Nem áll a lábán az elmélet, hogy természetes élőhelyükön táplálék nélkül hagyjuk a medvéket

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Szinte mindennapos, hogy eredetileg vadon élő állatok az ember által lakott területrészeken jelennek meg. A lehetséges okok között visszatérő jelenség az éhezés és az erdei környezetben tapasztalható táplálékhiány. Van ennek valóságalapja?

2017. november 07., 14:512017. november 07., 14:51

A következő elképzelés közkeletű: az ember (negatív szereplő) leszedi a medve (pozitív szereplő) elől az erdei gyümölcsöket, sőt az erdei gyümölcsök gyűjtése nem csak táplálékhiányt, de elviselhetetlen zavarást is okoz. Jelen sorok keretében nem szándékozom tárgyalni, hogy az említett kétszereplős helyzetben ki zavar inkább kit, és hogy ez a zavarás milyen mértékű, de egy személyes emlékekben való kutakodást javaslok a kedves olvasók számára.

Bizonyára sokan vissza tudnak emlékezni azokra az időkre, amikor a nyár végi, őszi élelmiszerraktározásnak, az úgynevezett eltevéseknek elmaradhatatlan része volt az erdei gyümölcsök családi körben történő begyűjtése is.

Akiknek vannak igazán réginek számító emlékei, azok a rendszerváltás előtti időkig nyúlnak vissza. Abban a korszakban

a vidéki lakosság rá is volt kényszerítve, hogy főként málnát és áfonyát gyűjtsön, aminek egy részét saját használatra hazavihette, de valamennyit le kellett adni az erdészetnek, annak reményében, hogy ezért majd tűzifagyűjtési engedélyt is kaphatnak.

Csak állami erdő létezett, az erdészeteknek pedig szigorú erdeigyümölcs-begyűjtési éves terve volt.

Ez a helyzet fennmaradt a rendszerváltás után is, de nem napjainkig. Az állami erdészetek által begyűjtött erdeigyümölcs-mennyiség drasztikusan lecsökkent.

Hargita megyében 2007-ig sikerült tartani a kommunista időszakban megszokott nagyságrendű terveket, ami megközelítőleg 300 tonna málna és 50–60 tonna áfonya volt.

El lehet képzelni ennek a tevékenységnek az ipari jellegét. A tizenegy – majd az erdők visszaadásával csökkenő számú – erdészeti hivatal legkevesebb 200 ponton (erdészeti kantonok minimális száma) vették át a napközben leszedett mennyiségeket, és ezt egész éjszaka folyamán szállították be Hargita megyében Gyergyószentmiklósra, az Erdei Gyümölcs Begyűjtő Központba, ahol mélyfagyasztották (-18 Celsius-fok), vagy hűtötték (0–4 Celsius-fok), és 2–3 naponta indult 20 tonnás rakomány exportra.

A begyűjtésben a helyi lakosság szerepe volt kiemelkedő a kezdeti időszakban, majd a hangsúly áttevődött helyi és idegenből érkező roma közösségekre. Különböző okok miatt azonban ez a tevékenység napjainkra lényegesen lecsökkent. Közrejátszik ebben többek között az állami erdészeti hivatalok számának csökkenése, a gyümölcsöt gyűjtő lakosság érdektelensége, az erdőtulajdonosi társulások tőkehiánya stb. A nemzetközi piaci helyzet sem kedvező, ugyanis a számukra alapanyagnak számító erdei gyümölcsért nem hajlandók korrektebb árat fizetni, a termesztett erdei gyümölcsök feldolgozása felé tolódik a hangsúly.

Annak kapcsán, hogy valóban csökkenhet-e az évente begyűjtött mennyiség, a kedves olvasó azon gondolkodjon el, hogy

  • vett-e részt valaha az ipari erdeigyümölcs-gyűjtésben, és napjainkban ezt megismételné-e?

  • mikor volt utoljára saját családi felhasználás céljával erdei gyümölcsöt gyűjteni, illetve mikor vásárolt utoljára ilyen terméket és milyen mennyiséget (a régmúlt időkhöz képest)?

A válaszokat sejtem, az viszont tény, hogy napjainkra az állami erdészet által begyűjtött egész éves gyümölcsmennyiséget a 2000-es évek elején egy hét alatt gyűjtötték, szállították, kezelték és küldték exportra. Hogy léteznek az erdőről közvetlenül begyűjtő ambuláns gyűjtőpontok, amelyeket magánvállalkozások működtetnek, vagy néhány erdőtulajdonosi közösség foglalkozik az erdei gyümölcsök begyűjtésével és azok magasabb szinten feldolgozott formában történő értékesítésével, igaz, de csepp a tengerben.

Jelenleg senkinek nincs olyan logisztikai háttere és szakembergárdája, hogy az erdei gyümölcsök begyűjtését a 2000-es évek első évtizedének léptékéhez hasonló módon, gazdaságilag jövedelmező módon fenn tudná tartani.

Vajon, az erdei gyümölcsök termésterülete is csökkent? Határozottan kijelenthető, hogy nem. Sőt a széltörések utáni vágterekben elsőként jelenik meg a málna, és sajnos a széltörések előfordulási gyakorisága és az érintett területek kiterjedése folyamatosan növekszik. Hogy a vadállomány számára feltételezett zavarási hatásból mennyi tulajdonítható az erdei gyümölcsök begyűjtésének és mennyi a gombászásnak? Nem tudnám számszerűsíteni, de azt kell tudni, hogy bizonyos társadalmi kategóriák nem specializálódnak erdei gyümölcsre vagy gombára.

Ugyanazok a személyek járják az erdőket, és azt szednek, amit találnak, illetve csak azzal töltik az idejüket, amiért több pénzt kaphatnak.

Köztudott, hogy a gomba átvételi ára kiszámíthatatlan, némiképp a mennyiségtől függ, minél több van, annál olcsóbb az egységár. De így is gombából könnyebb ugyanannyi pénzt szerezni egy nap alatt, mint például málnából. Ráadásul a gombászás kevésbé unalmas, a málnagyűjtés ehhez képest rabszolgamunka. Tehát, amennyiben jobb ára van a gombának (és a gombabegyűjtési ágazat ilyen szempontból sokkal rugalmasabb), azok a területrészek, ahol inkább erdei gyümölcsök teremnek, kevésbé zavartak. S azon személyek hatására, akik igenis szakosodnak valamilyen erdei melléktermék gyűjtésére, mi jellemző?

A kedves olvasó elgondolkodhat, az erdei gyümölcsök kapcsán azon is, hogy utoljára mikor járt saját részre vagy leadási céllal gombáért erdőre. Én emlékszem azokra az időkre, amikor szüleimmel akár több órát is álltunk egy átvevőpontnál, amíg leadtuk a gombát, és ott találkoztunk szomszédokkal, ismerősökkel más tömbházlakókkal.

Egyesek a nyári gomba árából fizették ki a téli fűtéshátralékukat, mások az így keresett pénzből vásároltak háztartási gépeket stb.

Azonban mióta az átvételi árakkal megkezdődött ez a kiismerhetetlen zsonglőrködés, többen felhagytak ezen tevékenységgel, kifizetődőbb inkább a normális munkaidő után túlórát vállalni vagy szakmunkát végezni. S az éves szabadságuk alatt gombászók, külföldön keresnek egy hónapos szezonmunkákat.

Összességében megállapítható, hogy napjaink erdei melléktermék-gyűjtése mennyiségében és a vadállomány számára kifejtett zavarási hatásában messze elmarad az ezelőtt 10–15 évvel tapasztaltaktól, illetve,

az erdei környezetben feltételezett táplálékhiány egyszerű spekuláció, valóságalapja nincs

– jelenthetem ki az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület nevében.

Farkas Attila, vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 04., csütörtök

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét

A csíksomlyói Szék útján tűnt fel egy medve, amiről RO-Alertben is figyelmeztették a csíkszeredaiakat szerdán, éjfél után.

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét
A csíksomlyói Szék útján láttak medvét
2025. szeptember 04., csütörtök

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét

2025. szeptember 04., csütörtök

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban

Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban
Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban
2025. szeptember 04., csütörtök

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban

2025. szeptember 04., csütörtök

Akár ötszáz alkalmazottat is meneszthetnek a Maros megyei önkormányzatoktól

Maros megyében akár 503, jelenleg a polgármesteri hivatalokban, a megyei tanácsnál dolgozó alkalmazott vesztheti el az állását, az előrejelzések szerint. Végleges döntés nincs, szeptember 15-ig hozhatják meg a megszorító intézkedéseket.

Akár ötszáz alkalmazottat is meneszthetnek a Maros megyei önkormányzatoktól
2025. szeptember 03., szerda

„Aki segítséget kér, az erős és bátor” – húszéves a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat

A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság jele – ezt üzeni a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat, amely idén húsz éve nyújt anonim és ingyenes lelki támaszt azoknak, akik krízishelyzetben érzik magukat.

„Aki segítséget kér, az erős és bátor” – húszéves a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat
2025. szeptember 03., szerda

Megvan, mikor lehetnek a kisdiákok képességfelmérő vizsgái az új tanévben

Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási tárca a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáinak menetrendjéről szóló miniszteri rendeletet.

Megvan, mikor lehetnek a kisdiákok képességfelmérő vizsgái az új tanévben
2025. szeptember 03., szerda

Pîslaru: Brüsszel nagyon elégedett a jelenlegi kormánnyal

Az Európai Unió képviselői és a brüsszeli tárgyalópartnerek nagyon elégedettek a jelenlegi kormánnyal és azzal, ahogyan kitart a népszerűtlen intézkedések mellett – nyilatkozta Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

Pîslaru: Brüsszel nagyon elégedett a jelenlegi kormánnyal
2025. szeptember 03., szerda

Mindenkit érintő szektorban jöhet az újabb áfaemelés január 1-jétől

A koalíciós pártok nem mérlegelik az általános áfakulcs 23–24 százalékra emelését – jelentette ki szerdán Cernavodán Nicușor Dan államfő.

Mindenkit érintő szektorban jöhet az újabb áfaemelés január 1-jétől
2025. szeptember 03., szerda

A jelenlegi hangulatban inkább nem megy el egyetlen tanévnyitó ünnepségre sem a miniszterelnök

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint nem lenne indokolt az általános sztrájk kirobbantása a tanügyben, mert biztosított a tanárok kötelező heti óraszáma.

A jelenlegi hangulatban inkább nem megy el egyetlen tanévnyitó ünnepségre sem a miniszterelnök
2025. szeptember 03., szerda

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton

Az Aquaserv tájékoztatása szerint vízszünetre kell számítani a Székelykeresztúrhoz tartozó Székelyszenterzsébeten, valamint Marosvásárhely egyes utcáiban.

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton
Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton
2025. szeptember 03., szerda

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton

2025. szeptember 03., szerda

Elmarad a Kollokvium, a Figura új produkciókra készül

Újabb évadot kezd a Figura Stúdió Színház az ideiglenesnek remélt játékterén, az Öntödében, ahová a város kultúrházának felújítása miatt költöztek még 2022-ben. Játszóhely hiányában nem tudják megtartani idén a Nemzetiségi Színházak Kollokviumát.

Elmarad a Kollokvium, a Figura új produkciókra készül