
Vasárnap öt szavazólappal kell megbirkózni
Fotó: Veres Nándor
Ezt a cikket csak azok olvassák el, akik vasárnap elmennek szavazni, a többiek nyugodtan görgessenek tovább. Ebben az anyagban amúgy semmi választási propagandát nem rejtettünk el, mindössze az öt szavazólapról írunk néhány gondolatot.
2024. június 07., 21:012024. június 07., 21:01
2024. június 08., 21:092024. június 08., 21:09
Kezdjük a legfontosabbal: továbbra is mindenkinek a saját döntése, hogy részt vesz-e vagy sem a vasárnapi választásokon; kivéve például a belgákat, nekik ugyanis kötelező a választáson való részvétel. Ha viszont Ön elmegy szavazni, akkor olyannal fog találkozni, amivel a legjobb tudomásunk szerint ez idáig még sosem: a választókörzetekben öt (!) szavazólapot fognak a kezébe nyomni.
Az elmúlt négy hétben sok mindenről szó esett, a legfontosabbról azonban nem nagyon beszéltek: miért ötöt, és miért nem kevesebbet. Nos,
Az EP-választást amúgy ötévente rendezik, most pedig egybecsúszott a romániai választásokkal. Költséghatékonyság szempontjából azt is meg lehetett volna lépni, hogy egyszerre rendezik meg Romániában az összeset, az talán káoszt teremtett volna. Így azonban szeptemberben ismét kezdődik egy újabb kampány.
Öt szavazólap és egy tintába mártott pecsét
Kanyarodjunk vissza júniusra. Most vasárnap a 18. életévüket betöltött, szavazáson résztvevő romániai állampolgárok öt szavazólapot kapnak, miután felmutatták az érvényes személyi igazolványukat:
megkapják azt a szavazólapot, amelyen rajta lesznek az európai parlamenti választáson részt vevő romániai pártok képviselői, illetve a független jelöltek. Ezek a szavazólapok országszerte azonosak lesznek, vagyis mindenhol ugyanazokra a jelöltekre lehet szavazni. Ide egy zárójel: az Európai Parlamentben 720 képviselő fog ülni, közülük 33-an fogják képviselni Romániát (Magyarországot 21-en, Németországot 96-on; a képviselői mandátumok száma az adott ország lakosságszáma alapján változik);
megkapják azt a szavazólapot, amelyen a megyeitanácselnök-jelöltek nevei fognak szerepelni. Ez megyénként fog változni. Hargita megyében öt név fog szerepelni (két magyar és három román); Kovászna megyében ez a szavazólap három magyar és négy román nevet fog tartalmazni; Maros megyében két magyar és hat román név közül lehet választani;
kapnak egy olyan szavazólapot is, amely a megyeitanácsos-jelöltek neveit fogja tartalmazni. Ebben az esetben is megyénként fognak változni a listák. Gyakorlatilag ez a többoldalas szavazólap fogja a legtöbb nevet tartalmazni; tehát ez lehet a leginkább zavaró a választópolgár számára, akinek forgatnia kell, hogy rátaláljon arra a listára vagy esetenként független jelöltre, amelyre majd rányomja a pecsétet;
megkapják azt a szavazólapot is, amelyen az adott település polgármester-jelöltjei fognak szerepelni. Értelemszerűen ebben az esetben településenként (városonként és községenként) más-más szavazólapokkal fognak találkozni a szavazópolgárok. Ne lepődjenek meg, ha olyan szavazólapot adnak a szavazóbiztosok, amelyen mindössze egyetlen név fog szerepelni, hiszen több olyan település is van, ahol mindössze egy személy jelentkezett polgármesternek;
megkapják azt a szavazólapot is, amelyen az adott település tanácsosjelöltjei fognak szerepelni. Ezek is településenként változnak. Itt azok a nevek szerepelnek majd, akik a 2024–2028-as időszakban tanácsosként fogják alkotni a képviselő-testületet.
Ezekkel a szavazólapokkal és a tintába mártott pecséttel kell majd elvonulni a szavazófülkébe, hogy annak magányában meghozzák a döntéseiket. Itt jegyezzük meg: előfordulhat, hogy a tinta megszárad vagy lekopik a pecsétről, hiszen sokszor kell majd azt használni; meg hát sok időbe telik majd az is, amíg az íveket forgatgatja, rendezgeti a szavazópolgár. Erre helyzetre a szavazóhelyiségek elnökeinek jó lesz odafigyelniük, ellenkező esetben nagyon sok halvány pecsétes, érvénytelen szavazatot fognak a nap végén összeszámolni.
Miután meghozta a döntéseit a kötelességtudó állampolgár, már csak a szavazólapoknak felállított megfelelő urnákat kell megtalálnia – ebben azonban minden településen segíteni fognak a szavazóbiztosok.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
2 hozzászólás