
Vasárnap öt szavazólappal kell megbirkózni
Fotó: Veres Nándor
Ezt a cikket csak azok olvassák el, akik vasárnap elmennek szavazni, a többiek nyugodtan görgessenek tovább. Ebben az anyagban amúgy semmi választási propagandát nem rejtettünk el, mindössze az öt szavazólapról írunk néhány gondolatot.
2024. június 07., 21:012024. június 07., 21:01
2024. június 08., 21:092024. június 08., 21:09
Kezdjük a legfontosabbal: továbbra is mindenkinek a saját döntése, hogy részt vesz-e vagy sem a vasárnapi választásokon; kivéve például a belgákat, nekik ugyanis kötelező a választáson való részvétel. Ha viszont Ön elmegy szavazni, akkor olyannal fog találkozni, amivel a legjobb tudomásunk szerint ez idáig még sosem: a választókörzetekben öt (!) szavazólapot fognak a kezébe nyomni.
Az elmúlt négy hétben sok mindenről szó esett, a legfontosabbról azonban nem nagyon beszéltek: miért ötöt, és miért nem kevesebbet. Nos,
Az EP-választást amúgy ötévente rendezik, most pedig egybecsúszott a romániai választásokkal. Költséghatékonyság szempontjából azt is meg lehetett volna lépni, hogy egyszerre rendezik meg Romániában az összeset, az talán káoszt teremtett volna. Így azonban szeptemberben ismét kezdődik egy újabb kampány.
Öt szavazólap és egy tintába mártott pecsét
Kanyarodjunk vissza júniusra. Most vasárnap a 18. életévüket betöltött, szavazáson résztvevő romániai állampolgárok öt szavazólapot kapnak, miután felmutatták az érvényes személyi igazolványukat:
megkapják azt a szavazólapot, amelyen rajta lesznek az európai parlamenti választáson részt vevő romániai pártok képviselői, illetve a független jelöltek. Ezek a szavazólapok országszerte azonosak lesznek, vagyis mindenhol ugyanazokra a jelöltekre lehet szavazni. Ide egy zárójel: az Európai Parlamentben 720 képviselő fog ülni, közülük 33-an fogják képviselni Romániát (Magyarországot 21-en, Németországot 96-on; a képviselői mandátumok száma az adott ország lakosságszáma alapján változik);
megkapják azt a szavazólapot, amelyen a megyeitanácselnök-jelöltek nevei fognak szerepelni. Ez megyénként fog változni. Hargita megyében öt név fog szerepelni (két magyar és három román); Kovászna megyében ez a szavazólap három magyar és négy román nevet fog tartalmazni; Maros megyében két magyar és hat román név közül lehet választani;
kapnak egy olyan szavazólapot is, amely a megyeitanácsos-jelöltek neveit fogja tartalmazni. Ebben az esetben is megyénként fognak változni a listák. Gyakorlatilag ez a többoldalas szavazólap fogja a legtöbb nevet tartalmazni; tehát ez lehet a leginkább zavaró a választópolgár számára, akinek forgatnia kell, hogy rátaláljon arra a listára vagy esetenként független jelöltre, amelyre majd rányomja a pecsétet;
megkapják azt a szavazólapot is, amelyen az adott település polgármester-jelöltjei fognak szerepelni. Értelemszerűen ebben az esetben településenként (városonként és községenként) más-más szavazólapokkal fognak találkozni a szavazópolgárok. Ne lepődjenek meg, ha olyan szavazólapot adnak a szavazóbiztosok, amelyen mindössze egyetlen név fog szerepelni, hiszen több olyan település is van, ahol mindössze egy személy jelentkezett polgármesternek;
megkapják azt a szavazólapot is, amelyen az adott település tanácsosjelöltjei fognak szerepelni. Ezek is településenként változnak. Itt azok a nevek szerepelnek majd, akik a 2024–2028-as időszakban tanácsosként fogják alkotni a képviselő-testületet.
Ezekkel a szavazólapokkal és a tintába mártott pecséttel kell majd elvonulni a szavazófülkébe, hogy annak magányában meghozzák a döntéseiket. Itt jegyezzük meg: előfordulhat, hogy a tinta megszárad vagy lekopik a pecsétről, hiszen sokszor kell majd azt használni; meg hát sok időbe telik majd az is, amíg az íveket forgatgatja, rendezgeti a szavazópolgár. Erre helyzetre a szavazóhelyiségek elnökeinek jó lesz odafigyelniük, ellenkező esetben nagyon sok halvány pecsétes, érvénytelen szavazatot fognak a nap végén összeszámolni.
Miután meghozta a döntéseit a kötelességtudó állampolgár, már csak a szavazólapoknak felállított megfelelő urnákat kell megtalálnia – ebben azonban minden településen segíteni fognak a szavazóbiztosok.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
2 hozzászólás