
Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban
Fotó: Balázs Katalin
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia vendége volt két hétig Lusine Sargsyan örmény doktorandusz. A különleges vendéggel Magyari Sáska Zsolt tolmács segítségével beszélgettünk.
2017. június 10., 13:012017. június 10., 13:01
– Egyből egy hármas kérdés: ki ön, honnan érkezett, és mit csinál itt, Szentmiklóson?
– Lusine Sargsyannak hívnak, művészettörténész vagyok, most végzem a doktori tanulmányaimat a Jereváni Állami Egyetemen, és az örmény művészetek tanszéken oktatok. Örményországból jöttem Romániába tanulmányozni az örmény kézzel írt örökséget. 2013-tól kezdődően kezdtem érdekelődni a romániai kézzel írt örmény örökség iránt, amikor elnyertem a New Europe College ösztöndíját. Abban az évben öt hónapot voltam Romániában, tanulmányoztam a bukaresti és kolozsvári kéziratokat. Most ismét itt vagyok, ugyanannak az intézetnek az ösztöndíjasaként, és Gyergyószentmiklóson folytatom a kutatást. Valójában itt már befejeztem a munkám, holnap Szépvízre megyek, hogy folytassam a kutatást ott, utána utazom Ploiești-re, és így tovább, hiszen
akárcsak örményeket, akik erre a földre jöttek a középkortól kezdődően.
– Mi az, amit Gyergyószentmiklóson talált?
– Számomra a legérdekesebbek a kéziratok, mert ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az örmények ittlétének. A kéziratok mutatják meg számunkra az itt élt örmények életét, hogy kik voltak, miért jöttek ide, Romániába, mit csináltak itt az évszázadok alatt. Itt, a gyergyószentmiklósi örmény könyvtárban találtam olyan régi könyveket is, amelyeket még 1850 előtt nyomtattak.
amelyet 1666-ban adtak ki Amszterdamban. Ez a plébániai könyvtár valóban mindenki számára nyitott múzeum lehet, nemcsak a gyergyószentmiklósiak számára, de egész Romániának, illetve a turisták számára is.
– A templomi kelyheken is talált olyan feliratokat, amelyek érdekesek?
Igen, a plébános megmutatta, valóban vannak örmény feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közösségből kik adományozták azokat a gyergyószentmiklósi örmény templom számára. Lengyel származásra vonatkozó felirat is van egyiken, a Stanislav névre emlékszem. A kéziratok kolofonjaiban szintén találunk információkat arra vonatkozóan, hogy hol írták őket: Lengyelországban, Ukrajnában a Krímen, a késő középkori Moldvában.
– Ittléte alatt dokumentálta, rendezte az örmény könyveket?
– Igen, természetesen. Első fázisban az itteni leltározásom alapján megcsinálom a régi nyomtatott könyvek katalógusát, amely után az interneten könnyen megtalálható lesz a könyv története, mert ezek nem egyedi példányok. A kéziratok katalogizálása hosszabb folyamat lesz. Rövid leltári leírásuk már megvan, de a pontos katalogizálás elkészülésére, amely részleteiben leírja a kéziratokat, még várni kell.
– Mennyire tartja negatívnak, vagy természetesnek, hogy az itteni örmények elhagyták az örmény nyelvet?
– Szerettem volna olyan személyeket találni itt, akik örmény gyökerekkel rendelkeznek, és tudnak örményül beszélni, de nem sikerült. Azt hiszen, ez a helyzet szokványos, a több mint 300 év, amióta betelepedtek, már történelem. Nincsenek örmény iskolák itt. Honnan tanulhatnák meg az örmény nyelvet, még ha szeretnék is? Hasonló helyzet van Szamosújváron, ahol tudjuk, hogy volt örmény iskola a 18–19. században, de most senki sem beszél örményül. Azt hiszem, ez természetes helyzet.
– Tud-e Nyugat-Európában olyan régi örmény közösséget, amely nem így élte meg az új hazába költözést?
– Nyugat-Európában más a helyzet. Ott vannak armenológiai tanszékek különböző egyetemeken, vannak örmény iskolák. A velencei mechitaristák 48 örmény iskolát alapítottak egész Európában és Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában a 18. század végétől kezdődően és a 19. században. Tehát Nyugat-Európában jobb a helyzet, de hogy azok, akiknek ősei a 19. században érkeztek oda, tudnak-e örményül beszélni, nehéz megmondani, nem hiszem.
– Mi könnyen meg tudjuk különböztetni az örményeket a székelyektől. Ön megérzi-e, látja-e, hogy ki az örmény?
– Nem, nem tudom megmondani. Azt hiszem, hogy a levegő, a víz, a klíma befolyásolja még az emberek arcvonásait is.
– Mikorra várjuk vissza?
– Remélem, hogy következő alkalommal a könyvemmel jövök már vissza, de őszintén megmondva ez néhány évbe beletelik. Szükségem van még néhány rövid tanulmányi útra Erdélybe, Kolozsvárra, Szamosújvárra. Körülbelül 300 kéziratot kell tanulmányoznom, az időbe telik.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.
Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.
Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.
Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!