Köztudott, hogy Kézdivásárhely nemrég felújított ikonikus épületébe a Céhtörténeti Múzeum költözik át. De a Székely Katonanevelde mikor nyílhat meg teljes egészében a nagyközönség előtt? – faggattuk Dimény Attila muzeológust, intézményvezetőt.
2026. január 25., 08:542026. január 25., 08:54
2026. január 25., 09:112026. január 25., 09:11
Az 1818 és 1822 között épült Székely Katonanevelde. Nemrég sikerült befejezni a teljes felújítását
Fotó: Kocsis Károly
Köztudott, hogy Kézdivásárhely nemrég felújított ikonikus épületébe a Céhtörténeti Múzeum költözik át. De a Székely Katonanevelde mikor nyílhat meg teljes egészében a nagyközönség előtt? – faggattuk Dimény Attila muzeológust, intézményvezetőt.
2026. január 25., 08:542026. január 25., 08:54
2026. január 25., 09:112026. január 25., 09:11
Az 1818 és 1822 között felhúzott Székely Katonanevelde kulturális intézményként, de főleg múzeumként való hasznosításának elképzelése már 1990-ben megszületett.
„Valószínűnek tartom, hogy Incze László, a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) részlegeként működő Céhtörténeti Múzeum akkori vezetője már ennél korábban is felvette az ötletet, de az első, ezzel kapcsolatos dokumentumot a megyei építészeti hivatal bocsátotta ki” – megy vissza a kezdetekig Dimény Attila, aki 2007 óta tölti be az intézményvezetői tisztségét. Ez tulajdonképpen egy, az épület akkori állapotára vonatkozó jelentés, illetve összegzés, amibe javaslatként ezt is belefoglalták.
Előbb azonban
Dimény Attila intézményvezető szerint a múzeumköltöztetést nem lehet elkapkodni
Fotó: Kocsis Károly
Erre végül 1994-ben került sor, egy évvel azt követően, hogy a néprajz szakot végző Dimény Attila a Céhtörténeti Múzeumhoz került. Így
Nem volt kérdés senki előtt, hogy az épületnek a művelődés szolgálatában való állítása előtt azt előbb rehabilitálni kell, amihez az önkormányzat hozzá is fogott.
1998-ra született meg az a hasznosítási terv, melynek értelmében
A másik felébe kulturális intézmények, civilszervezetek, helyi képzőművészek költöztek volna be. Ezzel a tervvel aztán anyagi források hiányában leálltak, a város azonban 2008-ban kijavította a tetőzetet, és egyéb állagmegőrző közbeavatkozásokat is végzett.
A névadó mellszobra az Incze László Céhtörténeti Múzeum udvarán
Fotó: Kocsis Károly
Az idő múlásával aztán sok minden változott a szándékoktól az igényekig, és a múzeum vezetői előtt világossá vált, hogy számukra a költözés semmiféle fejlődést, előrelépést nem eredményezne, ha a katonaneveldének csak a felét kapják meg. Ezért aztán újabb hasznosítási tervek születtek, egyet maga Dimény Attila is kidolgozott 2013-ban, és ebben már az egész épületet múzeumként képzelt el. Többek között azzal is érvelt, hogy egy
de természetesen az 1972-ben megnyílt Céhtörténeti Múzeum idült helyhiányát hozta fel fő indoknak.
Az Európai Unióhoz 2014-ben benyújtott és nyertesnek ítélt pályázati dokumentációba végül ez a változat került bele. Ám
A következő uniós pályázati ciklusban újra benyújtották a pályázati anyagot, az eredeti tervvel, annyi eltéréssel, hogy ezúttal nem múzeum, hanem művelődési központ címszó alatt.
Az elkészített portfólió három füzetre tagolódik
Fotó: Kocsis Károly
Ez végeredményben azokat az időközben átalakult kihívásokat tükrözte, aminek egy modern múzeumnak meg kell felelnie. Annak ugyanis nem csupán a régiségek tárháza szerepét kell betöltenie, hanem tevékenységét a falain kívülre is ki kell terjesztenie, egy nyitottságon, kapcsolatokon alapuló, köréje épülő együttműködési rendszer katalizátorává kell válnia, és ezáltal működnie. Ennek érzékeltetésére elég, ha csak a hagyományos mesterségeket éltető kézművesekkel való együttműködésre gondolunk. És különösen a Múzeumok Világszervezete (ICOM) 2022-ben megfogalmazott irányelveit szem előtt tartva érdemes ebbe az irányba tartani, még akkor is, ha ennek a térbeli keretek vagy az anyagi források hiánya határt szab. Ez a működési elv a Céhtörténeti Múzeumtól sem idegen, és Dimény Attila éppen az új épületbe való átköltözés révén látja ezt még inkább gyakorlatba ültethetőnek.
A másodjára benyújtott pályázat úgy nyert, hogy ekkor már pénzt is biztosítottak a Székely Katonanevelde felújításához, átalakításához, szerkezeti megerősítéséhez, Bokor Tibor polgármester 2020. április 27-én írta alá a 21,5 millió lej értékű támogatási szerződést. Az azóta eltelt öt év folyamán felpörögtek a múzeum munkatársainak mindennapjai, hiszen az új működési koncepció kidolgozása mellett a látogatók fogadását is biztosítani kellett a jelenlegi épületben, és ezek száma nem kevés, az utóbbi években olyan 9–11 ezer között mozog.
A régi gerendák közül nem mindegyik fér el az új épületben
Fotó: Kocsis Károly
Dimény Attila mindenekelőtt igyekezett partnereket keresni a művelődési központ jelleget jobban tükröző irányelvek keretbe foglalása, majdani érvényesítése érdekében, és talált is az anyaországi Digitális Legendárium Hajnal Ödön vezette munkacsoportjában, amely önzetlenül ajánlotta fel segítségét. Közösen készítették el azt a három füzetbe taglalt portfóliót – elsősorban a lehetséges partnerek számára –, hogy ezáltal azonosítani tudják a kapcsolódási pontokat. Ez egyben azt is megszabta, hogy
beleértve az alapkiállításokat, az azokra épülő programokat, a szolgáltatói szerepkört és így tovább.
– hangsúlyozza Dimény Attila.
A múzeumpedagógia foglalkozásokat most is sok diák látogatja
Fotó: Kocsis Károly
Persze, még semmi sincs kőbe vésve, hiszen az időközben felmerülő igényekhez igazodni kell, de annyi azért biztosnak tűnik, hogy
Jelenleg két szűk irodán osztoznak hatan (ebből egyik jegyirodaként is fungál), az új épületben ilyenből több lesz, továbbá fotólabor, fotótár, kis konyha meg egyebek. „Itt olyan munkákat is el tudunk végezni, amikre jelenleg nincs mód” – hangsúlyozta az igazgató.
Raktárból sajnos most sem lesz több, mint eddig, és azt sem tudják még, hogy a páratartalom miatt hol mit lehet tárolni, főleg a földszinten, de bíznak a légkondicionálókban. Előbb-utóbb kávézóra is szükség lesz, ahol a látogatók megpihenhetnek, amennyiben fantáziát lát benne egy vállalkozó, de ennek a helye még nincs meghatározva; az ajándékboltot egybevonják a csomagmegőrző melletti jegyirodával.
Ezeket az eszközöket szűcsmesterek használták hajdanán. Az intézményvezető egyelőre az új épületben sem látja a helyüket
Fotó: Kocsis Károly
A földszinten rendeznék be a kaszárnyaépület történetét bemutató kiállítást is, amivel kapcsolatosan nagyon sok dokumentum előkerült, főként Fejér János művészettörténész kutakodása eredményeként.
A tervezett épülettörténeti kiállítás remélhetőleg eléggé felcsigázza majd a látogatók érdeklődését ahhoz, hogy jegyet váltsanak a többi rész bejárásához. Itt ugyanis a gazdag anyagot felvonultató alapkiállítások fogadják majd őket.
Az 1762 és 1851 között fennálló, Kézdivásárhelyen székelő 1. székely határőr gyalogezred történetén keresztül képet nyernek a város 18. századi fejlődéséről, a helyi katonai és a polgári oktatás, az egészségügy alakulásáról, továbbá a szabadságharc itteni eseményeiről. „A római korig visszanyúló várostörténeti kiállítás az emeleten kap helyet, szándékaim szerint egy 2 x 2 m méteres terepasztalon szemléltetjük a település fekvését, a geomorfológiai viszonyokat, mert például azt, hogy Kézdivásárhely egy teraszon fekszik, nem érzékeljük.
– osztotta meg Dimény Attila.
Mint ahogy egyéb nagyobb tárgyaknak sem
Fotó: Kocsis Károly
A céhes élet, az itteni hagyományos mesterségek bemutatására öt termet szentelnek, és a régi piaci életet is igyekeznek megidézni többek között mézeskalács-standdal. Az ötödik alapkiállítás sajtótörténeti jellegű lenne, ha már 1849-ben itt adták ki Háromszék első lapját, a Székely Hírmondót, és ha már a múzeum tulajdonában van a Turóczi-féle nyomdagép az 1880-as évekből. A hatodik az önkéntes tűzoltók történetéhez kapcsolódik, a hetediket a különféle tájegységek népviseleteit megjelenítő, Zsuzsi és Andris népviseletben elnevezésű babakiállításnak, ennek a 345 darabos, méltán híres kollekciónak szentelik.
Ez utóbbit Kovászna Megye Tanácsának szándékában áll megvásárolni.
Incze István munkáinak egy részét az elképzelések szerint az emeleti folyósón teszik folyamatosan láthatóvá. „Sajnos, a raktárban tárolt nagyméretű tárgyaknak, a jelenlegi múzeumnak helyet adó udvartérben sorakozó régi szekereknek, céhes mesterségekhez fűződő felszereléseknek, 19. századi fagerendáknak a hely szűkösségé miatt most még nem látom a majdani helyüket” – jegyzi meg az intézményvezető.
Fotó: Kocsis Károly
Amikor majd sikerül átköltözni az új épületbe, akkor baba-, illetve az épülettörténeti kiállítást tervezik elsőként látogathatóvá tenni. Mert azt nem úgy kell elképzelni, hogy egyik nap bezárják a jelenlegi épületet, és utána egyből megnyitják a teljes kaszárnyát a látogatók előtt, hanem egy folyamatként, méghozzá hosszabb folyamatként.
Legalábbis a raktáron lévő állományt, amivel kezdeni szeretnének, másként a munkatársak több évnyi leltározási munkája veszne kárba, elölről kellene kezdeni. A bútorzat egy részét, ami a pályázat részét képezte, a múlt év folyamán sikerült beszerelni, de ez még mesze nem elég a kiállítások berendezéséhez. Ezek beszerzése a jövőbeli anyagi források függvénye. Ráadásul
Az új épületben még kisebb munkálatok zajlanak
Fotó: Kocsis Károly
Ha ehhez – mondjuk – tavasszal zöld utat kapnának, a legoptimálisabb feltételek teljesülése, megfelelő infrastrukturális támogatás biztosítása esetén is legalább egy-másfél évet venne igénybe, és további hónapokat, amíg fokozatosan, lépésről lépésre az összes termet megnyithatják a nagyközönség előtt – magyarázza Dimény Attila.
Amennyiben a múzeumi személyzetet nem sikerül bővíteni, még ez az optimistán belőtt határidő is tolódhat. Kapkodni viszont nem szabad, különösen múzeumi tárgyakkal nem, hiszen Kézdivásárhelyen az 1940-es évek végén már ment tönkre gyűjtemény azért, mert rögtönzött megoldásokban gondolkodtak. Sok munkára, sok türelemre lesz tehát szükség, amíg a Székely Katonaneveldét birtokba veheti a nagyközönség.
Hét alapkiállítást terveznek berendezni
Fotó: Kocsis Károly
A Céhtörténeti Múzeumnak tavaly 9346 látogatója volt, nagyjából annyi, mint az azt megelőző évben. Emellett hét időszakos kiállítást, két könyvbemutatót és egy sikeres tudományos konferenciát tudhat maga mögött. Az alapkiállítások mellett jelenleg (február végéig) a Paksi Városi Múzeum Bottyánsánc az évezredek forgatagában című vándorkiállítását lehet megtekinteni, ezt követi a március 8-án megnyíló, Békés forradalmak című, Széchenyi István és Mikor Imre szellemi örökségére reflektáló ünnepi tárlat. A Nagy Mózes Főgimnázium rajtagozatának hagyományos kiállítása május 22-re, az Incitato művésztelepé július második felére van időzítve. Augusztus közepe táján egyéni tárlattal készülnek „megünnepelni” Sárosi Csaba helyi képzőművész 75. születésnapját, a kaszárnya épületét bemutató kiállítás pedig csak az anyagiakon múlik, illetve azon, hogy mikor kezdhetik el a költözködést.
Fotó: Kocsis Károly
Az udvaron színpad lesz, így az is csökkenti a múzeumként hasznosítható felületet
Fotó: Kocsis Károly
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
Az országos földfizikai intézet (INCDFP) szakemberei a Richter-skála szerinti 3-asról 3,2-esre módosították a szombat délben Vrancea megyében történt földrengés erősségét.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 11 óra 51 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) magának kell döntenie arról, hogy kormányon marad vagy kilép a koalícióból – nyilatkozta péntek este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
szóljon hozzá!