Székelyföldön az országosnál is kevesebb kötelező lakbiztosítást kötnek

„Korábban tíz évben egyszer volt szárazság, most majdnem minden második évben ilyen jelenségnek lehetünk a tanúi. Gyakran vannak földcsuszamlások is. Az átlaghőmérséklet 1901 és 2015 között 1,96 Celsius fokkal nőtt. 2002-ben Făcăieni faluban egy kétperces vihar nyomán elhunyt 3 személy, 14 megsérült, 33 ház eltűnt a föld felszínéről és újabb 395 részlegesen megrongálódott. 2016-ban a Maros megye egy részén is végigsöprő, amúgy csak tíz percet tartó viharos szélben több ház és középület is megrongálódott. 2017-ben Temesváron volt erős vihar, amelynek során 8 ember életet vesztette és 67 orvosi segítségre szorult. Ezek a szélsőséges időjárási jelenségek szokatlanok számunkra, de fel kell készülnünk rájuk” – mondta Arafat, aki szerint fontos, hogy az emberek tudják, hogy

A kötelező lakásbiztosítást felügyelő országos felügyelőség (PAID) nyilvántartása szerint idén az év első felében 1 690 193 lakásbiztosítást kötöttek az országban, valamivel többet, mint egy évvel korábban, amikor a félévi szám 1 672 974 volt. Országos szinten 7 238 974 lakhatásra használható ingatlannak nincs kötelező biztosítása.

Egy nemzetközi biztosítótársaságnál dolgozó, általunk megkérdezett szakember szerint

Ez részben azért van, mert az évi 20 eurós kötelező biztosítás csak a nevében kötelező, jelenleg senki nem ellenőrzi, hogy ez valóban megvan-e vagy sem. Másrészt ez a kötvény árvizek, földrengés és földcsuszamlás esetén használható fel, s Székelyföldön ezek a jelenségek  ritkák. „Kovászna megyében, ahol viszonylag gyakran vannak kisebb földrengések, elég sok kötelező biztosítást kötnek az emberek, de Hargita és Maros megyében, amikor ezt ajánljuk nekik, akkor gyakran azt mondják, hogy ezen a vidéken földrengés, árvíz és földcsuszamlás szinte nincs is, így inkább nem kérnek az adónak nevezett biztosításból. Azt is figyelembe kell venni, hogy voltak olyan nagyobb méretű természeti katasztrófák, amelyek után az állam kivétel nélkül mindenkinek segélyt utalt ki. Ezzel a gesztussal nem arra bátorította az embereket, hogy a jövőre nézve ne biztosítsák be javaikat” – mondta a szakértő.

A törvény értelmében fakultatív biztosítást csak a kötelező lakásbiztosítás mellett lehet megkötni. Ezt a legtöbb biztosítótársaság betartja. A fakultatív biztosítás összege függ attól, hogy mekkora összegre kötnek biztosítást az érintettek, s mire vonatkozik a biztosítás.

Székelyföldön a biztosítótársaságok rövidzárlat miatt keletkezett tűz, szomszédok áztatása, csőrepedés miatti rongálás nyomán fizettek a lakástulajdonosoknak. De viharos szél által kifedett házak tulajdonosainak is fizettek a biztosítók.

Raed Arafat szavaira reagálva, az általunk megkérdezett szakértő azt mondta, hogy véleménye szerint azzal lehetne a lakástulajdonosokat

vagyis a kötvény nemcsak földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén „védné” az érintetteket. Ez azonban nem tetszene a biztosítótársaságoknak, akiknek  a „tortájából” az állam már levágott egy szeletet azzal, hogy elvette a 20 euró értékű kötelező biztosítást, s átutalta ezt a PAID-nak.