Mivel Maros megyében nagyon elszaporodtak és tetemes kárt okoznak a kárókatonáknak is nevezett madarak, aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amelyet el akarnak juttatni a környezetvédelmi minisztériumhoz.

„A kormoránok főleg a téli hónapokban tartózkodnak Maros megye területén, és mivel a tavak befagynak, a Marosban és más kisebb folyók partján élnek és halásznak. Nagy gond az is, hogy jó étkű madarak, naponta akár egy kilogrammnyi halat is megesznek. Az egyesületünk tagjai által végzett összesítések szerint

És a nagyobb gond az, hogy a Marosban őshonos halakat olyan mértékben halásszák, hogy egyes fajokat a kipusztulás veszélyezteti. Bár az egyesületünknek van pénzalapja, hogy folyókba és tavakba újratelepítsen halakat, de a Marosban őshonos halakat senki nem tenyészti, nincs ahonnan újratelepíteni” – magyarázta Alexandru Cernea.

Tőle tudjuk, hogy még nem összesítették az aláírásokat, de már több százan támogatták a kezdeményezést. Ezt a napokban eljuttatják a szakminisztériumhoz és kérik a kilövési számok meghatározását.

Ez ugyan csak részben jelent megoldást, hiszen a kárókatonák az egész országban jelen vannak, egységesen kellene fellépni szaporodásuk megakadályozására.

Nincs már hal a Marosban

Az általunk megkérdezett horgászoktól megtudtuk, hogy a Maros partján több helyen lehet kormoránokkal találkozni, csapatostól üldögélnek a part menti fákon, bokrokon, és igen látványos, amikor tollaikat szárítják. Ilyenkor ugyanis teljesen szét van nyitva a szárnyuk. Ha megszáradtak, akkor sorban ülnek, szinte mozdulatlanul az ágakon. A horgászok elmondták, hogy

A kisebb halakat befalják, a nagyobbakat megsebesítik. Sok hal belepusztul a kormoránok ejtette sebekbe. Nemcsak a Marosban halásznak, hanem a be nem fagyott horgásztavakban is, ott is jelentős mennyiségű halat elfogyasztva. Beszélgetőtársaink egyetértettek abban, hogy korlátozni kell a kormoránok számát.

Ha kevesebb a kormorán, nem lesz több hal

Zeitz Róbert, a Milvus Egyesület ornitológusa a Székelyhonnak jelezte, hogy a halászok és a vízügyesek elsősorban a vizes élőhelyek minőségével kellene foglalkozzanak, hiszen akkor tudnak a halak szaporodni, ha megfelelő körülményt biztosítanak nekik. De a folyóvizek sodrásának felgyorsításával, a medrek kikaparásával éppen az ellenkezőjét érik al a szakemberek – vélekedett. A kormoránok, mint a többi ragadozók, a lassúbb, beteg halakat fogják ki, ezáltal hozzájárulnak, hogy az egészségesebbek megmaradjanak.

Megtudtuk azt is, hogy Maros megyében nem költenek a kormoránok, főleg a tél idején tartózkodnak nagyobb számban nálunk, nyáron más vidékekre vonulnak. Zeitz Róbert többször hangsúlyozta, nem attól lesz több hal, mert csökken a kormoránok száma, hanem attól, hogy az illetékesek felelősen gazdálkodnak, védik a vizes élőhelyeket.