Pro Urbe-díj a példaképeknek

Nézze meg videónkat!

Kánya Gyula, Nagy Antal, Ráduly Erzsébet, Bögözi Mihály, Gaál László a Márton Áron Gimnázium nyugalmazott pedagógusai, azok az emberóriások – ahogy Ráduly Róbert polgármester fogalmazott –, akik munkájáért megannyi vén diák nevében mondtak tegnap köszönetet. Ők immár Csíkszereda Pro Urbe-díjazottjainak sorába tartoznak, az elismerést pedig azzal a több évtizedes oktatói-nevelői munkássággal érdemelték ki, „amelynek során csíkszeredai és székelyföldi fiatalok generációit készítették fel a megmaradásra és helytállásra a tudomány és az emberség tárgyaiból”. Az elismerő oklevél mellé idéntől immár egy, Tivai Nagy Imrét megmintázó kis bronz mellszobor is társul. Hétfőn a város elöljárója a készülő szobor gipsz változatát mutatta be, de a Sárpátki Zoltán által készített szoborral hamarosan Csíkszereda összes Pro Urbe-díjazottját megajándékozzák.

Törleszteni a tartozást

A „munka és a tettek emberének”, Kánya Gyula nyugalmazott matematikatanárnak a munkásságát, példaértékű tanári pályáját Hajdú Áron méltatta. „Akiket tanított, maguk között Gyula bácsinak nevezték, mert szerették őt, úgy, ahogy ő is szerette tanítványait. Nem csak a matematikát tanultuk meg tőle, hanem megtanított dolgozni és szeretni a munkát, szeretni embertársainkat. Kánya Gyula munkássága követendő példa. Semmit sem érzek fontosabbnak ma, mint példaképpé tenni az ilyen életpályákat, a helytállás, a mindennapi becsületes munka, a meg nem alkuvás példaképeit” – mondotta egykori tanáráról Hajdú Áron. A 85 éves, nyugalmazott pedagógus meghatódottan vette át az elismerést, majd felelevenítette azt a napot, amikor pedagógusként először belépett a gimnázium ajtaján, amikor a tanfelügyelőségről a gimnáziumba küldték tanítani. „Nem mentem, hanem repültem, itt elöl fehér márványkővel volt kirakva, megcsókoltam s keresztet vetettem, mert a sors úgy akarta, hogy nem lehettem itt középiskolás” – elevenítette fel az idős pedagógus, hol megmosolyogtatva a hallgatóságot, hol könnyeket csalva a jelenlévők szemébe.

Mivel az ünnepségen nem lehetett jelen Barabási Albert László laudátor, szavait Orbán Zsolt tolmácsolta. „Ha Nagy Antal egy olyan rendszerben született volna, amely igyekezett volna megtalálni minden egyénnek a megfelelő helyet a társadalomban, akkor valószínűleg ma egy egyetemi katedra diákjai méltatnák oktatói és kutatói pályáját. Hogy Nagy Antal tanár úrban egy csillagász veszett el vagy egy neves részecskefizikus, fölösleges boncolgatni, egy biztos, a tudomány vesztesége, a mi nyereségünk” – fogalmazott egykori tanáráról Barabási, aki szerint soha nem lehet megköszönni, amit a díjazottak mindegyike tett tanítványaiért, előttük csak fejet lehet hajtani. „Mit jelent nekem ez az iskola? Mindent. Otthont, munkahelyet, barátokat, diákokat, elöljárókat, kollégákat, és ezt kell megköszönjem, hogy én is részese lehettem ennek a nagy közösségnek. Jegyezzétek meg, hogy nekünk ennél jobb iskola a világon nincsen. Számomra és számotokra is a világ legjobb iskolája kell legyen” – mondta Nagy Antal, aki 43 évig volt a gimnázium tanára.

„Hivatás és elhivatottság

– ezek lehetnének azok a szavak, amelyek Ráduly Erzsébet értelmiségi mivoltát, majd fél évszázados pedagógusi és emberformáló tevékenységét, tanári munkáját, közéleti szerepét, egész habitusát tömören és kifejezően megjelenítik” – mondta a gimnázium egykori közgazdaságtan-filozófia tanáráról Péter László, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének adjunktusa, a Márton Áron Gimnázium egykori diákja. Mint fogalmazott, Ráduly Erzsébet az a tanár, aki a tanításért él, aki nem egyszerűen tanár, hanem mintákat teremt maga körül, akinek elhivatottsága azonnal látszik. „Tanári hivatásának volt, van és lesz értelme” – fűzte hozzá, köszönetet mondva a karizmatikus tanárnőnek a sok önzetlen munkáért. A kitüntetést inkább nektek adnám – fordult a hallgatóság sorában ülő hajdani tanítványai felé Ráduly tanárnő –, de szól a szüleiteknek, mert mi tanárok általatok emelkedünk naggyá. De szól ez a kitüntetés – mondta – a mindenkori igazgatóimnak és kedves kollégáimnak, a családomnak, akik elnézték, hogy a munkámért éltem, ez a kitüntetés szól a szüleimnek is, akik útnak indítottak, és akiktől azt tanultam, hogy fele erővel lehet dolgozni, ha azt, amit teszel, jó szívvel, jó szándékkal, szeretettel teszed. „Sohase panaszkodj, szorítsd össze a fogad, végy mély lélegzetet, és próbálj meg továbblépni. Voltak és lesznek nehezebb idők, de azt mondom, hogy itt kell helytállni” – biztatta a jelenlévőket Ráduly Erzsébet.

Demeter István Hunor, a gimnázium informatikatanára Gaál Lászlót, azt a pedagógust méltatta, aki 41 éves tanári tevékenységének 33 évét a fizika oktatásával, illetve a Márton Áron Gimnázium számos diákgenerációjának nevelésével töltötte. Kiválósága – mondta – abban mutatkozott meg, hogy igyekezett minden egyes diákjával megértetni a fizikát. Gaál László meghatódottan mondott köszönetet mindazoknak, akik munkája során mellette álltak. A kitüntetettek között van Bögözi Mihály nyugalmazott matematikatanár, aki egy későbbi időpontban veszi át az elismerést. Pedagógusi pályafutását, emberségességét, példamutató tanári pályáját Torjai Katalin elevenítette fel.

A díjátadó ünnepség végén Darvas Kozma József címzetes esperes és Simon Gáspár spirituális atya szentelte fel az új épületszárny minden egyes termét, amelyet az érdeklődők meg is tekinthettek.

Nevet a tantermeknek

Egyfajta együttgondolkodásra invitálja a gimnázium egykori vén diákjait Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Az a terv ugyanis – osztotta meg a jelenlévőkkel –, hogy a gimnázium épületéből azokat a termeket, amelyek emberekhez kötődnek, amelyekről egy-egy tanár jut a diákok eszébe, nevezzék el róluk, állítsanak emléket nekik a tantermek mellé. „Arra kérek minden vén diákot, hogy vegyen részt ebben a munkában, segítsen, hogy közösen találjuk meg a legjobb utat, úgy, ahogy erre tanáraink tanítottak” – mondta a város elöljárója.