Fotó: pixabay.com
A Marosban őshonos halfajok eltűnéséhez vezethet a kormoránok túlszaporodása – figyelmeztetnek a Maros megyei halászok, akik aláírásokat gyűjtenek, hogy engedélyt kapjanak a kárókatonák kilövetésére.
2024. február 22., 08:022024. február 22., 08:02
A Maros Megyei Vadász és Horgászegyesület kénytelen aláírásokat gyűjteni a kormoránok kilövésére, a székhelyükre a horgász- és vadászengedély meghosszabbítása érdekében érkezők közül szinte mindenki kérdés nélkül támogatja a kezdeményezést.
Mint az egyesület képviselője, Alexandru Cernea a Székelyhonnak elmondta,
Mivel Maros megyében nagyon elszaporodtak és tetemes kárt okoznak a kárókatonáknak is nevezett madarak, aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amelyet el akarnak juttatni a környezetvédelmi minisztériumhoz.
„A kormoránok főleg a téli hónapokban tartózkodnak Maros megye területén, és mivel a tavak befagynak, a Marosban és más kisebb folyók partján élnek és halásznak. Nagy gond az is, hogy jó étkű madarak, naponta akár egy kilogrammnyi halat is megesznek. Az egyesületünk tagjai által végzett összesítések szerint
És a nagyobb gond az, hogy a Marosban őshonos halakat olyan mértékben halásszák, hogy egyes fajokat a kipusztulás veszélyezteti. Bár az egyesületünknek van pénzalapja, hogy folyókba és tavakba újratelepítsen halakat, de a Marosban őshonos halakat senki nem tenyészti, nincs ahonnan újratelepíteni” – magyarázta Alexandru Cernea.
Tőle tudjuk, hogy még nem összesítették az aláírásokat, de már több százan támogatták a kezdeményezést. Ezt a napokban eljuttatják a szakminisztériumhoz és kérik a kilövési számok meghatározását.
Ez ugyan csak részben jelent megoldást, hiszen a kárókatonák az egész országban jelen vannak, egységesen kellene fellépni szaporodásuk megakadályozására.
Az általunk megkérdezett horgászoktól megtudtuk, hogy a Maros partján több helyen lehet kormoránokkal találkozni, csapatostól üldögélnek a part menti fákon, bokrokon, és igen látványos, amikor tollaikat szárítják. Ilyenkor ugyanis teljesen szét van nyitva a szárnyuk. Ha megszáradtak, akkor sorban ülnek, szinte mozdulatlanul az ágakon. A horgászok elmondták, hogy
A kisebb halakat befalják, a nagyobbakat megsebesítik. Sok hal belepusztul a kormoránok ejtette sebekbe. Nemcsak a Marosban halásznak, hanem a be nem fagyott horgásztavakban is, ott is jelentős mennyiségű halat elfogyasztva. Beszélgetőtársaink egyetértettek abban, hogy korlátozni kell a kormoránok számát.
Zeitz Róbert, a Milvus Egyesület ornitológusa a Székelyhonnak jelezte, hogy a halászok és a vízügyesek elsősorban a vizes élőhelyek minőségével kellene foglalkozzanak, hiszen akkor tudnak a halak szaporodni, ha megfelelő körülményt biztosítanak nekik. De a folyóvizek sodrásának felgyorsításával, a medrek kikaparásával éppen az ellenkezőjét érik al a szakemberek – vélekedett. A kormoránok, mint a többi ragadozók, a lassúbb, beteg halakat fogják ki, ezáltal hozzájárulnak, hogy az egészségesebbek megmaradjanak.
Megtudtuk azt is, hogy Maros megyében nem költenek a kormoránok, főleg a tél idején tartózkodnak nagyobb számban nálunk, nyáron más vidékekre vonulnak. Zeitz Róbert többször hangsúlyozta, nem attól lesz több hal, mert csökken a kormoránok száma, hanem attól, hogy az illetékesek felelősen gazdálkodnak, védik a vizes élőhelyeket.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!