Papíron Románia termeli a legkevesebb hulladékot, a valóságban más a helyzet

Mennyi az annyi? A hiányos nyilvántartás miatt nem tudni pontosan, mennyi szemetet termel a hazai lakosság •  Fotó: Haáz Vince

Mennyi az annyi? A hiányos nyilvántartás miatt nem tudni pontosan, mennyi szemetet termel a hazai lakosság

Fotó: Haáz Vince

Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország 2020-ban az Eurostat friss jelentése szerint: az országban 287 kilogrammos hulladéktermelést jegyeztek fejenként, miközben az európai uniós átlag 505 kilogramm, Dániában pedig 845 kilogramm. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a hazai adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Iszlai Katalin

2022. február 26., 17:492022. február 26., 17:49

Első hallásra igencsak meglepő adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett kutatásában a hulladékgazdálkodás témájában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. Azt vizsgálták, hogy az egyes tagállamokban mennyi települési (kommunális) hulladékot termelnek; ez a háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladékra, illetve az ehhez hasonló, és ezzel együtt kezelhető más hulladékokra vonatkozik.

A 2020-as adatok szerint Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő tagállam.

Jelentős eltérések

Mint a kutatásban rámutattak, az Európai Unió (EU) tagállamaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogramm volt 2020-ban, ami 2019-hez képest négy kilogrammal, 1995-höz képest pedig 38 kilogrammal jelent többet. 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 1 százalékos (1,8 millió tonna) növekedést jelent 2019-hez és 14 százalékos (27,7 millió tonna) növekedést 1995-höz képest. Az egyes uniós tagállamok által jegyzett adatok ugyanakkor jelentős eltérést mutattak e tekintetben.

2020-ban négy uniós tagállamban volt 600 kilogramm feletti az egy főre jutó települési hulladék mennyisége: Dániában (845 kg/fő), Luxemburgban (790 kg/fő), Máltán (643 kg/fő) és Németországban (632 kg/fő). A lista másik végén elhelyezkedő három uniós országban 365 kilogramm alatt volt az egy főre eső települési hulladék mennyisége 2020-ban. Ezek az államok

Románia (287 kg/fő), Lengyelország (346 kg/fő) és Magyarország (364 kg/fő).

Az adatokból az is kiderül továbbá, hogy 1995-höz képest 2020-ban csak hét uniós tagállamban csökkent az egy főre eső hulladéktermelés: Bulgáriában (mínusz 36 százalék), Magyarországon (–21 százalék), Szlovéniában (–18 százalék), Romániában (–16 százalék), Spanyolországban (–10 százalék), Belgiumban (–9 százalék) és Hollandiában (–1 százalék). Az Eurostat szerint

a uniós országok közötti eltérések egyrészt a fogyasztási szokásokat és a jóléti szintet, másrészt a településihulladék-gyűjtés és -kezelés terén mutatkozó különbségeket tükrözik.

Hiányos adatok

Utóbbit emelte ki megkeresésünkre Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter is, aki szerint a romániai adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mivel

a hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságai miatt nincs nyoma az országban keletkező szemét valós mennyiségének.

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a legkevesebb hulladékot termeljük. Elképzelhető, hogy olyan hulladékok, amelyeket nem raknak le, nem is szerepelnek a nyilvántartásban, ezért kell sokkal szigorúbb szabályokat bevezetni az illegális hulladéklerakással szemben, és

Idézet
jobb hatékonysággal kell dolgozni a háztartási hulladék begyűjtését illetően.

A nem háztartási hulladékot továbbá egy országos rendszerben kell begyűjtésre fogni, erre építjük ki a hulladéklerakókat, ahová például elektronikai eszközöket, bútorokat, matracokat vagy építkezési hulladékot is le lehet adni. Így ezek is nyilvántartásba kerülnének. Tehát nagy valószínűséggel azért szerepel nálunk kevesebb szemét, mert továbbra sincs megfelelőképpen kiépítve megyei szinten a hulladékgazdálkodási rendszer” – húzta alá a miniszter.

Hargita mint rossz példa

A tárcavezető hozzátette, továbbra is vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem szervezik meg a hulladékgyűjtést, vagy ahol a mennyiséget nem jelentik, esetleg valótlan számokat közölnek annak érdekében, hogy a büntetések alacsonyabbak legyenek.

„A helyzet javítása érdekében a megyei hulladékgazdálkodási rendszereket kell fejleszteni, és főleg ott, ahol több tízmillió eurós uniós beruházás született, működőképessé kell tenni, és nem éveken át hagyni rozsdázni a berendezéseket, ahogy a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központnál. Sajnos Hargita megye egy nagyon rossz példa ebből a szempontból. A megyei és a helyi önkormányzatok felelőssége óriási, főleg ott, ahol megkapták a finanszírozást arra, hogy egy hatékony rendszert felépítsenek és működtessenek” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Zárásként arra is kitért, hogy a valóságban statisztikai szempontból valószínűleg Románia is valahol az EU-s átlag szintjén van a hulladék mennyisége szempontjából.

Hat esztendeje egy helyben

Nem hiába hozta fel rossz példaként Tánczos Barna miniszter a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot. Mint ismert, meghiúsult a Gyergyóremetén immáron hat éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ezelőtt egy évvel még megközelítőleg sem mert jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél. A gyergyóremetei hulladéklerakó a Hargita Megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere című projekt keretében épült fel és látták el a szükséges berendezésekkel. Közel harminc szemétszállításra tervezett jármű várja immár évek óta, hogy munkába álljon, a berendezések gombnyomásra készek. Amint működni kezd, évente 49 130 tonna hulladék kerülhet majd ide, azaz napi 194,5 tonna. 25 éven át fog kiszolgálni mintegy 290 ezer Hargita megyei lakost. A projekt teljes értéke 164 millió lej – mindezt a 2016-os ünnepélyes avatás alkalmával írtuk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Nicușor Dan: mindent meg fogok tenni azért, hogy a román állam végre az ország polgárait szolgálja

Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.

Nicușor Dan: mindent meg fogok tenni azért, hogy a román állam végre az ország polgárait szolgálja
2025. május 18., vasárnap

Simion máris győztesnek kiáltotta ki magát

George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.

Simion máris győztesnek kiáltotta ki magát
2025. május 18., vasárnap

Részeredmények: Nicușor Dan 54 százalék fölött, George Simion 45 százalékon

Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.

Részeredmények: Nicușor Dan 54 százalék fölött, George Simion 45 százalékon
2025. május 18., vasárnap

Nicușor Dan győzelmét mutatják urnazárás után közétett exit pollok

Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.

Nicușor Dan győzelmét mutatják urnazárás után közétett exit pollok
2025. május 18., vasárnap

Este kilenc után mutatjuk az exit poll-eredményeket

Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.

Este kilenc után mutatjuk az exit poll-eredményeket
2025. május 18., vasárnap

Tekintélyt sugárzó várfalalak védelmezik az árkosi unitárius templomot | Templomtúra

Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.

Tekintélyt sugárzó várfalalak védelmezik az árkosi unitárius templomot | Templomtúra
2025. május 18., vasárnap

Már másfél millióan szavaztak külföldön

Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már másfél millióan szavaztak külföldön
2025. május 18., vasárnap

Már csak két óra maradt hátra

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.

Már csak két óra maradt hátra
Már csak két óra maradt hátra
2025. május 18., vasárnap

Már csak két óra maradt hátra

2025. május 18., vasárnap

Filmezni akart a szavazóhelyiségben, lökdösődés lett a vége

Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.

Filmezni akart a szavazóhelyiségben, lökdösődés lett a vége
2025. május 18., vasárnap

Hat óra előtt meghaladta a részvétel az első fordulós összlétszámot

Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Hat óra előtt meghaladta a részvétel az első fordulós összlétszámot