Örményországból jött Székelyföldre kutatni

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban •  Fotó: Balázs Katalin

Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban

Fotó: Balázs Katalin

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia vendége volt két hétig Lusine Sargsyan örmény doktorandusz. A különleges vendéggel Magyari Sáska Zsolt tolmács segítségével beszélgettünk.

Balázs Katalin

2017. június 10., 13:012017. június 10., 13:01

– Egyből egy hármas kérdés: ki ön, honnan érkezett, és mit csinál itt, Szentmiklóson?

– Lusine Sargsyannak hívnak, művészettörténész vagyok, most végzem a doktori tanulmányaimat a Jereváni Állami Egyetemen, és az örmény művészetek tanszéken oktatok. Örményországból jöttem Romániába tanulmányozni az örmény kézzel írt örökséget. 2013-tól kezdődően kezdtem érdekelődni a romániai kézzel írt örmény örökség iránt, amikor elnyertem a New Europe College ösztöndíját. Abban az évben öt hónapot voltam Romániában, tanulmányoztam a bukaresti és kolozsvári kéziratokat. Most ismét itt vagyok, ugyanannak az intézetnek az ösztöndíjasaként, és Gyergyószentmiklóson folytatom a kutatást. Valójában itt már befejeztem a munkám, holnap Szépvízre megyek, hogy folytassam a kutatást ott, utána utazom Ploiești-re, és így tovább, hiszen

örmény örökséget mindenhol fel lehet lelni Romániában,

akárcsak örményeket, akik erre a földre jöttek a középkortól kezdődően.

– Mi az, amit Gyergyószentmiklóson talált?

– Számomra a legérdekesebbek a kéziratok, mert ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az örmények ittlétének. A kéziratok mutatják meg számunkra az itt élt örmények életét, hogy kik voltak, miért jöttek ide, Romániába, mit csináltak itt az évszázadok alatt. Itt, a gyergyószentmiklósi örmény könyvtárban találtam olyan régi könyveket is, amelyeket még 1850 előtt nyomtattak.

Nagyon meglepődtem, amikor megláttam itt a legrégebb nyomtatott örmény Bibliát,

amelyet 1666-ban adtak ki Amszterdamban. Ez a plébániai könyvtár valóban mindenki számára nyitott múzeum lehet, nemcsak a gyergyószentmiklósiak számára, de egész Romániának, illetve a turisták számára is.

– A templomi kelyheken is talált olyan feliratokat, amelyek érdekesek?

Igen, a plébános megmutatta, valóban vannak örmény feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közösségből kik adományozták azokat a gyergyószentmiklósi örmény templom számára. Lengyel származásra vonatkozó felirat is van egyiken, a Stanislav névre emlékszem. A kéziratok kolofonjaiban szintén találunk információkat arra vonatkozóan, hogy hol írták őket: Lengyelországban, Ukrajnában a Krímen, a késő középkori Moldvában.

Ezek a bejegyzések megmutatják az útját az örmények vándorlásának, hogy honnan érkeztek Gyergyószentmiklósra.

– Ittléte alatt dokumentálta, rendezte az örmény könyveket?

– Igen, természetesen. Első fázisban az itteni leltározásom alapján megcsinálom a régi nyomtatott könyvek katalógusát, amely után az interneten könnyen megtalálható lesz a könyv története, mert ezek nem egyedi példányok. A kéziratok katalogizálása hosszabb folyamat lesz. Rövid leltári leírásuk már megvan, de a pontos katalogizálás elkészülésére, amely részleteiben leírja a kéziratokat, még várni kell.

– Mennyire tartja negatívnak, vagy természetesnek, hogy az itteni örmények elhagyták az örmény nyelvet?

– Szerettem volna olyan személyeket találni itt, akik örmény gyökerekkel rendelkeznek, és tudnak örményül beszélni, de nem sikerült. Azt hiszen, ez a helyzet szokványos, a több mint 300 év, amióta betelepedtek, már történelem. Nincsenek örmény iskolák itt. Honnan tanulhatnák meg az örmény nyelvet, még ha szeretnék is? Hasonló helyzet van Szamosújváron, ahol tudjuk, hogy volt örmény iskola a 18–19. században, de most senki sem beszél örményül. Azt hiszem, ez természetes helyzet.

– Tud-e Nyugat-Európában olyan régi örmény közösséget, amely nem így élte meg az új hazába költözést?

– Nyugat-Európában más a helyzet. Ott vannak armenológiai tanszékek különböző egyetemeken, vannak örmény iskolák. A velencei mechitaristák 48 örmény iskolát alapítottak egész Európában és Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában a 18. század végétől kezdődően és a 19. században. Tehát Nyugat-Európában jobb a helyzet, de hogy azok, akiknek ősei a 19. században érkeztek oda, tudnak-e örményül beszélni, nehéz megmondani, nem hiszem.

Azok, akiknek ősei a népirtás idején érkeztek Nyugat-Európába, tehát akik harmadik generációs örmények, ők beszélnek örményül.

– Mi könnyen meg tudjuk különböztetni az örményeket a székelyektől. Ön megérzi-e, látja-e, hogy ki az örmény?

– Nem, nem tudom megmondani. Azt hiszem, hogy a levegő, a víz, a klíma befolyásolja még az emberek arcvonásait is.

– Mikorra várjuk vissza?

– Remélem, hogy következő alkalommal a könyvemmel jövök már vissza, de őszintén megmondva ez néhány évbe beletelik. Szükségem van még néhány rövid tanulmányi útra Erdélybe, Kolozsvárra, Szamosújvárra. Körülbelül 300 kéziratot kell tanulmányoznom, az időbe telik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 21., hétfő

Újjászülető hagyomány Kápolnásfaluban – locsolkodás a régi idők szellemében

Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.

Újjászülető hagyomány Kápolnásfaluban – locsolkodás a régi idők szellemében
2025. április 21., hétfő

Még nem jött el a nyár, jelentős lehűlés várható

A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.

Még nem jött el a nyár, jelentős lehűlés várható
2025. április 21., hétfő

Több mint 240-en haltak meg közúti balesetben az év eleje óta

Ez év első három hónapjában mintegy 700 súlyos közúti baleset történt Romániában, ezekben több mint 240-en haltak meg és mintegy 520-an sérültek meg súlyosan.

Több mint 240-en haltak meg közúti balesetben az év eleje óta
2025. április 21., hétfő

Kelemen Hunor: amit Ferenc pápa hátrahagyott, az velünk marad

A romániai politikai vezetők a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezték Ferenc pápát, a római katolikus egyház húsvéthétfőn elhunyt vezetőjét.

Kelemen Hunor: amit Ferenc pápa hátrahagyott, az velünk marad
2025. április 21., hétfő

Anyák napi játék a Rádió GaGán

Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!

Anyák napi játék a Rádió GaGán
Anyák napi játék a Rádió GaGán
2025. április 21., hétfő

Anyák napi játék a Rádió GaGán

2025. április 21., hétfő

Aki csak hagyományos módon írja a tojásokat

A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.

Aki csak hagyományos módon írja a tojásokat
2025. április 21., hétfő

A település, ahol tűzoltótömlővel locsolják meg a lányokat, asszonyokat

A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.

A település, ahol tűzoltótömlővel locsolják meg a lányokat, asszonyokat
2025. április 20., vasárnap

Tizenhat éves fiú tűnt el otthonról

Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.

Tizenhat éves fiú tűnt el otthonról
Tizenhat éves fiú tűnt el otthonról
2025. április 20., vasárnap

Tizenhat éves fiú tűnt el otthonról

2025. április 20., vasárnap

Másfél percben a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése

Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?

Másfél percben a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése
2025. április 20., vasárnap

Vízi Elemér: a hit nem magánügy

Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.

Vízi Elemér: a hit nem magánügy
Vízi Elemér: a hit nem magánügy
2025. április 20., vasárnap

Vízi Elemér: a hit nem magánügy