Hirdetés
Hirdetés

Nem áll a lábán az elmélet, hogy természetes élőhelyükön táplálék nélkül hagyjuk a medvéket

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Szinte mindennapos, hogy eredetileg vadon élő állatok az ember által lakott területrészeken jelennek meg. A lehetséges okok között visszatérő jelenség az éhezés és az erdei környezetben tapasztalható táplálékhiány. Van ennek valóságalapja?

2017. november 07., 14:512017. november 07., 14:51

A következő elképzelés közkeletű: az ember (negatív szereplő) leszedi a medve (pozitív szereplő) elől az erdei gyümölcsöket, sőt az erdei gyümölcsök gyűjtése nem csak táplálékhiányt, de elviselhetetlen zavarást is okoz. Jelen sorok keretében nem szándékozom tárgyalni, hogy az említett kétszereplős helyzetben ki zavar inkább kit, és hogy ez a zavarás milyen mértékű, de egy személyes emlékekben való kutakodást javaslok a kedves olvasók számára.

Bizonyára sokan vissza tudnak emlékezni azokra az időkre, amikor a nyár végi, őszi élelmiszerraktározásnak, az úgynevezett eltevéseknek elmaradhatatlan része volt az erdei gyümölcsök családi körben történő begyűjtése is.

Hirdetés

Akiknek vannak igazán réginek számító emlékei, azok a rendszerváltás előtti időkig nyúlnak vissza. Abban a korszakban

a vidéki lakosság rá is volt kényszerítve, hogy főként málnát és áfonyát gyűjtsön, aminek egy részét saját használatra hazavihette, de valamennyit le kellett adni az erdészetnek, annak reményében, hogy ezért majd tűzifagyűjtési engedélyt is kaphatnak.

Csak állami erdő létezett, az erdészeteknek pedig szigorú erdeigyümölcs-begyűjtési éves terve volt.

Ez a helyzet fennmaradt a rendszerváltás után is, de nem napjainkig. Az állami erdészetek által begyűjtött erdeigyümölcs-mennyiség drasztikusan lecsökkent.

Hargita megyében 2007-ig sikerült tartani a kommunista időszakban megszokott nagyságrendű terveket, ami megközelítőleg 300 tonna málna és 50–60 tonna áfonya volt.

El lehet képzelni ennek a tevékenységnek az ipari jellegét. A tizenegy – majd az erdők visszaadásával csökkenő számú – erdészeti hivatal legkevesebb 200 ponton (erdészeti kantonok minimális száma) vették át a napközben leszedett mennyiségeket, és ezt egész éjszaka folyamán szállították be Hargita megyében Gyergyószentmiklósra, az Erdei Gyümölcs Begyűjtő Központba, ahol mélyfagyasztották (-18 Celsius-fok), vagy hűtötték (0–4 Celsius-fok), és 2–3 naponta indult 20 tonnás rakomány exportra.

A begyűjtésben a helyi lakosság szerepe volt kiemelkedő a kezdeti időszakban, majd a hangsúly áttevődött helyi és idegenből érkező roma közösségekre. Különböző okok miatt azonban ez a tevékenység napjainkra lényegesen lecsökkent. Közrejátszik ebben többek között az állami erdészeti hivatalok számának csökkenése, a gyümölcsöt gyűjtő lakosság érdektelensége, az erdőtulajdonosi társulások tőkehiánya stb. A nemzetközi piaci helyzet sem kedvező, ugyanis a számukra alapanyagnak számító erdei gyümölcsért nem hajlandók korrektebb árat fizetni, a termesztett erdei gyümölcsök feldolgozása felé tolódik a hangsúly.

Annak kapcsán, hogy valóban csökkenhet-e az évente begyűjtött mennyiség, a kedves olvasó azon gondolkodjon el, hogy

  • vett-e részt valaha az ipari erdeigyümölcs-gyűjtésben, és napjainkban ezt megismételné-e?

  • mikor volt utoljára saját családi felhasználás céljával erdei gyümölcsöt gyűjteni, illetve mikor vásárolt utoljára ilyen terméket és milyen mennyiséget (a régmúlt időkhöz képest)?

A válaszokat sejtem, az viszont tény, hogy napjainkra az állami erdészet által begyűjtött egész éves gyümölcsmennyiséget a 2000-es évek elején egy hét alatt gyűjtötték, szállították, kezelték és küldték exportra. Hogy léteznek az erdőről közvetlenül begyűjtő ambuláns gyűjtőpontok, amelyeket magánvállalkozások működtetnek, vagy néhány erdőtulajdonosi közösség foglalkozik az erdei gyümölcsök begyűjtésével és azok magasabb szinten feldolgozott formában történő értékesítésével, igaz, de csepp a tengerben.

Jelenleg senkinek nincs olyan logisztikai háttere és szakembergárdája, hogy az erdei gyümölcsök begyűjtését a 2000-es évek első évtizedének léptékéhez hasonló módon, gazdaságilag jövedelmező módon fenn tudná tartani.

Vajon, az erdei gyümölcsök termésterülete is csökkent? Határozottan kijelenthető, hogy nem. Sőt a széltörések utáni vágterekben elsőként jelenik meg a málna, és sajnos a széltörések előfordulási gyakorisága és az érintett területek kiterjedése folyamatosan növekszik. Hogy a vadállomány számára feltételezett zavarási hatásból mennyi tulajdonítható az erdei gyümölcsök begyűjtésének és mennyi a gombászásnak? Nem tudnám számszerűsíteni, de azt kell tudni, hogy bizonyos társadalmi kategóriák nem specializálódnak erdei gyümölcsre vagy gombára.

Ugyanazok a személyek járják az erdőket, és azt szednek, amit találnak, illetve csak azzal töltik az idejüket, amiért több pénzt kaphatnak.

Köztudott, hogy a gomba átvételi ára kiszámíthatatlan, némiképp a mennyiségtől függ, minél több van, annál olcsóbb az egységár. De így is gombából könnyebb ugyanannyi pénzt szerezni egy nap alatt, mint például málnából. Ráadásul a gombászás kevésbé unalmas, a málnagyűjtés ehhez képest rabszolgamunka. Tehát, amennyiben jobb ára van a gombának (és a gombabegyűjtési ágazat ilyen szempontból sokkal rugalmasabb), azok a területrészek, ahol inkább erdei gyümölcsök teremnek, kevésbé zavartak. S azon személyek hatására, akik igenis szakosodnak valamilyen erdei melléktermék gyűjtésére, mi jellemző?

A kedves olvasó elgondolkodhat, az erdei gyümölcsök kapcsán azon is, hogy utoljára mikor járt saját részre vagy leadási céllal gombáért erdőre. Én emlékszem azokra az időkre, amikor szüleimmel akár több órát is álltunk egy átvevőpontnál, amíg leadtuk a gombát, és ott találkoztunk szomszédokkal, ismerősökkel más tömbházlakókkal.

Egyesek a nyári gomba árából fizették ki a téli fűtéshátralékukat, mások az így keresett pénzből vásároltak háztartási gépeket stb.

Azonban mióta az átvételi árakkal megkezdődött ez a kiismerhetetlen zsonglőrködés, többen felhagytak ezen tevékenységgel, kifizetődőbb inkább a normális munkaidő után túlórát vállalni vagy szakmunkát végezni. S az éves szabadságuk alatt gombászók, külföldön keresnek egy hónapos szezonmunkákat.

Összességében megállapítható, hogy napjaink erdei melléktermék-gyűjtése mennyiségében és a vadállomány számára kifejtett zavarási hatásában messze elmarad az ezelőtt 10–15 évvel tapasztaltaktól, illetve,

az erdei környezetben feltételezett táplálékhiány egyszerű spekuláció, valóságalapja nincs

– jelenthetem ki az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület nevében.

Farkas Attila, vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 17., kedd

Nagy a lavinaveszély, fokozott óvatosságra intik a túrázókat

Nagy a lavinaveszély a Fogarasi-havasokban és a Bucsecs-hegységben – figyelmeztetett kedden a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).

Nagy a lavinaveszély, fokozott óvatosságra intik a túrázókat
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Indul a Potápi Tehetségprogram: ösztöndíjjal támogatják a közösségükért dolgozó fiatalokat

A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot. A program célja, hogy támogassa a tehetséges és szülőföldjük iránt elkötelezett külhoni és anyaországi fiatalokat – közölte az alapítvány.

Indul a Potápi Tehetségprogram: ösztöndíjjal támogatják a közösségükért dolgozó fiatalokat
2026. február 17., kedd

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő

A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő
2026. február 17., kedd

Használt lábbeliket dobott el, rekordbüntetést kapott

45 ezer lejes pénzbírságot róttak ki kedden a marosvásárhelyi rendőrök egy marosszentannai férfira, aki nagy mennyiségű használt cipőt, zsákot és más hulladékot dobott közterületre.

Használt lábbeliket dobott el, rekordbüntetést kapott
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Gazdasági szakértő: a következő két évben a beruházások felgyorsítása a növekedés kulcsa

A következő két évben a beruházások felgyorsítása a gazdasági növekedés kulcsa makro- és mikrogazdasági szinten egyaránt – hangsúlyozta kedden Iancu Guda közgazdász a Romanian Business Leaders konferenciáján.

Gazdasági szakértő: a következő két évben a beruházások felgyorsítása a növekedés kulcsa
2026. február 17., kedd

Kiáll a székelyek mellett az FK Csíkszereda sorozatos bírságolása miatt egy román történész

Cristian Sandache galaci történész szerint a Román Labdarúgó Szövetség diszkriminatív módon, idióta hozzáállással viszonyul az FK Csíkszeredához, amikor sorozatos bírságokkal sújtja a klubot a közösségi szimbólumok használata miatt.

Kiáll a székelyek mellett az FK Csíkszereda sorozatos bírságolása miatt egy román történész
2026. február 17., kedd

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása

Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Újra működhet a ditrói kórház

Újra fogadja a betegeket a gyergyóditrói kórházi egység, miután sikerült rendezni a működés jogi feltételeit és megkötni a szükséges szerződéseket.

Újra működhet a ditrói kórház
Újra működhet a ditrói kórház
2026. február 17., kedd

Újra működhet a ditrói kórház

2026. február 17., kedd

Átszabták a dolgokat: 21 millió lejt osztottak újra beruházásokra Csíkszeredában

Csíkszereda városa lemondott három utca felújításának állami támogatásáról, hogy azokat uniós forrásokból valósítsa meg, a felszabadult 21 millió lejt pedig hidakra, bicikliutakra és más elmaradt utcák korszerűsítésére fordítják.

Átszabták a dolgokat: 21 millió lejt osztottak újra beruházásokra Csíkszeredában
2026. február 17., kedd

Tovább nőtt Románia államadóssága: novemberben elérte az 1121 milliárd lejt

A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.

Tovább nőtt Románia államadóssága: novemberben elérte az 1121 milliárd lejt
Hirdetés