
A sáromberki fészek mindennapjait online követhetjük
Fotó: milvus.ro
Az élő természet nem zárkózott be a karantén idején sem, hiszen pár napja kikelt a sáromberki gólyapár öt fiókája, amelyeket online lehet követni a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A szervezet szóvivője arról is beszámolt nekünk, hogy több évtizedes kihagyás után végre Európa legnagyobb röpképes madara, a túzok is fészket rakott Romániában. Ráadásként Nyárádmagyarós mellett a térségre nem jellemző vörhenyes fecskét is láttak az egyesület szakemberei.
2020. május 15., 17:182020. május 15., 17:18
2020. május 15., 17:222020. május 15., 17:22
Márciusban arról adtunk hírt, hogy visszatértek a gólyák a Maros megyei Sáromberkén található fészkeikbe, áprilisban már öt tojást is felfedeztünk az egyik webkamerával ellátott fészekben, pár napja pedig már a tojásból kikelt fiókák is láthatók.
– osztotta meg velünk Vízi Iulia, az egyesület sajtófelelőse. Az elmúlt évben például az egyik fióka gyengébb volt, nem élte túl a viharos napokat. A kutatások azt bizonyítják, hogy a fiókák is ugyanebbe a térségbe jönnek vissza jövőben, miután elrepülnek melegebb éghajlatra. A térség gólyái a Boszporusz-szoroshoz vándorolnak a hideg beállta előtt, és bár a „gólyáink” még nincsenek ellátva műholdas nyomkövetővel, de a szakemberek szerint valószínűleg ugyanide térnek vissza, pár kilométeres körzetbe – mesélte nekünk az egyesület sajtósa. Hozzátette, Sáromberkén még körülbelül tíz gólyafészek van, bár nem mindegyikbe költözött vissza gólyapár, de vannak máshol is a Szászrégen környéki falvakban.
Több évtized után végre közvetlen bizonyítékuk is van a szakembereknek arra, hogy a túzok fészkel Romániában – osztotta meg velünk a madártanilag történelmi jelentőségű hírt Vízi Iulia.
A Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá a Romániában rég kihaltnak hitt túzok fészkére
„Tizenhárom évig tartó terepmunkára, és talán egy kis szerencsére is szükségünk volt ahhoz, hogy erről megerősítést kapjunk. A túzok (Otis tarda) a legnagyobb röpképes madár Európában. Az IUCN Vöröslistán sebezhető kategóriában szereplő faj állománya rendkívüli hanyatlást szenvedett természetes élőhelyeinek, az eurázsiai sztyeppéknek fragmentációja következtében. Az 1950-es évek közepére a túzok Európa több régiójából kipusztult. Ez történt Romániában is, ahol az államosítást követően a gyepeket (természetes élőhelyeiket) beszántották és szántóterületekké alakították át. A mezőgazdaság gépesítése, a vadászat illetve orvvadászat szintén hozzájárultak az állomány csökkenéséhez. Amíg a 19. században stabil állományok éltek a Bánságban, a Partiumban, az erdélyi Mezőségen, a román alföldön, Dobrudzsában és Moldva egyes részein, 1988-ban a korabeli vadászati adatok alapján az egész országban már csak körülbelül 48 túzok létezett. 1990 után immár Romániából kipusztult fajként tartották számon. Másrészt viszont alapos okunk van azt hinni, hogy a Bihar megyei Nagyszalonta a túzok utolsó romániai mentsvára maradt. Az elmúlt 13 évben végzett terepi megfigyeléseink megerősítik, hogy egy kicsi, körülbelül 40 egyedből álló, országhatáron átívelő élőhelyeket használó populáció él a Nagyszalonta-Mezőgyán térségben” – írják közleményükben a madártani egyesület szakemberei.
A túzokfészekre Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá, és a Milvus csoport számára történelmi jelentőséggel bíró fényképet készítettek:
és rávilágít a terepi munka szükségességére, a helyi közösség, illetve a közigazgatás természetvédelembe való bevonásának fontosságára, és arra is, hogy növelni kell az agrár-környezetvédelmi programok hatékonyságát – áll a Milvus közleményében.
Az elmúlt napokban Nyárádmagyarós mellett a Milvus egyik szakembere vörhenyes fecskepárt figyelt meg. A madarak egy kis betonhíd alá repültek be – a faj gyakran költ ilyen építmények alatt –, és szinte folyamatosan hangot adtak ki, ami költésre és nem az átvonuló madarakra jellemző viselkedés – írják a Milvus csoport honlapján. Romániában, az Erdélyi-szigethegység néhány pontja kivételével, csak az ország déli részén költ ez a mediterrán elterjedésű faj. Erdélyben meglehetősen ritkán jelenik meg, Maros megyében ez a második előfordulási adata. Amennyiben a pár költésre is megtelepedne, igazi madártani „csemegekének” számítana, és ez lenne a faj első fészkelése a térségben.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!