
A műtárgy-aukció jelentőségét ismertették a szervezők
Fotó: Antal Erika
Nagyszabású képzőművészeti aukciónak ad helyet november 2-án a Kultúrpalota Tükörterme, ahol 100 klasszikus magyar és román festő alkotását bocsátják árverésre. A festményeket szerdán állították ki a Kultúrpalota előcsarnokában, csütörtök délutánig még megtekinthetők.
2017. október 25., 17:252017. október 25., 17:25
2017. október 25., 17:272017. október 25., 17:27
Ugyanabban az időben egyszerre két helyen – Bukarestben az Athéneé Palace-ban és Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Tükörtermében – szervezik meg az őszi aukciót, ahol képzőművészeti alkotások kikiáltási ára 600 eurónál kezdődik, de felmehet egészen 90 ezer euróig is.
A szervezők, a bukaresti Artmark Egyesület és a Maros Megyei Múzeum vezetői szerdán sajtótájékoztatón ismertették az egyedülálló eseményt. Mivel Erdélyben is kezd teret hódítani a műtárgykereskedés, a bukaresti Artmark lehetőséget látott abban, hogy Marosvásárhelyre szállítsa az alkotásokat, amelyekre nem csupán személyesen, de online, illetve telefonon is lehet licitálni.
A beharangozó sajtótájékoztatón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, mint házigazdák értékelték az eseményt, illetve hangsúlyozták, hogy a múzeum folyamatosan gyarapodik, most is számítanak arra, hogy vásárolnak a magyar és román klasszikusok közül. Köszönetképpen, hogy Marosvásárhelyen a Kultúrpalota ad helyet az aukciónak az Artmark egy 3000–3500 eurót érő Dürer-metszetet adományozott a múzeumnak.
Csütörtök délutánig még megtekinthetők az árverésre bocsátott alkotások
Fotó: Antal Erika
Horia-Roman Patapievici művészettörténész, az Artmark elnöke ismertette a kiállított műveket, felhíva a figyelmet egy-két darabra, amely az illető festő stílusát viseli, vagy az adott kor, a festőiskola jellegzetességeire. Beszélt a Nagybányai festőiskoláról, annak egyik alapítójáról, Hollósy Simonról, illetve Ziffer Sándorról, aki a festőiskola harmadgenerációs művésze volt. Felhívta a figyelmet egy Grigorescu-festményre, illetve Nicolae Tonitza kislányportréjára is, amelynek kikiáltási ára 60 és 90 ezer euró között lesz.
Azoknak a magánszemélyeknek, akik a jövő heti aukción festményt vásárolnak, az Artmark egy nagyvonalú javaslatot tesz, eltekint a kezelési költségtől – ismertette a tervet Patapievici.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!