Nem gondolnánk, mégis vannak előnyei is táborszervezésnél a járványügyi korlátozásoknak. Igaz, csendesebb volt a tájházként ismertté vált öregkapus máréfalvi porta augusztus első hetében, mint szokott; nem tudtak messze földről odautazni a szépteremtésre időt szánó gyermekek sem, ám fenntartható stílusú volt az idei tábor. Több figyelem jutott a honismeretre, a kis alkotókra és az alkotásra is.
2020. augusztus 06., 20:292020. augusztus 06., 20:29
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem gondolnánk, mégis vannak előnyei is táborszervezésnél a járványügyi korlátozásoknak. Igaz, csendesebb volt a tájházként ismertté vált öregkapus máréfalvi porta augusztus első hetében, mint szokott; nem tudtak messze földről odautazni a szépteremtésre időt szánó gyermekek sem, ám fenntartható stílusú volt az idei tábor. Több figyelem jutott a honismeretre, a kis alkotókra és az alkotásra is.
2020. augusztus 06., 20:292020. augusztus 06., 20:29
A két évtizedes kalákás tapasztalat azt mutatja, hogy augusztus első hete csapadékmentes, így a falut híressé tevő népi mesterségek – köztük a kapufaragás illetve -festés – szabadtéri elsajátítására alkalmas a nyitott kapus csűr, a valahai jószágok alkotómunkára berendezett laka; az öregház tornáca. Akik pedig nyári árnyékra vágyva kopácsolnának, nemezelnének, festegetnék a bútordarabokat, azok az óriási diófa, illetve a gyümölcsét a napokban érlelő eperfa alatt leltek alkotóteret.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavaly ilyenkor majdnem háromszor ennyi gyermek zsibongott a portán belül. Idén csak helybéli és Máréfalvához kötődő kicsiket és nagyobbacskákat tudott fogadni a Kőlik Hagyományőrző Egyesület rendezvénye. A gyermekek már első nap kifejezték, mennyire örülnek a tanulási lehetőségeknek, hiszen hosszúra nyúlt számukra a megszorításos szünidő.
Az érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt nagy körültekintéssel tervezték meg a Kaláka-tábort – világlott ki Szallós-Kis Judit elnök szavaiból. Figyeltek az egészségvédő előírásokra, a korábbiaknál is fokozottabban a higiéniára, a távolságtartásra, és lázat is mértek. A kézműves tevékenységek amúgy is személyes elmélyülést igényelnek, így nem tudta befelhőzni az alkotásvágyat a pandémia árnya.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Igaz, a tábor időtartama és a napi program a szokásosnál rövidebbek voltak, de nagyobb hangsúlyt fektettek a hely- és honismeretre – részletezte a záró napon Judit. A honismereti kirándulás alkalmával ellátogattak a falu régi templomát jelző emlékkereszthez, közben megismerték a település határát, az évszakhoz kötődő hagyományokat és a dűlőneveket. Noha már kevesen termelnek búzát, de aratás idején találtak friss szalmát, és a helybéli Székely Béla emlékszik a búzakoszorú fonására, így hát el is készített egyet a tájház számára. A táborozóknak annyira tetszett, hogy kedvet kaptak jövőben elsajátítani a búzakoszorú fonásának technikáját.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tinédzsereket érdeklik a kapcsolatok, így igazán mélyre sikerült a Kett pedagógiai módszerrel, Fekete Annamária vallástanár által tartott Szent Erzsébet-foglalkozás. Az Árpád-házi szentre amiatt esett a választás, mert a falunak van Erzsébet-harangja – magyarázta az egyesület elnöke. Régen a lepedők szélére csomóztak szebbnél szebb díszítményeket a lányok, a táborban ugyanazzal a módszerrel karkötők készültek. Az oktatók arra is figyeltek, hogy ne a mennyiség, hanem a minőség motiválja a jövő kézműveseit. Telefontartót nemezeltek, gyöngyöt fűztek, gyakorolták a népi bútorfestést. A fafaragás, a kopácsolás lenyűgözte a fiúkat és a lánykákat egyaránt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Csattog a szövőszék, rongyszőnyeg készül rajta, a helyi asszony, Csíki Magdolna nagy türelemmel segítette sikerélményhez az osztovátába beülőket. A különböző népi mesterségek munkafolyamatai elsajátításában, a mozdulatok tökéletesítésében a neves népi mesterek mellett azok a fiatalok is bekapcsolódtak az oktatásba, akik korábban maguk is Kaláka-táborosokként kezdték eltanulni a faragott, festett székely kapuk készítésének részműveleteit.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Csütörtökön, játékos kvíz formájában adtak számot a tanultakról a résztvevők, amelyben szerepeltek a kapumotívumok, régi szavak és a népi mesterségek eszközkészletének elnevezései. Büszke lenne a maroknyi kézműveskedő gyermekre a tábor megálmodója, a néhai Kovács Piroska néni. Hiányzik a kapumentésért Europa Nostra-díjat érdemlő tájházalapító. Nem csupán a keze nyoma látszik mindenütt, avagy az általa megmentett kapukon a mintakincs. Kötetei mindig ott vannak az asztalon – már-már tankönyvek – mutatta is Szallós-Kis Judit.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kápolnásfaluban újra életre kelt a régi idők húsvéti locsolkodási szokása: a Kápolnásfalusi Ifjúsági Társaság néhány éve vette a kezébe a hagyományőrzés stafétáját, s azóta minden tavasszal friss kútvízzel locsolják meg a lányokat.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Ez év első három hónapjában mintegy 700 súlyos közúti baleset történt Romániában, ezekben több mint 240-en haltak meg és mintegy 520-an sérültek meg súlyosan.
A romániai politikai vezetők a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezték Ferenc pápát, a római katolikus egyház húsvéthétfőn elhunyt vezetőjét.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
szóljon hozzá!