
Nehéz helyzetben a vendéglátósok. Ha nem tudják kitermelni a béreket, meg kell válniuk alkalmazottaiktól
Fotó: Veres Nándor
Számos munkaadó és munkavállaló kerülhet nehéz helyzetbe május 15-e után, mivel friss bejelentések szerint a szükségállapot feloldása után a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak alapfizetésének 75 százalékát már nem fedezi központi költségvetésből az állam. Időközben a munkaügyi miniszter bejelentette: meghosszabbíthatja a kormány azt az időszakot, amelynek során átvállalja a kényszerszabadságra küldött munkavállalók bérének egy részét, igaz az állami hozzájárulás kevesebb lesz, mint a jelenlegi.
2020. május 01., 21:502020. május 01., 21:50
2020. május 02., 12:322020. május 02., 12:32
Rengeteg munkaadó küldte kényszerszabadságra alkalmazottait az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében elrendelt intézkedések miatt. Az ezzel járó terheket az állam átvállalta a vállalkozások segítése céljából:
A múlt héten viszont már az egymilliót is megközelítette a kényszerszabadságra küldött munkavállalók száma. A probléma az, hogy friss bejelentések szerint a szükségállapot május közepén várható feloldása után az állam nem fedezi tovább központi költségvetésből az ebben a helyzetben lévők bérét. Közben a Ludovic Orban vezette bukaresti kormány munkaügyi minisztere a vállalkozókkal folytatott megbeszélését követően elmondta, várhatóan meghosszabbítják a kényszerszabadságot, de még nem döntötték el, hogy két hétre, júniusig, vagy további egy hónappal.
Erről Violeta Alexandru munkaügyi miniszter beszélt először a napokban, elmondása szerint május 15. után az állam nem finanszírozza tovább a kényszerszabadságon lévők bérének 75 százalékát, ehelyett egy intézkedéscsomagot dolgoz ki a kormány, amellyel segíteni fogják a cégeket, hogy újraindíthassák tevékenységüket. A miniszter bejelentését követően Victor Picu, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) elnöke arról beszélt, hogy
Victor Picu azt is leszögezte, hogy a munkaadók újra is indíthatják a felfüggesztett munkaszerződéseket. A gond viszont az, hogy számos területen erre nincs lehetőség. Az iskolák, egyetemek szeptemberig zárva maradnak, így sokan nem tudnak visszatérni dolgozni, Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár pedig arról beszélt a héten, hogy számos korlátozás a szükségállapot feloldása után is érvényben marad. Például továbbra sem tartózkodhat közterületen vagy nyilvános beltéri helyen háromnál több személy, tehát belátható időn belül nem rendezhetnek fesztiválokat és tömegrendezvényeket sem az országban, ugyanakkor a vendéglők és a plázák sem működhetnek még. Ezáltal a vendéglátóipari egységek is nehéz helyzetbe kerülnek május 15-e után.
Időközben Violeta Alexandru bejelentette, hogy
Elmondása szerint ezen a héten döntés születik a kérdésben, addig megvizsgálják azt is, melyek azok az ágazatok, amelyek egyhamar nem tudják újrakezdeni tevékenységüket a járvány miatt.
A tárcavezető hozzátette, a kényszerszabadságon lévő dolgozók illetményének folyósítása helyett a kormány várhatóan átvállalja a munkahelyükre visszatérő alkalmazottak bérrel járó költségeinek egy részét. Alexandru előrebocsátotta:
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A kormány által kidolgozandó intézkedéscsomag részleteiről egyelőre semmit sem lehet tudni, de az biztos, hogy a munkaadók továbbra is fenntarthatják a kényszerszabadságot alkalmazottaik esetében, ennek költségeit viszont nekik kell állniuk – erősítették meg a Székelyhonnak a miniszter korábbi nyilatkozatára reagálva a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség illetékesei, Tiberiu Pănescu igazgató és Jánó Edit osztályvezető. Mint emlékeztettek, a kényszerszabadságra küldés nem újkeletű dolog, erre korábban is lehetőségük volt a cégeknek, és akkor is nekik kellett biztosítaniuk ennek költségeit. Fontos tudni, hogy a kényszerszabadságra küldöttek továbbra is érvényes munkaszerződéssel rendelkeznek, tehát esetükben nem bontották fel a szerződést, csak felfüggesztették.
– magyarázta Jánó Edit. Tiberiu Pănescu a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan arra is kitért, hogy azok esetében, akik nem tudják folytatni a tevékenységüket, nagy valószínűséggel elbocsájtásokra lehet számítani. A munkaadók dönthetik el, hogy megtartják-e az alkalmazottaikat és fizetik a bérköltségeiket, vagy elbocsátják őket.
A Harmopan kenyéripari vállalat például három iskolai büfét is működtet Csíkszeredában, az ezekben dolgozó alkalmazottaikat pedig korábban kényszerszabadságra küldték. Mivel azonban az iskolák zárva maradnak, a büfések jövője bizonytalanná vált a szükségállapot feloldása után. Albert László igazgató elmondása szerint meg szeretnék tartani az alkalmazottaikat, és megpróbálják úgy megoldani a problémát, hogy a büfések helyettesítik az üzleteikben dolgozókat, amíg pihenőszabadságaikat töltik. Ennek kivitelezhetősége viszont attól is függ, milyen számokkal zárják áprilist, mivel az igazgató szerint érezhető visszaesés tapasztalható a bevételek terén, ezért azt sem lehet kizárni, hogy végül kénytelenek lesznek megválni tőlük.
Hasonló gondokkal küzd a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda és étterem is, amely az alkalmazottainak mintegy kilencven százalékát kényszerszabadságra küldte korábban a jelentős bevételkiesés miatt. Nagy György tulajdonos szerint ha a vendéglátóipari egységek nem indíthatják újra tevékenységüket, és nem tudják kitermelni a béreket, akkor az alkalmazottaikat sem tudják megtartani.
„Nagy a tenni akarás a vendéglátósok körében, de tudjuk, hogy egy ideig nem lesznek olyanok a körülmények, mint a járvány előtt voltak. Nincsenek olyan tartalékok a vendéglátásban, hogy meg tudjuk engedni magunknak a kényszerszabadságon lévők bérének biztosítását. Próbálunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, vannak ötleteink, de ha nem tudunk megnyitni, kénytelenek leszünk mi is elbocsátásokat eszközölni” – ismerte el Nagy György.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
1 hozzászólás