Roskadoznak az adóterhek súlya alatt a kis- és középvállalkozások

A megyei iparkamara elnöke szerint a kisvállalkozások felélik tartalékaikat, hogy túléljék a nehéz időszakot •  Fotó: Pixabay.com

A megyei iparkamara elnöke szerint a kisvállalkozások felélik tartalékaikat, hogy túléljék a nehéz időszakot

Fotó: Pixabay.com

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kis- és középvállalkozások az idei adótörvénykönyvi módosítások miatt, az előző évek megtakarításait kénytelenek felhasználni, hogy túlvészeljék az idei esztendőt. A Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint az apátia jellemző a vállalkozói szférában uralkodó hangulatra. Egy cégvezető szerint a gazdaság kifehérítését célzó állami tervek a nagy adóterhek miatt a gyakorlatban az ellenkező hatást érik el.

Széchely István

2024. szeptember 20., 08:012024. szeptember 20., 08:01

2024. szeptember 20., 12:392024. szeptember 20., 12:39

A jórészt az idei esztendő elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag, de a két alkalommal elrendelt minimálbér-emelés és az infláció miatt is egyre nehezebb helyzetben van a vállalkozói szféra, főként a kis- és középvállalkozások. Gyakorlatilag

olyan rossz a hangulat a cégek körében, hogy senki nem akar semmit se tenni

– jellemezte a helyzetet a Székelyhonnak Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már korábban is nyilatkozott a témában lapunknak, akkor úgy vélte, ősz elejére már megmutatkoznak az idei változások kedvezőtlen hatásai a vállalkozói szférában, és most úgy látja, nem tévedett.

Idézet
Padlón van a gazdaság. Az infláció gyakorlatilag meg fogja ölni a kisvállalkozásokat. Aki mostanig befizette az adókat és illetékeket, annak ettől tovafele nem nagyon lesz alkalma fizetni, mert nem lesz pénze”

– fogalmazott.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Ő maga is vállalkozást működtet, és mint mondta, az utóbbi időben minden hónapban a 25-ei dátumra fókuszál, hogy valahogy az áfát és a járulékos költségeket ki tudja fizetni az államnak, de már így is nagyon sok pénzt kellett visszaforgasson vállalkozása költségvetésébe a tavalyi, tavalyelőtti profitból, hogy fizetést tudjon adni alkalmazottainak.

Ez szerinte általánosan érvényes más kisvállalkozásokra is: amelyiknek van tartaléka, az felhasználja, és várja, hogy hátha jóra fordulnak a dolgok, vagy banki hitelt vesznek fel, de az jelenleg meglehetősen kockázatos lépés.

Idézet
Normális ember Romániában nem vállalkozik.

Vannak, akik most kezdik, és éppen most néztem meg, hogy adnak 25 ezer eurót egy kezdő vállalkozónak, ami gyakorlatilag egy embernek a fizetése két évig. Ennek a felét is visszafizeti az államnak bér utáni járulékként, a másik felét pedig kiveszi fizetésként – gyakorlatilag tehát ennyi pénzből ma vállalkozást indítani majdnem lehetetlen. Nem beszélve az ezerféle kötelezettségről, és arról, hogy milyen törvényi környezetbe kerül ma egy vállalkozás” – fogalmazott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.

Balási Csaba egy újabb problémaként tért ki arra, hogy

Idézet
„megjelent egy kormányrendelet szeptember első napjaiban, amely mindenféle invesztíciós kifizetést megtilt az önkormányzatoknak”.

Nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz, mert ilyen korlátozásra nemigen volt példa korábban, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek közbeszerzési kiírásokat nyertek és önkormányzati megrendelésre végeztek el különböző munkálatokat.

A többletköltségeket csak nagy nehézségek árán tudják kitermelni

Nehéz helyzetben vannak azok a vállalkozások is, amelyek piaci megrendeléseket vállalnak el. Két alkalommal is minimálbér-emelést rendelt el a kormány idén, és a legalább két év szakmai régiséggel rendelkezők fizetését is növelni kellett az építkezési szektorban,

a többletköltséget viszont csak nagy nehézségek árán tudják kitermelni a vállalkozások

– tudtuk meg egy épületgépészeti cég vezetőjétől.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

Ráadásul a béremelés ellenére az alkalmazottak nem visznek haza több pénzt, ugyanis a vállalkozás elveszíti a korábbi adókedvezményeket, így megnőnek a fizetések utáni adóterhei is. Egy alkalmazott bére akár 800 lejjel is többe kerülhet így havonta a munkaadónak, ám a munkavállaló nem keres többet, mint korábban, ezért felmondanak. Ő is több olyan alkalmazottját elveszítette idén, akik nála tettek szert szakmai tapasztalatra: elmentek külföldre dolgozni – mondta a vállalkozó.

Meglátása szerint az államnak a gazdaság kifehérítése céljával elrendelt intézkedései is a visszájukra sülnek el, ugyanis

a 2-3 fős vállalkozások közül sok feketén fog megbízásokat vállalni, hogy megússza a nagy adóterheket: „megérkezik egy szatyorral és féláron elvállalja a munkát”.

A megnövelt adóterhek máris éreztetik negatív hatásukat, amire a vállalkozó konkrét példát is mondott. Ez miatt zárnak be sorra a textilipari cégek is: eddig a viszonylag alacsony bérköltségek miatt tudtak versenyben maradni, de idén sokuk elveszítette a versenyt.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Szerinte egyébként hiba volt elrendelni a kötelező minimálbér-emelést, ugyanis emögött nem áll gazdasági növekedés, így pedig csak még jobban megnő a magánszférára nehezedő teher, hogy kitermelje a közszféra költségeit, a hiány miatt pedig teljesen biztos benne, hogy az idei szuperválasztási év után újabb, jelentős adóemelések jönnek majd.

Előzmények

A kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió. Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, ez 3 százalékra nő.

Idén két alkalommal is kötelező minimálbér-emelést rendelt el a kormány: januárban a tavalyi 3000-ről 10 százalékos emeléssel 3300 lejre nőtt a minimálbér, majd júliustól újabb 12 százalékkal emelkedett, a bruttó értéke 3700 lejre nőtt, aminek a nettó értéke 2363 lej.

Ez szintén megterhelő volt sok kis- és középvállalkozás számára.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat