Hirdetés
Hirdetés

Sok kényszerszabadságon lévő válhat munkanélkülivé, az állam beavatkozást tervez, hogy ez ne történjen meg

Nehéz helyzetben a vendéglátósok. Ha nem tudják kitermelni a béreket, meg kell válniuk alkalmazottaiktól •  Fotó: Veres Nándor

Nehéz helyzetben a vendéglátósok. Ha nem tudják kitermelni a béreket, meg kell válniuk alkalmazottaiktól

Fotó: Veres Nándor

Számos munkaadó és munkavállaló kerülhet nehéz helyzetbe május 15-e után, mivel friss bejelentések szerint a szükségállapot feloldása után a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak alapfizetésének 75 százalékát már nem fedezi központi költségvetésből az állam. Időközben a munkaügyi miniszter bejelentette: meghosszabbíthatja a kormány azt az időszakot, amelynek során átvállalja a kényszerszabadságra küldött munkavállalók bérének egy részét, igaz az állami hozzájárulás kevesebb lesz, mint a jelenlegi.

Iszlai Katalin

2020. május 01., 21:502020. május 01., 21:50

2020. május 02., 12:322020. május 02., 12:32

Rengeteg munkaadó küldte kényszerszabadságra alkalmazottait az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében elrendelt intézkedések miatt. Az ezzel járó terheket az állam átvállalta a vállalkozások segítése céljából:

csak március 16-a és 31-e között mintegy 600 ezren részesültek támogatásban az országban.

A múlt héten viszont már az egymilliót is megközelítette a kényszerszabadságra küldött munkavállalók száma. A probléma az, hogy friss bejelentések szerint a szükségállapot május közepén várható feloldása után az állam nem fedezi tovább központi költségvetésből az ebben a helyzetben lévők bérét. Közben a Ludovic Orban vezette bukaresti kormány munkaügyi minisztere a vállalkozókkal folytatott megbeszélését követően elmondta, várhatóan meghosszabbítják a kényszerszabadságot, de még nem döntötték el, hogy két hétre, júniusig, vagy további egy hónappal.

Hirdetés

Erről Violeta Alexandru munkaügyi miniszter beszélt először a napokban, elmondása szerint május 15. után az állam nem finanszírozza tovább a kényszerszabadságon lévők bérének 75 százalékát, ehelyett egy intézkedéscsomagot dolgoz ki a kormány, amellyel segíteni fogják a cégeket, hogy újraindíthassák tevékenységüket. A miniszter bejelentését követően Victor Picu, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) elnöke arról beszélt, hogy

a szükségállapot lejárta után a munkaadóknak kell biztosítaniuk azoknak az alkalmazottaknak a bérköltségeit, akiket továbbra is kényszerszabadságon szeretnének tartani.

Victor Picu azt is leszögezte, hogy a munkaadók újra is indíthatják a felfüggesztett munkaszerződéseket. A gond viszont az, hogy számos területen erre nincs lehetőség. Az iskolák, egyetemek szeptemberig zárva maradnak, így sokan nem tudnak visszatérni dolgozni, Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár pedig arról beszélt a héten, hogy számos korlátozás a szükségállapot feloldása után is érvényben marad. Például továbbra sem tartózkodhat közterületen vagy nyilvános beltéri helyen háromnál több személy, tehát belátható időn belül nem rendezhetnek fesztiválokat és tömegrendezvényeket sem az országban, ugyanakkor a vendéglők és a plázák sem működhetnek még. Ezáltal a vendéglátóipari egységek is nehéz helyzetbe kerülnek május 15-e után.

Időközben Violeta Alexandru bejelentette, hogy 

meghosszabbíthatja a kormány azt az időszakot, amelynek során átvállalja a kényszerszabadságra küldött munkavállalók bérének egy részét. 

Elmondása szerint ezen a héten döntés születik a kérdésben, addig megvizsgálják azt is, melyek azok az ágazatok, amelyek egyhamar nem tudják újrakezdeni tevékenységüket a járvány miatt.

A tárcavezető hozzátette, a kényszerszabadságon lévő dolgozók illetményének folyósítása helyett a kormány várhatóan átvállalja a munkahelyükre visszatérő alkalmazottak bérrel járó költségeinek egy részét. Alexandru előrebocsátotta:

ez a támogatás kisebb lesz a kényszerszabadságon lévőknek jelenleg nyújtott állami hozzájárulásnál. A munkaügyi miniszter szerint ez a fajta állami támogatás több hónapra szól majd, de fokozatosan csökkenni fog.

Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Rendelkezésre kell állniuk

A kormány által kidolgozandó intézkedéscsomag részleteiről egyelőre semmit sem lehet tudni, de az biztos, hogy a munkaadók továbbra is fenntarthatják a kényszerszabadságot alkalmazottaik esetében, ennek költségeit viszont nekik kell állniuk – erősítették meg a Székelyhonnak a miniszter korábbi nyilatkozatára reagálva a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség illetékesei, Tiberiu Pănescu igazgató és Jánó Edit osztályvezető. Mint emlékeztettek, a kényszerszabadságra küldés nem újkeletű dolog, erre korábban is lehetőségük volt a cégeknek, és akkor is nekik kellett biztosítaniuk ennek költségeit. Fontos tudni, hogy a kényszerszabadságra küldöttek továbbra is érvényes munkaszerződéssel rendelkeznek, tehát esetükben nem bontották fel a szerződést, csak felfüggesztették.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy munkaviszonyuk van, és a cég rendelkezésére kell állniuk, ezért kapják kézhez a bérük 75 százalékát. Korábban is számos példa volt erre, például az építőiparban: amikor nem tudtak munkát biztosítani az alkalmazottaknak, de közben számítottak rá, hogy egy-két héten belül már lesz tennivaló, arra az időszakra kényszerszabadságra küldték őket, és a cég fizette ennek költségeit annak érdekében, hogy az alkalmazottak továbbra is rendelkezésükre álljanak

– magyarázta Jánó Edit. Tiberiu Pănescu a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan arra is kitért, hogy azok esetében, akik nem tudják folytatni a tevékenységüket, nagy valószínűséggel elbocsájtásokra lehet számítani. A munkaadók dönthetik el, hogy megtartják-e az alkalmazottaikat és fizetik a bérköltségeiket, vagy elbocsátják őket.

A vállalkozások többsége ragaszkodik az alkalmazottaihoz, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen megválnia tőlük, megtörténhet azonban, hogy nem lesz más választásuk a jelentős bevételkiesések miatt.

A Harmopan kenyéripari vállalat például három iskolai büfét is működtet Csíkszeredában, az ezekben dolgozó alkalmazottaikat pedig korábban kényszerszabadságra küldték. Mivel azonban az iskolák zárva maradnak, a büfések jövője bizonytalanná vált a szükségállapot feloldása után. Albert László igazgató elmondása szerint meg szeretnék tartani az alkalmazottaikat, és megpróbálják úgy megoldani a problémát, hogy a büfések helyettesítik az üzleteikben dolgozókat, amíg pihenőszabadságaikat töltik. Ennek kivitelezhetősége viszont attól is függ, milyen számokkal zárják áprilist, mivel az igazgató szerint érezhető visszaesés tapasztalható a bevételek terén, ezért azt sem lehet kizárni, hogy végül kénytelenek lesznek megválni tőlük.

Hasonló gondokkal küzd a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda és étterem is, amely az alkalmazottainak mintegy kilencven százalékát kényszerszabadságra küldte korábban a jelentős bevételkiesés miatt. Nagy György tulajdonos szerint ha a vendéglátóipari egységek nem indíthatják újra tevékenységüket, és nem tudják kitermelni a béreket, akkor az alkalmazottaikat sem tudják megtartani.

„Nagy a tenni akarás a vendéglátósok körében, de tudjuk, hogy egy ideig nem lesznek olyanok a körülmények, mint a járvány előtt voltak. Nincsenek olyan tartalékok a vendéglátásban, hogy meg tudjuk engedni magunknak a kényszerszabadságon lévők bérének biztosítását. Próbálunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, vannak ötleteink, de ha nem tudunk megnyitni, kénytelenek leszünk mi is elbocsátásokat eszközölni” – ismerte el Nagy György.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 24., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának

Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának - közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.

Nicușor Dan: Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Kedd este fogadják el a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket

A kormány a kedd esti rendkívüli ülésén fogadja el a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.

Kedd este fogadják el a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket
2026. február 24., kedd

Március 10-én választja meg a parlament az új ombudsmant

A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.

Március 10-én választja meg a parlament az új ombudsmant
2026. február 24., kedd

Több mint 3500 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le tavaly decemberben az erdőőrség

Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.

Több mint 3500 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le tavaly decemberben az erdőőrség
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket
2026. február 24., kedd

Megnyitották az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesítő kijáratot

Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.

Megnyitották az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesítő kijáratot
2026. február 24., kedd

UNICEF: négy évvel a háború kezdete után is minden harmadik ukrán gyermek menekültként él

Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

UNICEF: négy évvel a háború kezdete után is minden harmadik ukrán gyermek menekültként él
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Új szabályok jöhetnek a saját márkák és az árképzés terén

A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Új szabályok jöhetnek a saját márkák és az árképzés terén
2026. február 24., kedd

Máris kimutatható, hogy csökkentek a háztartások és a vállalkozások bevételei januártól

A háztartások lejmegtakarításai havi összevetésben 0,1 százalékkal 266,416 milliárd lejre csökkentek, éves összevetésben pedig 5,8 százalékkal (reálértéken mínusz 3,5 százalékkal) nőttek – derül ki a Román Nemzeti Bank adataiból.

Máris kimutatható, hogy csökkentek a háztartások és a vállalkozások bevételei januártól
2026. február 24., kedd

Kormányfőhelyettes: jövő hét végén kerül a költségvetés tervezete a parlament elé

A 2026-os állami költségvetés tervezetét várhatóan a jövő hét végén terjeszti a kormány a parlament elé – jelentette ki kedden Marian Neacșu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök-helyettes.

Kormányfőhelyettes: jövő hét végén kerül a költségvetés tervezete a parlament elé
Hirdetés