Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:04

Csodálatos átalakuláson ment át a fogarasi óvoda és oktatási központ

14:29

Ezt is megértük: csökkent a bűnözés mértéke Romániában

14:22

Gólörömből piros lap, a végén ezért bűnhődött a Sepsi OSK (videóval)

14:04

A jobbkormányos autókra „álltak rá” a rendőrök

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Rejtélyes férfit keresnek az Olt mentén Sepsibükszádnál, egyes hírek szerint Emil Gânj lehet

Eltűnt a szentegyházi önkormányzat egyik munkatársa

Autókat ellenőriznek, az erdőt is átfésülik – nagy erőkkel keresik az ismeretlen férfit Háromszéken

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat

Több erdélyi településről is Dubajban rekedtek tanárok, diákok és családjaik

Dubaj a tűzvonalban – helyszíni beszámoló egy ott élő székelytől

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

Romániában már kihaltnak hitt madárfaj tojásaira találtak

A sáromberki fészek mindennapjait online követhetjük

Fotó: milvus.ro

Az élő természet nem zárkózott be a karantén idején sem, hiszen pár napja kikelt a sáromberki gólyapár öt fiókája, amelyeket online lehet követni a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A szervezet szóvivője arról is beszámolt nekünk, hogy több évtizedes kihagyás után végre Európa legnagyobb röpképes madara, a túzok is fészket rakott Romániában. Ráadásként Nyárádmagyarós mellett a térségre nem jellemző vörhenyes fecskét is láttak az egyesület szakemberei.

Hajnal Csilla

2020. május 15., 17:182020. május 15., 17:18

2020. május 15., 17:222020. május 15., 17:22

Márciusban arról adtunk hírt, hogy visszatértek a gólyák a Maros megyei Sáromberkén található fészkeikbe, áprilisban már öt tojást is felfedeztünk az egyik webkamerával ellátott fészekben, pár napja pedig már a tojásból kikelt fiókák is láthatók.

Nem egyszerre kelt ki az öt fióka, attól függően keltek ki, hogy mennyi ideje voltak lerakva a tojások, milyen körülmények voltak a fészekben, és reméljük, hogy túl is él mindegyik a lehetséges viharok és jégeső ellenére is

– osztotta meg velünk Vízi Iulia, az egyesület sajtófelelőse. Az elmúlt évben például az egyik fióka gyengébb volt, nem élte túl a viharos napokat. A kutatások azt bizonyítják, hogy a fiókák is ugyanebbe a térségbe jönnek vissza jövőben, miután elrepülnek melegebb éghajlatra. A térség gólyái a Boszporusz-szoroshoz vándorolnak a hideg beállta előtt, és bár a „gólyáink” még nincsenek ellátva műholdas nyomkövetővel, de a szakemberek szerint valószínűleg ugyanide térnek vissza, pár kilométeres körzetbe – mesélte nekünk az egyesület sajtósa. Hozzátette, Sáromberkén még körülbelül tíz gólyafészek van, bár nem mindegyikbe költözött vissza gólyapár, de vannak máshol is a Szászrégen környéki falvakban.

Romániából kipusztult fajként tartották számon

Több évtized után végre közvetlen bizonyítékuk is van a szakembereknek arra, hogy a túzok fészkel Romániában – osztotta meg velünk a madártanilag történelmi jelentőségű hírt Vízi Iulia.

A Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá a Romániában rég kihaltnak hitt túzok fészkére

„Tizenhárom évig tartó terepmunkára, és talán egy kis szerencsére is szükségünk volt ahhoz, hogy erről megerősítést kapjunk. A túzok (Otis tarda) a legnagyobb röpképes madár Európában. Az IUCN Vöröslistán sebezhető kategóriában szereplő faj állománya rendkívüli hanyatlást szenvedett természetes élőhelyeinek, az eurázsiai sztyeppéknek fragmentációja következtében. Az 1950-es évek közepére a túzok Európa több régiójából kipusztult. Ez történt Romániában is, ahol az államosítást követően a gyepeket (természetes élőhelyeiket) beszántották és szántóterületekké alakították át. A mezőgazdaság gépesítése, a vadászat illetve orvvadászat szintén hozzájárultak az állomány csökkenéséhez. Amíg a 19. században stabil állományok éltek a Bánságban, a Partiumban, az erdélyi Mezőségen, a román alföldön, Dobrudzsában és Moldva egyes részein, 1988-ban a korabeli vadászati adatok alapján az egész országban már csak körülbelül 48 túzok létezett. 1990 után immár Romániából kipusztult fajként tartották számon. Másrészt viszont alapos okunk van azt hinni, hogy a Bihar megyei Nagyszalonta a túzok utolsó romániai mentsvára maradt. Az elmúlt 13 évben végzett terepi megfigyeléseink megerősítik, hogy egy kicsi, körülbelül 40 egyedből álló, országhatáron átívelő élőhelyeket használó populáció él a Nagyszalonta-Mezőgyán térségben” – írják közleményükben a madártani egyesület szakemberei.

A túzokfészekre Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá, és a Milvus csoport számára történelmi jelentőséggel bíró fényképet készítettek:

a fotó végre bizonyítja egy olyan faj fészkelését, amelyet Romániában nemrég kihaltnak hittek,

és rávilágít a terepi munka szükségességére, a helyi közösség, illetve a közigazgatás természetvédelembe való bevonásának fontosságára, és arra is, hogy növelni kell az agrár-környezetvédelmi programok hatékonyságát – áll a Milvus közleményében.

Igazi madártani „csemege”

Az elmúlt napokban Nyárádmagyarós mellett a Milvus egyik szakembere vörhenyes fecskepárt figyelt meg. A madarak egy kis betonhíd alá repültek be – a faj gyakran költ ilyen építmények alatt –, és szinte folyamatosan hangot adtak ki, ami költésre és nem az átvonuló madarakra jellemző viselkedés – írják a Milvus csoport honlapján. Romániában, az Erdélyi-szigethegység néhány pontja kivételével, csak az ország déli részén költ ez a mediterrán elterjedésű faj. Erdélyben meglehetősen ritkán jelenik meg, Maros megyében ez a második előfordulási adata. Amennyiben a pár költésre is megtelepedne, igazi madártani „csemegekének” számítana, és ez lenne a faj első fészkelése a térségben.