Papíron Románia termeli a legkevesebb hulladékot, a valóságban más a helyzet

Mennyi az annyi? A hiányos nyilvántartás miatt nem tudni pontosan, mennyi szemetet termel a hazai lakosság •  Fotó: Haáz Vince

Mennyi az annyi? A hiányos nyilvántartás miatt nem tudni pontosan, mennyi szemetet termel a hazai lakosság

Fotó: Haáz Vince

Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország 2020-ban az Eurostat friss jelentése szerint: az országban 287 kilogrammos hulladéktermelést jegyeztek fejenként, miközben az európai uniós átlag 505 kilogramm, Dániában pedig 845 kilogramm. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a hazai adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Iszlai Katalin

2022. február 26., 17:492022. február 26., 17:49

Első hallásra igencsak meglepő adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett kutatásában a hulladékgazdálkodás témájában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. Azt vizsgálták, hogy az egyes tagállamokban mennyi települési (kommunális) hulladékot termelnek; ez a háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladékra, illetve az ehhez hasonló, és ezzel együtt kezelhető más hulladékokra vonatkozik.

A 2020-as adatok szerint Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő tagállam.

Jelentős eltérések

Mint a kutatásban rámutattak, az Európai Unió (EU) tagállamaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogramm volt 2020-ban, ami 2019-hez képest négy kilogrammal, 1995-höz képest pedig 38 kilogrammal jelent többet. 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 1 százalékos (1,8 millió tonna) növekedést jelent 2019-hez és 14 százalékos (27,7 millió tonna) növekedést 1995-höz képest. Az egyes uniós tagállamok által jegyzett adatok ugyanakkor jelentős eltérést mutattak e tekintetben.

2020-ban négy uniós tagállamban volt 600 kilogramm feletti az egy főre jutó települési hulladék mennyisége: Dániában (845 kg/fő), Luxemburgban (790 kg/fő), Máltán (643 kg/fő) és Németországban (632 kg/fő). A lista másik végén elhelyezkedő három uniós országban 365 kilogramm alatt volt az egy főre eső települési hulladék mennyisége 2020-ban. Ezek az államok

Románia (287 kg/fő), Lengyelország (346 kg/fő) és Magyarország (364 kg/fő).

Az adatokból az is kiderül továbbá, hogy 1995-höz képest 2020-ban csak hét uniós tagállamban csökkent az egy főre eső hulladéktermelés: Bulgáriában (mínusz 36 százalék), Magyarországon (–21 százalék), Szlovéniában (–18 százalék), Romániában (–16 százalék), Spanyolországban (–10 százalék), Belgiumban (–9 százalék) és Hollandiában (–1 százalék). Az Eurostat szerint

a uniós országok közötti eltérések egyrészt a fogyasztási szokásokat és a jóléti szintet, másrészt a településihulladék-gyűjtés és -kezelés terén mutatkozó különbségeket tükrözik.

Hiányos adatok

Utóbbit emelte ki megkeresésünkre Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter is, aki szerint a romániai adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mivel

a hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságai miatt nincs nyoma az országban keletkező szemét valós mennyiségének.

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a legkevesebb hulladékot termeljük. Elképzelhető, hogy olyan hulladékok, amelyeket nem raknak le, nem is szerepelnek a nyilvántartásban, ezért kell sokkal szigorúbb szabályokat bevezetni az illegális hulladéklerakással szemben, és

Idézet
jobb hatékonysággal kell dolgozni a háztartási hulladék begyűjtését illetően.

A nem háztartási hulladékot továbbá egy országos rendszerben kell begyűjtésre fogni, erre építjük ki a hulladéklerakókat, ahová például elektronikai eszközöket, bútorokat, matracokat vagy építkezési hulladékot is le lehet adni. Így ezek is nyilvántartásba kerülnének. Tehát nagy valószínűséggel azért szerepel nálunk kevesebb szemét, mert továbbra sincs megfelelőképpen kiépítve megyei szinten a hulladékgazdálkodási rendszer” – húzta alá a miniszter.

Hargita mint rossz példa

A tárcavezető hozzátette, továbbra is vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem szervezik meg a hulladékgyűjtést, vagy ahol a mennyiséget nem jelentik, esetleg valótlan számokat közölnek annak érdekében, hogy a büntetések alacsonyabbak legyenek.

„A helyzet javítása érdekében a megyei hulladékgazdálkodási rendszereket kell fejleszteni, és főleg ott, ahol több tízmillió eurós uniós beruházás született, működőképessé kell tenni, és nem éveken át hagyni rozsdázni a berendezéseket, ahogy a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központnál. Sajnos Hargita megye egy nagyon rossz példa ebből a szempontból. A megyei és a helyi önkormányzatok felelőssége óriási, főleg ott, ahol megkapták a finanszírozást arra, hogy egy hatékony rendszert felépítsenek és működtessenek” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Zárásként arra is kitért, hogy a valóságban statisztikai szempontból valószínűleg Románia is valahol az EU-s átlag szintjén van a hulladék mennyisége szempontjából.

Hat esztendeje egy helyben

Nem hiába hozta fel rossz példaként Tánczos Barna miniszter a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot. Mint ismert, meghiúsult a Gyergyóremetén immáron hat éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ezelőtt egy évvel még megközelítőleg sem mert jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél. A gyergyóremetei hulladéklerakó a Hargita Megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere című projekt keretében épült fel és látták el a szükséges berendezésekkel. Közel harminc szemétszállításra tervezett jármű várja immár évek óta, hogy munkába álljon, a berendezések gombnyomásra készek. Amint működni kezd, évente 49 130 tonna hulladék kerülhet majd ide, azaz napi 194,5 tonna. 25 éven át fog kiszolgálni mintegy 290 ezer Hargita megyei lakost. A projekt teljes értéke 164 millió lej – mindezt a 2016-os ünnepélyes avatás alkalmával írtuk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 16., hétfő

Kelemen Hunor szerint nem lehet haladni a kormányalakítással, amíg nincs miniszterelnök-jelölt

A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint nem lehet haladni a kormányalakítással, amíg nincs miniszterelnök-jelölt
2025. június 16., hétfő

A parlamenttel vizsgáltatnák ki a szélsőjobboldali pártok, hogy kik a felelősek a parajdi bányakatasztrófa ügyében

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia a parajdi bányakatasztrófa ügyében.

A parlamenttel vizsgáltatnák ki a szélsőjobboldali pártok, hogy kik a felelősek a parajdi bányakatasztrófa ügyében
2025. június 16., hétfő

A szivattyúzásnak köszönhetően egyre csökken a Korond-patak sótartalma

A hatóságok továbbra is úgy csökkentik a Korond-patak sótartalmát, hogy tíz motoros szivattyú folyamatos működtetésével kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött.

A szivattyúzásnak köszönhetően egyre csökken a Korond-patak sótartalma
2025. június 16., hétfő

A támogatásigénylés befejeződött, kezdődnek az ellenőrzések

Több mint 56 000 gazda félmillió hektárnál is nagyobb összterületre kért egységes mezőgazdasági támogatást Hargita, Maros és Kovászna megyében. A támogatásigénylés véget ért, de a gazdák teendői még nem.

A támogatásigénylés befejeződött, kezdődnek az ellenőrzések
2025. június 16., hétfő

Ismét leáll a dicsőszentmártoni ivóvízszolgáltatás – ezúttal is több napra

Újból jelentősen megnövekedett sótartalmú víz közelít Dicsőszentmárton felé, ezért ismét le kell állítani vízüzemet – közli Facebook-oldalán a Kis-Küküllő menti város polgármestere.

Ismét leáll a dicsőszentmártoni ivóvízszolgáltatás – ezúttal is több napra
2025. június 16., hétfő

Elképesztő adat: Romániában a nők negyede tapasztalt fizikai erőszakot párkapcsolatában

Uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel a figyelmet hétfőn az Eurostat adataira hivatkozva a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája.

Elképesztő adat: Romániában a nők negyede tapasztalt fizikai erőszakot párkapcsolatában
2025. június 16., hétfő

Így zajlott a Székelyhon játéka a rádiónkban

Június első felében izgalmas Székelyhon játék zajlott a Rádió GaGán: a rádióhallgatók a szlogenünk – Otthon vagyunk benne. – bemondásával kellett felvegyék a telefont, ezt követően pedig be kellett fejezzék egy, a játék órájában megjelent cikkünk címét.

Így zajlott a Székelyhon játéka a rádiónkban
2025. június 16., hétfő

Kézdi Gasztrotér, saját sör és óriáskerék a Sokadalom alatt

Példaértékű összefogásról tesznek tanúbizonyságot a kézdivásárhelyi vendéglősök, a helyi önkormányzat kezdeményezésére létrejött Kézdi Gasztrotéren saját specialitásaikat kínálják a városnapok alatt. De lesz sokadalmi sör és óriáskerék is.

Kézdi Gasztrotér, saját sör és óriáskerék a Sokadalom alatt
2025. június 16., hétfő

Érettségi: több mint 5300 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv- és irodalom írásbeli vizsgáján

Több mint 5300 érettségiző diák vett részt hétfőn a kisebbségek anyanyelv- és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Érettségi: több mint 5300 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv- és irodalom írásbeli vizsgáján
2025. június 16., hétfő

Az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermését prognosztizálják idénre Romániában

Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.

Az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermését prognosztizálják idénre Romániában