
A megyei iparkamara elnöke szerint a kisvállalkozások felélik tartalékaikat, hogy túléljék a nehéz időszakot
Fotó: Pixabay.com
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kis- és középvállalkozások az idei adótörvénykönyvi módosítások miatt, az előző évek megtakarításait kénytelenek felhasználni, hogy túlvészeljék az idei esztendőt. A Székelyhonnak nyilatkozó szakember szerint az apátia jellemző a vállalkozói szférában uralkodó hangulatra. Egy cégvezető szerint a gazdaság kifehérítését célzó állami tervek a nagy adóterhek miatt a gyakorlatban az ellenkező hatást érik el.
2024. szeptember 20., 08:012024. szeptember 20., 08:01
2024. szeptember 20., 12:392024. szeptember 20., 12:39
A jórészt az idei esztendő elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag, de a két alkalommal elrendelt minimálbér-emelés és az infláció miatt is egyre nehezebb helyzetben van a vállalkozói szféra, főként a kis- és középvállalkozások. Gyakorlatilag
– jellemezte a helyzetet a Székelyhonnak Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már korábban is nyilatkozott a témában lapunknak, akkor úgy vélte, ősz elejére már megmutatkoznak az idei változások kedvezőtlen hatásai a vállalkozói szférában, és most úgy látja, nem tévedett.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay.com
Ő maga is vállalkozást működtet, és mint mondta, az utóbbi időben minden hónapban a 25-ei dátumra fókuszál, hogy valahogy az áfát és a járulékos költségeket ki tudja fizetni az államnak, de már így is nagyon sok pénzt kellett visszaforgasson vállalkozása költségvetésébe a tavalyi, tavalyelőtti profitból, hogy fizetést tudjon adni alkalmazottainak.
Ez szerinte általánosan érvényes más kisvállalkozásokra is: amelyiknek van tartaléka, az felhasználja, és várja, hogy hátha jóra fordulnak a dolgok, vagy banki hitelt vesznek fel, de az jelenleg meglehetősen kockázatos lépés.
Vannak, akik most kezdik, és éppen most néztem meg, hogy adnak 25 ezer eurót egy kezdő vállalkozónak, ami gyakorlatilag egy embernek a fizetése két évig. Ennek a felét is visszafizeti az államnak bér utáni járulékként, a másik felét pedig kiveszi fizetésként – gyakorlatilag tehát ennyi pénzből ma vállalkozást indítani majdnem lehetetlen. Nem beszélve az ezerféle kötelezettségről, és arról, hogy milyen törvényi környezetbe kerül ma egy vállalkozás” – fogalmazott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.
Balási Csaba egy újabb problémaként tért ki arra, hogy
Nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz, mert ilyen korlátozásra nemigen volt példa korábban, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek közbeszerzési kiírásokat nyertek és önkormányzati megrendelésre végeztek el különböző munkálatokat.
Nehéz helyzetben vannak azok a vállalkozások is, amelyek piaci megrendeléseket vállalnak el. Két alkalommal is minimálbér-emelést rendelt el a kormány idén, és a legalább két év szakmai régiséggel rendelkezők fizetését is növelni kellett az építkezési szektorban,
– tudtuk meg egy épületgépészeti cég vezetőjétől.
Fotó: 123RF
Ráadásul a béremelés ellenére az alkalmazottak nem visznek haza több pénzt, ugyanis a vállalkozás elveszíti a korábbi adókedvezményeket, így megnőnek a fizetések utáni adóterhei is. Egy alkalmazott bére akár 800 lejjel is többe kerülhet így havonta a munkaadónak, ám a munkavállaló nem keres többet, mint korábban, ezért felmondanak. Ő is több olyan alkalmazottját elveszítette idén, akik nála tettek szert szakmai tapasztalatra: elmentek külföldre dolgozni – mondta a vállalkozó.
Meglátása szerint az államnak a gazdaság kifehérítése céljával elrendelt intézkedései is a visszájukra sülnek el, ugyanis
A megnövelt adóterhek máris éreztetik negatív hatásukat, amire a vállalkozó konkrét példát is mondott. Ez miatt zárnak be sorra a textilipari cégek is: eddig a viszonylag alacsony bérköltségek miatt tudtak versenyben maradni, de idén sokuk elveszítette a versenyt.
Fotó: Barabás Ákos
Szerinte egyébként hiba volt elrendelni a kötelező minimálbér-emelést, ugyanis emögött nem áll gazdasági növekedés, így pedig csak még jobban megnő a magánszférára nehezedő teher, hogy kitermelje a közszféra költségeit, a hiány miatt pedig teljesen biztos benne, hogy az idei szuperválasztási év után újabb, jelentős adóemelések jönnek majd.
A kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió. Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, ez 3 százalékra nő.
Ez szintén megterhelő volt sok kis- és középvállalkozás számára.
Két fenyőfa dőlt hétfőn este a Gyilkos-tó felé vezető 12 C jelzésű országútra, elzárva mindkét közlekedési sávot – közli a Hargita megyei tűzoltóság. Nem sokkal később Csíkszereda közelében, Piricskénél is kidőlt fa miatt riasztották a tűzoltókat.
Új támogatási rendszerrel fékeznék meg az afrikai sertéspestis terjedését Romániában: 2027-től a sertéstenyésztők pénzügyi segítséget kaphatnak a farmok biológiai biztonságának javítására. A tervezetet már elfogadta a szenátus.
Lakóház gyulladt ki hétfőn este Vidrátszegen, és bár a lángok terjedését sikerült megfékezni, sajnos egy másik épületben is károk keletkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén november 15-én szervezi meg az egészségügyi minisztérium a rezidensorvosi helyekre és állásokra kiírt vizsgát, amelyre 9969-en jelentkeztek – jelentette be hétfőn Alexandru Rogobete.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak hétfőn este, néhány perccel nyolc óra előtt. Alig egy órával előtte Fitódon is medve miatt riasztottak a hatóságok.
Románia pénzt fog veszíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, mivel Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős volt miniszter elhunytakat az intézményesített szociális rendszerből kikerült személyekként állított be.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
A digitális tartalomgyártás térnyerése, a fiatal újságírók bevonása és a mesterséges intelligencia is új kihívások elé állítja a romániai magyar sajtót. Kacsó Sándor, a MÚRE új elnöke szerint a szakmai hitelesség és az összefogás az alapvető értékek.
November 2-től ismét ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben a termékek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter november 2-i hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát.
5 hozzászólás