
A sáromberki fészek mindennapjait online követhetjük
Fotó: milvus.ro
Az élő természet nem zárkózott be a karantén idején sem, hiszen pár napja kikelt a sáromberki gólyapár öt fiókája, amelyeket online lehet követni a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A szervezet szóvivője arról is beszámolt nekünk, hogy több évtizedes kihagyás után végre Európa legnagyobb röpképes madara, a túzok is fészket rakott Romániában. Ráadásként Nyárádmagyarós mellett a térségre nem jellemző vörhenyes fecskét is láttak az egyesület szakemberei.
2020. május 15., 17:182020. május 15., 17:18
2020. május 15., 17:222020. május 15., 17:22
Márciusban arról adtunk hírt, hogy visszatértek a gólyák a Maros megyei Sáromberkén található fészkeikbe, áprilisban már öt tojást is felfedeztünk az egyik webkamerával ellátott fészekben, pár napja pedig már a tojásból kikelt fiókák is láthatók.
– osztotta meg velünk Vízi Iulia, az egyesület sajtófelelőse. Az elmúlt évben például az egyik fióka gyengébb volt, nem élte túl a viharos napokat. A kutatások azt bizonyítják, hogy a fiókák is ugyanebbe a térségbe jönnek vissza jövőben, miután elrepülnek melegebb éghajlatra. A térség gólyái a Boszporusz-szoroshoz vándorolnak a hideg beállta előtt, és bár a „gólyáink” még nincsenek ellátva műholdas nyomkövetővel, de a szakemberek szerint valószínűleg ugyanide térnek vissza, pár kilométeres körzetbe – mesélte nekünk az egyesület sajtósa. Hozzátette, Sáromberkén még körülbelül tíz gólyafészek van, bár nem mindegyikbe költözött vissza gólyapár, de vannak máshol is a Szászrégen környéki falvakban.
Több évtized után végre közvetlen bizonyítékuk is van a szakembereknek arra, hogy a túzok fészkel Romániában – osztotta meg velünk a madártanilag történelmi jelentőségű hírt Vízi Iulia.
A Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá a Romániában rég kihaltnak hitt túzok fészkére
„Tizenhárom évig tartó terepmunkára, és talán egy kis szerencsére is szükségünk volt ahhoz, hogy erről megerősítést kapjunk. A túzok (Otis tarda) a legnagyobb röpképes madár Európában. Az IUCN Vöröslistán sebezhető kategóriában szereplő faj állománya rendkívüli hanyatlást szenvedett természetes élőhelyeinek, az eurázsiai sztyeppéknek fragmentációja következtében. Az 1950-es évek közepére a túzok Európa több régiójából kipusztult. Ez történt Romániában is, ahol az államosítást követően a gyepeket (természetes élőhelyeiket) beszántották és szántóterületekké alakították át. A mezőgazdaság gépesítése, a vadászat illetve orvvadászat szintén hozzájárultak az állomány csökkenéséhez. Amíg a 19. században stabil állományok éltek a Bánságban, a Partiumban, az erdélyi Mezőségen, a román alföldön, Dobrudzsában és Moldva egyes részein, 1988-ban a korabeli vadászati adatok alapján az egész országban már csak körülbelül 48 túzok létezett. 1990 után immár Romániából kipusztult fajként tartották számon. Másrészt viszont alapos okunk van azt hinni, hogy a Bihar megyei Nagyszalonta a túzok utolsó romániai mentsvára maradt. Az elmúlt 13 évben végzett terepi megfigyeléseink megerősítik, hogy egy kicsi, körülbelül 40 egyedből álló, országhatáron átívelő élőhelyeket használó populáció él a Nagyszalonta-Mezőgyán térségben” – írják közleményükben a madártani egyesület szakemberei.
A túzokfészekre Nagyszalonta–Békéscsaba határ menti térségben véletlenül találtak rá, és a Milvus csoport számára történelmi jelentőséggel bíró fényképet készítettek:
és rávilágít a terepi munka szükségességére, a helyi közösség, illetve a közigazgatás természetvédelembe való bevonásának fontosságára, és arra is, hogy növelni kell az agrár-környezetvédelmi programok hatékonyságát – áll a Milvus közleményében.
Az elmúlt napokban Nyárádmagyarós mellett a Milvus egyik szakembere vörhenyes fecskepárt figyelt meg. A madarak egy kis betonhíd alá repültek be – a faj gyakran költ ilyen építmények alatt –, és szinte folyamatosan hangot adtak ki, ami költésre és nem az átvonuló madarakra jellemző viselkedés – írják a Milvus csoport honlapján. Romániában, az Erdélyi-szigethegység néhány pontja kivételével, csak az ország déli részén költ ez a mediterrán elterjedésű faj. Erdélyben meglehetősen ritkán jelenik meg, Maros megyében ez a második előfordulási adata. Amennyiben a pár költésre is megtelepedne, igazi madártani „csemegekének” számítana, és ez lenne a faj első fészkelése a térségben.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!