
A megyei iparkamara elnöke szerint a kisvállalkozások felélik tartalékaikat, hogy túléljék a nehéz időszakot
Fotó: Pixabay.com
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kis- és középvállalkozások az idei adótörvénykönyvi módosítások miatt, az előző évek megtakarításait kénytelenek felhasználni, hogy túlvészeljék az idei esztendőt. A Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint az apátia jellemző a vállalkozói szférában uralkodó hangulatra. Egy cégvezető szerint a gazdaság kifehérítését célzó állami tervek a nagy adóterhek miatt a gyakorlatban az ellenkező hatást érik el.
2024. szeptember 20., 08:012024. szeptember 20., 08:01
2024. szeptember 20., 12:392024. szeptember 20., 12:39
A jórészt az idei esztendő elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag, de a két alkalommal elrendelt minimálbér-emelés és az infláció miatt is egyre nehezebb helyzetben van a vállalkozói szféra, főként a kis- és középvállalkozások. Gyakorlatilag
– jellemezte a helyzetet a Székelyhonnak Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már korábban is nyilatkozott a témában lapunknak, akkor úgy vélte, ősz elejére már megmutatkoznak az idei változások kedvezőtlen hatásai a vállalkozói szférában, és most úgy látja, nem tévedett.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay.com
Ő maga is vállalkozást működtet, és mint mondta, az utóbbi időben minden hónapban a 25-ei dátumra fókuszál, hogy valahogy az áfát és a járulékos költségeket ki tudja fizetni az államnak, de már így is nagyon sok pénzt kellett visszaforgasson vállalkozása költségvetésébe a tavalyi, tavalyelőtti profitból, hogy fizetést tudjon adni alkalmazottainak.
Ez szerinte általánosan érvényes más kisvállalkozásokra is: amelyiknek van tartaléka, az felhasználja, és várja, hogy hátha jóra fordulnak a dolgok, vagy banki hitelt vesznek fel, de az jelenleg meglehetősen kockázatos lépés.
Vannak, akik most kezdik, és éppen most néztem meg, hogy adnak 25 ezer eurót egy kezdő vállalkozónak, ami gyakorlatilag egy embernek a fizetése két évig. Ennek a felét is visszafizeti az államnak bér utáni járulékként, a másik felét pedig kiveszi fizetésként – gyakorlatilag tehát ennyi pénzből ma vállalkozást indítani majdnem lehetetlen. Nem beszélve az ezerféle kötelezettségről, és arról, hogy milyen törvényi környezetbe kerül ma egy vállalkozás” – fogalmazott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.
Balási Csaba egy újabb problémaként tért ki arra, hogy
Nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz, mert ilyen korlátozásra nemigen volt példa korábban, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek közbeszerzési kiírásokat nyertek és önkormányzati megrendelésre végeztek el különböző munkálatokat.
Nehéz helyzetben vannak azok a vállalkozások is, amelyek piaci megrendeléseket vállalnak el. Két alkalommal is minimálbér-emelést rendelt el a kormány idén, és a legalább két év szakmai régiséggel rendelkezők fizetését is növelni kellett az építkezési szektorban,
– tudtuk meg egy épületgépészeti cég vezetőjétől.
Fotó: 123RF
Ráadásul a béremelés ellenére az alkalmazottak nem visznek haza több pénzt, ugyanis a vállalkozás elveszíti a korábbi adókedvezményeket, így megnőnek a fizetések utáni adóterhei is. Egy alkalmazott bére akár 800 lejjel is többe kerülhet így havonta a munkaadónak, ám a munkavállaló nem keres többet, mint korábban, ezért felmondanak. Ő is több olyan alkalmazottját elveszítette idén, akik nála tettek szert szakmai tapasztalatra: elmentek külföldre dolgozni – mondta a vállalkozó.
Meglátása szerint az államnak a gazdaság kifehérítése céljával elrendelt intézkedései is a visszájukra sülnek el, ugyanis
A megnövelt adóterhek máris éreztetik negatív hatásukat, amire a vállalkozó konkrét példát is mondott. Ez miatt zárnak be sorra a textilipari cégek is: eddig a viszonylag alacsony bérköltségek miatt tudtak versenyben maradni, de idén sokuk elveszítette a versenyt.
Fotó: Barabás Ákos
Szerinte egyébként hiba volt elrendelni a kötelező minimálbér-emelést, ugyanis emögött nem áll gazdasági növekedés, így pedig csak még jobban megnő a magánszférára nehezedő teher, hogy kitermelje a közszféra költségeit, a hiány miatt pedig teljesen biztos benne, hogy az idei szuperválasztási év után újabb, jelentős adóemelések jönnek majd.
A kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió. Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, ez 3 százalékra nő.
Ez szintén megterhelő volt sok kis- és középvállalkozás számára.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
5 hozzászólás