Gál Hunor plébánosnak is meglepő, mi minden található az örmény nyelvű könyvtárban
Fotó: Balázs Katalin
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia vendége volt két hétig Lusine Sargsyan örmény doktorandusz. A különleges vendéggel Magyari Sáska Zsolt tolmács segítségével beszélgettünk.
2017. június 10., 13:012017. június 10., 13:01
– Egyből egy hármas kérdés: ki ön, honnan érkezett, és mit csinál itt, Szentmiklóson?
– Lusine Sargsyannak hívnak, művészettörténész vagyok, most végzem a doktori tanulmányaimat a Jereváni Állami Egyetemen, és az örmény művészetek tanszéken oktatok. Örményországból jöttem Romániába tanulmányozni az örmény kézzel írt örökséget. 2013-tól kezdődően kezdtem érdekelődni a romániai kézzel írt örmény örökség iránt, amikor elnyertem a New Europe College ösztöndíját. Abban az évben öt hónapot voltam Romániában, tanulmányoztam a bukaresti és kolozsvári kéziratokat. Most ismét itt vagyok, ugyanannak az intézetnek az ösztöndíjasaként, és Gyergyószentmiklóson folytatom a kutatást. Valójában itt már befejeztem a munkám, holnap Szépvízre megyek, hogy folytassam a kutatást ott, utána utazom Ploiești-re, és így tovább, hiszen
akárcsak örményeket, akik erre a földre jöttek a középkortól kezdődően.
– Mi az, amit Gyergyószentmiklóson talált?
– Számomra a legérdekesebbek a kéziratok, mert ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az örmények ittlétének. A kéziratok mutatják meg számunkra az itt élt örmények életét, hogy kik voltak, miért jöttek ide, Romániába, mit csináltak itt az évszázadok alatt. Itt, a gyergyószentmiklósi örmény könyvtárban találtam olyan régi könyveket is, amelyeket még 1850 előtt nyomtattak.
amelyet 1666-ban adtak ki Amszterdamban. Ez a plébániai könyvtár valóban mindenki számára nyitott múzeum lehet, nemcsak a gyergyószentmiklósiak számára, de egész Romániának, illetve a turisták számára is.
– A templomi kelyheken is talált olyan feliratokat, amelyek érdekesek?
Igen, a plébános megmutatta, valóban vannak örmény feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közösségből kik adományozták azokat a gyergyószentmiklósi örmény templom számára. Lengyel származásra vonatkozó felirat is van egyiken, a Stanislav névre emlékszem. A kéziratok kolofonjaiban szintén találunk információkat arra vonatkozóan, hogy hol írták őket: Lengyelországban, Ukrajnában a Krímen, a késő középkori Moldvában.
– Ittléte alatt dokumentálta, rendezte az örmény könyveket?
– Igen, természetesen. Első fázisban az itteni leltározásom alapján megcsinálom a régi nyomtatott könyvek katalógusát, amely után az interneten könnyen megtalálható lesz a könyv története, mert ezek nem egyedi példányok. A kéziratok katalogizálása hosszabb folyamat lesz. Rövid leltári leírásuk már megvan, de a pontos katalogizálás elkészülésére, amely részleteiben leírja a kéziratokat, még várni kell.
– Mennyire tartja negatívnak, vagy természetesnek, hogy az itteni örmények elhagyták az örmény nyelvet?
– Szerettem volna olyan személyeket találni itt, akik örmény gyökerekkel rendelkeznek, és tudnak örményül beszélni, de nem sikerült. Azt hiszen, ez a helyzet szokványos, a több mint 300 év, amióta betelepedtek, már történelem. Nincsenek örmény iskolák itt. Honnan tanulhatnák meg az örmény nyelvet, még ha szeretnék is? Hasonló helyzet van Szamosújváron, ahol tudjuk, hogy volt örmény iskola a 18–19. században, de most senki sem beszél örményül. Azt hiszem, ez természetes helyzet.
– Tud-e Nyugat-Európában olyan régi örmény közösséget, amely nem így élte meg az új hazába költözést?
– Nyugat-Európában más a helyzet. Ott vannak armenológiai tanszékek különböző egyetemeken, vannak örmény iskolák. A velencei mechitaristák 48 örmény iskolát alapítottak egész Európában és Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában a 18. század végétől kezdődően és a 19. században. Tehát Nyugat-Európában jobb a helyzet, de hogy azok, akiknek ősei a 19. században érkeztek oda, tudnak-e örményül beszélni, nehéz megmondani, nem hiszem.
– Mi könnyen meg tudjuk különböztetni az örményeket a székelyektől. Ön megérzi-e, látja-e, hogy ki az örmény?
– Nem, nem tudom megmondani. Azt hiszem, hogy a levegő, a víz, a klíma befolyásolja még az emberek arcvonásait is.
– Mikorra várjuk vissza?
– Remélem, hogy következő alkalommal a könyvemmel jövök már vissza, de őszintén megmondva ez néhány évbe beletelik. Szükségem van még néhány rövid tanulmányi útra Erdélybe, Kolozsvárra, Szamosújvárra. Körülbelül 300 kéziratot kell tanulmányoznom, az időbe telik.
Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Ez év első három hónapjában mintegy 700 súlyos közúti baleset történt Romániában, ezekben több mint 240-en haltak meg és mintegy 520-an sérültek meg súlyosan.
A romániai politikai vezetők a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezték Ferenc pápát, a római katolikus egyház húsvéthétfőn elhunyt vezetőjét.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
szóljon hozzá!