Jelentős eltérések

Mint a kutatásban rámutattak, az Európai Unió (EU) tagállamaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogramm volt 2020-ban, ami 2019-hez képest négy kilogrammal, 1995-höz képest pedig 38 kilogrammal jelent többet. 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 1 százalékos (1,8 millió tonna) növekedést jelent 2019-hez és 14 százalékos (27,7 millió tonna) növekedést 1995-höz képest. Az egyes uniós tagállamok által jegyzett adatok ugyanakkor jelentős eltérést mutattak e tekintetben.

2020-ban négy uniós tagállamban volt 600 kilogramm feletti az egy főre jutó települési hulladék mennyisége: Dániában (845 kg/fő), Luxemburgban (790 kg/fő), Máltán (643 kg/fő) és Németországban (632 kg/fő). A lista másik végén elhelyezkedő három uniós országban 365 kilogramm alatt volt az egy főre eső települési hulladék mennyisége 2020-ban. Ezek az államok

Az adatokból az is kiderül továbbá, hogy 1995-höz képest 2020-ban csak hét uniós tagállamban csökkent az egy főre eső hulladéktermelés: Bulgáriában (mínusz 36 százalék), Magyarországon (–21 százalék), Szlovéniában (–18 százalék), Romániában (–16 százalék), Spanyolországban (–10 százalék), Belgiumban (–9 százalék) és Hollandiában (–1 százalék). Az Eurostat szerint

Hiányos adatok

Utóbbit emelte ki megkeresésünkre Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter is, aki szerint a romániai adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mivel

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a legkevesebb hulladékot termeljük. Elképzelhető, hogy olyan hulladékok, amelyeket nem raknak le, nem is szerepelnek a nyilvántartásban, ezért kell sokkal szigorúbb szabályokat bevezetni az illegális hulladéklerakással szemben, és

A nem háztartási hulladékot továbbá egy országos rendszerben kell begyűjtésre fogni, erre építjük ki a hulladéklerakókat, ahová például elektronikai eszközöket, bútorokat, matracokat vagy építkezési hulladékot is le lehet adni. Így ezek is nyilvántartásba kerülnének. Tehát nagy valószínűséggel azért szerepel nálunk kevesebb szemét, mert továbbra sincs megfelelőképpen kiépítve megyei szinten a hulladékgazdálkodási rendszer” – húzta alá a miniszter.

Hargita mint rossz példa

A tárcavezető hozzátette, továbbra is vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem szervezik meg a hulladékgyűjtést, vagy ahol a mennyiséget nem jelentik, esetleg valótlan számokat közölnek annak érdekében, hogy a büntetések alacsonyabbak legyenek.

„A helyzet javítása érdekében a megyei hulladékgazdálkodási rendszereket kell fejleszteni, és főleg ott, ahol több tízmillió eurós uniós beruházás született, működőképessé kell tenni, és nem éveken át hagyni rozsdázni a berendezéseket, ahogy a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központnál. Sajnos Hargita megye egy nagyon rossz példa ebből a szempontból. A megyei és a helyi önkormányzatok felelőssége óriási, főleg ott, ahol megkapták a finanszírozást arra, hogy egy hatékony rendszert felépítsenek és működtessenek” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Zárásként arra is kitért, hogy a valóságban statisztikai szempontból valószínűleg Románia is valahol az EU-s átlag szintjén van a hulladék mennyisége szempontjából.