Beállni a sorba. Egységesítenék az EU tagállamaiban a sertéstartást
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sertéstartást szabályzó új romániai törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően szigorúbbá válnak az előírások. A sertéspestis visszaszorítása érdekében ugyanakkor az Európai Unió is szigorított, hívta fel a figyelmet a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2023. április 25., 11:162023. április 25., 11:16
A sertéstartásra vonatkozó új romániai törvény – amelyet múlt héten szavazott meg a parlament, de az érvénybe lépéshez még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – mellett az Európai Unió is szigorította a sertéstartásra, -vágásra és -feldolgozásra vonatkozó előírásokat, ráadásul az a törvény már érvénybe is lépett pénteken – hívta fel a figyelmet a Székelyhonnak nyilatkozva Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A sajtóban sok minden megjelent már a sertéstartást szabályozó új romániai törvényről, de a sertéstartásra és -feldolgozásra vonatkozó előírások alapját az új, 2023/594-es számú európai uniós végrehajtási rendelet képezi majd, ami pénteken, április 21-én lépett érvénybe. „Ezt
– hangsúlyozta az állategészségügyi szakhatóság Maros megyei vezetője. Ezt a törvényt a sertéspestis visszaszorítása érdekében dolgozták ki az Európai Unióban, és a szabályozás
illetve szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásokat tartalmaz a közepes méretű gazdaságok esetében a sertéshús feldolgozására vonatkozóan – mondta.
Az új EU-s törvény különböző korlátozási övezetekbe sorolja be a régiókat,
A sertéstartó gazdaságokat két kategóriára osztja a szabályozás: a megfelelő (conform) és a nem megfelelő (neconform) gazdaságok csoportjára.
Az engedélyezett nagy disznófarmok a megfelelő kategóriába tartoznak, azok ugyanis megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
A bejegyzett sertésfarmok, az úgynevezett A-típusú kereskedelmi gazdaságok – ezek lényegében a közepes méretű sertésfarmok – a megfelelő, illetve a nem megfelelő kategóriába is tartozhatnak,
a háztáji sertéstartó gazdaságok pedig mind a nem megfelelő kategóriába tartoznak.
„Első olvasatra én úgy látom, hogy az új EU-s törvényben nagyon korlátozva van a nem megfelelő, tehát a háztáji gazdaságok esetében a sertésmozgás. Ha vágóhídra viszik, akkor csak kimondottan bizonyos vágóhidak jöhetnek szóba: a szakhatóság által kijelölt vágóhidak. Azoknál külön fluxus van a megfelelő, illetve nem megfelelő gazdaságokból származó disznók levágására” – magyarázta Mihály Zoltán József. Kérdésünkre azonban azt is elmondta, hogy
Az új EU-s szabályozás ugyanakkor azt is előírja, hogy a nem megfelelő gazdaságokból származó, vágóhidakon levágott sertéseket egy olyan egységbe kell irányítani, ahol hőkezelési eljárásnak vetik alá a húst, ami hatástalanítja az esetlegesen jelen lévő sertéspestis-kórokozót, illetve az illető egységnek kell feldolgoznia a levágott sertést.
„Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen egység van országszerte, de nem sok, nem minden megyében van. Így nagyon költségessé válik elvinni oda a húst, a hőkezelés is egy pluszköltség,
– fogalmazott a szakhatóság képviselője, aki szerint ez nagyon megnehezíti és megdrágítja majd a sertéshús értékesítését.
„Én úgy látom, hogy a közepes méretű sertéstartó, tehát az A-típusú kereskedelmi gazdaságoknak két lehetőségük marad: vagy befektetnek és felfejlődnek arra szintre, hogy engedélyezett farmokká válhassanak, vagy lassan megszűnnek” – vélekedett a szakember.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy általánosságban a nyugat-európai sertéstartásra még jelentősebb hatással lesz az új EU-s törvény, hiszen ott eddig lazábbak voltak a vonatkozó előírások.
„Jöttek haza külföldről vendégmunkások és mondták, hogy itthon megkövetelik különböző szabályok betartását, de
Ám most, hogy a sertéspestis közelít feléjük, ha folytatni akarják a sertéstartást, hat hónapos terminuson belül be kell kerítsék a farmjaikat, öltözőket kell építsenek stb., tehát szép lassan ott is megkezdődnek a szigorítások” – ismertette az új EU-s előírást a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
2 hozzászólás