
A megyei iparkamara elnöke szerint a kisvállalkozások felélik tartalékaikat, hogy túléljék a nehéz időszakot
Fotó: Pixabay.com
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kis- és középvállalkozások az idei adótörvénykönyvi módosítások miatt, az előző évek megtakarításait kénytelenek felhasználni, hogy túlvészeljék az idei esztendőt. A Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint az apátia jellemző a vállalkozói szférában uralkodó hangulatra. Egy cégvezető szerint a gazdaság kifehérítését célzó állami tervek a nagy adóterhek miatt a gyakorlatban az ellenkező hatást érik el.
2024. szeptember 20., 08:012024. szeptember 20., 08:01
2024. szeptember 20., 12:392024. szeptember 20., 12:39
A jórészt az idei esztendő elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag, de a két alkalommal elrendelt minimálbér-emelés és az infláció miatt is egyre nehezebb helyzetben van a vállalkozói szféra, főként a kis- és középvállalkozások. Gyakorlatilag
– jellemezte a helyzetet a Székelyhonnak Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már korábban is nyilatkozott a témában lapunknak, akkor úgy vélte, ősz elejére már megmutatkoznak az idei változások kedvezőtlen hatásai a vállalkozói szférában, és most úgy látja, nem tévedett.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay.com
Ő maga is vállalkozást működtet, és mint mondta, az utóbbi időben minden hónapban a 25-ei dátumra fókuszál, hogy valahogy az áfát és a járulékos költségeket ki tudja fizetni az államnak, de már így is nagyon sok pénzt kellett visszaforgasson vállalkozása költségvetésébe a tavalyi, tavalyelőtti profitból, hogy fizetést tudjon adni alkalmazottainak.
Ez szerinte általánosan érvényes más kisvállalkozásokra is: amelyiknek van tartaléka, az felhasználja, és várja, hogy hátha jóra fordulnak a dolgok, vagy banki hitelt vesznek fel, de az jelenleg meglehetősen kockázatos lépés.
Vannak, akik most kezdik, és éppen most néztem meg, hogy adnak 25 ezer eurót egy kezdő vállalkozónak, ami gyakorlatilag egy embernek a fizetése két évig. Ennek a felét is visszafizeti az államnak bér utáni járulékként, a másik felét pedig kiveszi fizetésként – gyakorlatilag tehát ennyi pénzből ma vállalkozást indítani majdnem lehetetlen. Nem beszélve az ezerféle kötelezettségről, és arról, hogy milyen törvényi környezetbe kerül ma egy vállalkozás” – fogalmazott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.
Balási Csaba egy újabb problémaként tért ki arra, hogy
Nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz, mert ilyen korlátozásra nemigen volt példa korábban, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek közbeszerzési kiírásokat nyertek és önkormányzati megrendelésre végeztek el különböző munkálatokat.
Nehéz helyzetben vannak azok a vállalkozások is, amelyek piaci megrendeléseket vállalnak el. Két alkalommal is minimálbér-emelést rendelt el a kormány idén, és a legalább két év szakmai régiséggel rendelkezők fizetését is növelni kellett az építkezési szektorban,
– tudtuk meg egy épületgépészeti cég vezetőjétől.
Fotó: 123RF
Ráadásul a béremelés ellenére az alkalmazottak nem visznek haza több pénzt, ugyanis a vállalkozás elveszíti a korábbi adókedvezményeket, így megnőnek a fizetések utáni adóterhei is. Egy alkalmazott bére akár 800 lejjel is többe kerülhet így havonta a munkaadónak, ám a munkavállaló nem keres többet, mint korábban, ezért felmondanak. Ő is több olyan alkalmazottját elveszítette idén, akik nála tettek szert szakmai tapasztalatra: elmentek külföldre dolgozni – mondta a vállalkozó.
Meglátása szerint az államnak a gazdaság kifehérítése céljával elrendelt intézkedései is a visszájukra sülnek el, ugyanis
A megnövelt adóterhek máris éreztetik negatív hatásukat, amire a vállalkozó konkrét példát is mondott. Ez miatt zárnak be sorra a textilipari cégek is: eddig a viszonylag alacsony bérköltségek miatt tudtak versenyben maradni, de idén sokuk elveszítette a versenyt.
Fotó: Barabás Ákos
Szerinte egyébként hiba volt elrendelni a kötelező minimálbér-emelést, ugyanis emögött nem áll gazdasági növekedés, így pedig csak még jobban megnő a magánszférára nehezedő teher, hogy kitermelje a közszféra költségeit, a hiány miatt pedig teljesen biztos benne, hogy az idei szuperválasztási év után újabb, jelentős adóemelések jönnek majd.
A kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió. Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, ez 3 százalékra nő.
Ez szintén megterhelő volt sok kis- és középvállalkozás számára.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
5 hozzászólás