
Fotó: Hajnal Csilla
Szokatlanul sok kondenzcsík volt látható az égen vasárnap a régió fölött. A jelenség egy meteorológiai folyamattal magyarázható: a nagyon magas nedvességtartalom és a nagyon alacsony hőmérséklet kombinációja tette látványossá a természetes légköri jelenséget.
2024. augusztus 26., 14:302024. augusztus 26., 14:30
2024. augusztus 26., 15:142024. augusztus 26., 15:14
A repülőgépek mesterséges felhőket – kondenzcsíkokat – húznak maguk után, amelyek azért alakulnak ki, mert a tízezer méter körüli magasságban, ahol az utasszállítók közlekednek, mínusz 40–55 Celsius-fokos a hőmérséklet, és a felszínhez képest 90 százalékkal alacsonyabb a légnyomás. Ilyen körülmények között a levegő könnyen telítődik párával (vízgőzzel), és a víz szilárd tárgyakon kicsapódik.
Vasárnap azonban valamennyiünknek feltűnt, hogy
Nagy István meteorológus a Székelyhon megkeresésére kifejtette, ez egy ritka meteorológiai jelenséggel magyarázható.
„Szokatlanul hideg volt tízezer méter körül meg afelett, ehhez magas páratartalom társult. Ilyen esetben a túlhűtött és párával telített levegőben a legkisebb »zavar« is a víz kicsapódását váltja ki. Ilyen perturbáciot kelt például a repülőgép hajtóműve, amely tisztességes vízpára-mennyiséget juttat az égés során a levegőbe, ehhez társul a korom, amely részecskéi ködképző magvakként szolgálnak, mindezt magas hőmérsékleten.
A tartós kondenzcsíkoknak kedvező állapotokra a fátyolfelhők jelenléte utalt, amelyek az említett időszakban tarkították az eget” – fejtette ki a szokatlan jelenség magyarázatát a Székelyhonnak Nagy István meteorológus.
Az összeesküvés-elmélet hívei azt terjesztik, hogy félni kell ezektől a csíkoktól, amelyeket ők chemtrail-nek neveznek, és szerintük az emberiség elpusztítása a céljuk. Az elmélet első, már 1996-ban felbukkant változata szerint az amerikai légierő titokzatos vegyszerekkel permetezi a lakosságot, és a jelenséget úgy lehet felismerni, hogy a gépek korábban nem látott mintázatban húznak kondenzcsíkokat az égre. A keresztező csíkokra azonban az a racionális magyarázat, hogy a földfelszínről nehéz megkülönböztetni a különböző magasságú és irányú légi folyosókat, így úgy tűnhet, mintha ugyanolyan magasságban húzták volna őket.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás