfelelő kategóriába tartoznak.
„Első olvasatra én úgy látom, hogy az új EU-s törvényben nagyon korlátozva van a nem megfelelő, tehát a háztáji gazdaságok esetében a sertésmozgás. Ha vágóhídra viszik, akkor csak kimondottan bizonyos vágóhidak jöhetnek szóba: a szakhatóság által kijelölt vágóhidak. Azoknál külön fluxus van a megfelelő, illetve nem megfelelő gazdaságokból származó disznók levágására” – magyarázta Mihály Zoltán József. Kérdésünkre azonban azt is elmondta, hogy
Az új EU-s szabályozás ugyanakkor azt is előírja, hogy a nem megfelelő gazdaságokból származó, vágóhidakon levágott sertéseket egy olyan egységbe kell irányítani, ahol hőkezelési eljárásnak vetik alá a húst, ami hatástalanítja az esetlegesen jelen lévő sertéspestis-kórokozót, illetve az illető egységnek kell feldolgoznia a levágott sertést.
„Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen egység van országszerte, de nem sok, nem minden megyében van. Így nagyon költségessé válik elvinni oda a húst, a hőkezelés is egy pluszköltség,
– fogalmazott a szakhatóság képviselője, aki szerint ez nagyon megnehezíti és megdrágítja majd a sertéshús értékesítését.
„Én úgy látom, hogy a közepes méretű sertéstartó, tehát az A-típusú kereskedelmi gazdaságoknak két lehetőségük marad: vagy befektetnek és felfejlődnek arra szintre, hogy engedélyezett farmokká válhassanak, vagy lassan megszűnnek” – vélekedett a szakember.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy általánosságban a nyugat-európai sertéstartásra még jelentősebb hatással lesz az új EU-s törvény, hiszen ott eddig lazábbak voltak a vonatkozó előírások.
„Jöttek haza külföldről vendégmunkások és mondták, hogy itthon megkövetelik különböző szabályok betartását, de
Ám most, hogy a sertéspestis közelít feléjük, ha folytatni akarják a sertéstartást, hat hónapos terminuson belül be kell kerítsék a farmjaikat, öltözőket kell építsenek stb., tehát szép lassan ott is megkezdődnek a szigorítások” – ismertette az új EU-s előírást a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
„Repülő” autót mutatott be Elon Musk. A Roadster nevet kapott, kétüléses prototípus 10 darab speciális fúvókával és nagynyomású légtartályokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy felemelkedjen a levegőbe, onnan pedig a földön landoljon.
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén. Feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg.
XIV. Leó pápa műtét utáni felépülése továbbra is szabályosan zajlik a római Gemelli-kórházban. Az orvosi jelentés szerint a mellkasröntgen a megoperált tüdő megfelelő regenerálódását mutatta, a rutinvizsgálatok eredményei normálisak.
Több halálos áldozattal járó közúti baleset történt az év első kilenc hónapjában, mint a tavaly ugyanebben az időszakban Hargita megyében. A rendőrségi adatok szerint a gyorshajtás, az alkoholfogyasztás és a figyelmetlenség áll a főbb okok között.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
2 hozzászólás