Sok kényszerszabadságon lévő válhat munkanélkülivé, az állam beavatkozást tervez, hogy ez ne történjen meg

A múlt héten viszont már az egymilliót is megközelítette a kényszerszabadságra küldött munkavállalók száma. A probléma az, hogy friss bejelentések szerint a szükségállapot május közepén várható feloldása után az állam nem fedezi tovább központi költségvetésből az ebben a helyzetben lévők bérét. Közben a Ludovic Orban vezette bukaresti kormány munkaügyi minisztere a vállalkozókkal folytatott megbeszélését követően elmondta, várhatóan meghosszabbítják a kényszerszabadságot, de még nem döntötték el, hogy két hétre, júniusig, vagy további egy hónappal.

Erről Violeta Alexandru munkaügyi miniszter beszélt először a napokban, elmondása szerint május 15. után az állam nem finanszírozza tovább a kényszerszabadságon lévők bérének 75 százalékát, ehelyett egy intézkedéscsomagot dolgoz ki a kormány, amellyel segíteni fogják a cégeket, hogy újraindíthassák tevékenységüket. A miniszter bejelentését követően Victor Picu, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) elnöke arról beszélt, hogy

Victor Picu azt is leszögezte, hogy a munkaadók újra is indíthatják a felfüggesztett munkaszerződéseket. A gond viszont az, hogy számos területen erre nincs lehetőség. Az iskolák, egyetemek szeptemberig zárva maradnak, így sokan nem tudnak visszatérni dolgozni, Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár pedig arról beszélt a héten, hogy számos korlátozás a szükségállapot feloldása után is érvényben marad. Például továbbra sem tartózkodhat közterületen vagy nyilvános beltéri helyen háromnál több személy, tehát belátható időn belül nem rendezhetnek fesztiválokat és tömegrendezvényeket sem az országban, ugyanakkor a vendéglők és a plázák sem működhetnek még. Ezáltal a vendéglátóipari egységek is nehéz helyzetbe kerülnek május 15-e után.

Időközben Violeta Alexandru bejelentette, hogy 

Elmondása szerint ezen a héten döntés születik a kérdésben, addig megvizsgálják azt is, melyek azok az ágazatok, amelyek egyhamar nem tudják újrakezdeni tevékenységüket a járvány miatt.

A tárcavezető hozzátette, a kényszerszabadságon lévő dolgozók illetményének folyósítása helyett a kormány várhatóan átvállalja a munkahelyükre visszatérő alkalmazottak bérrel járó költségeinek egy részét. Alexandru előrebocsátotta:

– magyarázta Jánó Edit. Tiberiu Pănescu a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan arra is kitért, hogy azok esetében, akik nem tudják folytatni a tevékenységüket, nagy valószínűséggel elbocsájtásokra lehet számítani. A munkaadók dönthetik el, hogy megtartják-e az alkalmazottaikat és fizetik a bérköltségeiket, vagy elbocsátják őket.

A Harmopan kenyéripari vállalat például három iskolai büfét is működtet Csíkszeredában, az ezekben dolgozó alkalmazottaikat pedig korábban kényszerszabadságra küldték. Mivel azonban az iskolák zárva maradnak, a büfések jövője bizonytalanná vált a szükségállapot feloldása után. Albert László igazgató elmondása szerint meg szeretnék tartani az alkalmazottaikat, és megpróbálják úgy megoldani a problémát, hogy a büfések helyettesítik az üzleteikben dolgozókat, amíg pihenőszabadságaikat töltik. Ennek kivitelezhetősége viszont attól is függ, milyen számokkal zárják áprilist, mivel az igazgató szerint érezhető visszaesés tapasztalható a bevételek terén, ezért azt sem lehet kizárni, hogy végül kénytelenek lesznek megválni tőlük.

Hasonló gondokkal küzd a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda és étterem is, amely az alkalmazottainak mintegy kilencven százalékát kényszerszabadságra küldte korábban a jelentős bevételkiesés miatt. Nagy György tulajdonos szerint ha a vendéglátóipari egységek nem indíthatják újra tevékenységüket, és nem tudják kitermelni a béreket, akkor az alkalmazottaikat sem tudják megtartani.

„Nagy a tenni akarás a vendéglátósok körében, de tudjuk, hogy egy ideig nem lesznek olyanok a körülmények, mint a járvány előtt voltak. Nincsenek olyan tartalékok a vendéglátásban, hogy meg tudjuk engedni magunknak a kényszerszabadságon lévők bérének biztosítását. Próbálunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, vannak ötleteink, de ha nem tudunk megnyitni, kénytelenek leszünk mi is elbocsátásokat eszközölni” – ismerte el Nagy György.