Hirdetés
Hirdetés

Nem áll a lábán az elmélet, hogy természetes élőhelyükön táplálék nélkül hagyjuk a medvéket

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Szinte mindennapos, hogy eredetileg vadon élő állatok az ember által lakott területrészeken jelennek meg. A lehetséges okok között visszatérő jelenség az éhezés és az erdei környezetben tapasztalható táplálékhiány. Van ennek valóságalapja?

2017. november 07., 14:512017. november 07., 14:51

A következő elképzelés közkeletű: az ember (negatív szereplő) leszedi a medve (pozitív szereplő) elől az erdei gyümölcsöket, sőt az erdei gyümölcsök gyűjtése nem csak táplálékhiányt, de elviselhetetlen zavarást is okoz. Jelen sorok keretében nem szándékozom tárgyalni, hogy az említett kétszereplős helyzetben ki zavar inkább kit, és hogy ez a zavarás milyen mértékű, de egy személyes emlékekben való kutakodást javaslok a kedves olvasók számára.

Bizonyára sokan vissza tudnak emlékezni azokra az időkre, amikor a nyár végi, őszi élelmiszerraktározásnak, az úgynevezett eltevéseknek elmaradhatatlan része volt az erdei gyümölcsök családi körben történő begyűjtése is.

Hirdetés

Akiknek vannak igazán réginek számító emlékei, azok a rendszerváltás előtti időkig nyúlnak vissza. Abban a korszakban

a vidéki lakosság rá is volt kényszerítve, hogy főként málnát és áfonyát gyűjtsön, aminek egy részét saját használatra hazavihette, de valamennyit le kellett adni az erdészetnek, annak reményében, hogy ezért majd tűzifagyűjtési engedélyt is kaphatnak.

Csak állami erdő létezett, az erdészeteknek pedig szigorú erdeigyümölcs-begyűjtési éves terve volt.

Ez a helyzet fennmaradt a rendszerváltás után is, de nem napjainkig. Az állami erdészetek által begyűjtött erdeigyümölcs-mennyiség drasztikusan lecsökkent.

Hargita megyében 2007-ig sikerült tartani a kommunista időszakban megszokott nagyságrendű terveket, ami megközelítőleg 300 tonna málna és 50–60 tonna áfonya volt.

El lehet képzelni ennek a tevékenységnek az ipari jellegét. A tizenegy – majd az erdők visszaadásával csökkenő számú – erdészeti hivatal legkevesebb 200 ponton (erdészeti kantonok minimális száma) vették át a napközben leszedett mennyiségeket, és ezt egész éjszaka folyamán szállították be Hargita megyében Gyergyószentmiklósra, az Erdei Gyümölcs Begyűjtő Központba, ahol mélyfagyasztották (-18 Celsius-fok), vagy hűtötték (0–4 Celsius-fok), és 2–3 naponta indult 20 tonnás rakomány exportra.

A begyűjtésben a helyi lakosság szerepe volt kiemelkedő a kezdeti időszakban, majd a hangsúly áttevődött helyi és idegenből érkező roma közösségekre. Különböző okok miatt azonban ez a tevékenység napjainkra lényegesen lecsökkent. Közrejátszik ebben többek között az állami erdészeti hivatalok számának csökkenése, a gyümölcsöt gyűjtő lakosság érdektelensége, az erdőtulajdonosi társulások tőkehiánya stb. A nemzetközi piaci helyzet sem kedvező, ugyanis a számukra alapanyagnak számító erdei gyümölcsért nem hajlandók korrektebb árat fizetni, a termesztett erdei gyümölcsök feldolgozása felé tolódik a hangsúly.

Annak kapcsán, hogy valóban csökkenhet-e az évente begyűjtött mennyiség, a kedves olvasó azon gondolkodjon el, hogy

  • vett-e részt valaha az ipari erdeigyümölcs-gyűjtésben, és napjainkban ezt megismételné-e?

  • mikor volt utoljára saját családi felhasználás céljával erdei gyümölcsöt gyűjteni, illetve mikor vásárolt utoljára ilyen terméket és milyen mennyiséget (a régmúlt időkhöz képest)?

A válaszokat sejtem, az viszont tény, hogy napjainkra az állami erdészet által begyűjtött egész éves gyümölcsmennyiséget a 2000-es évek elején egy hét alatt gyűjtötték, szállították, kezelték és küldték exportra. Hogy léteznek az erdőről közvetlenül begyűjtő ambuláns gyűjtőpontok, amelyeket magánvállalkozások működtetnek, vagy néhány erdőtulajdonosi közösség foglalkozik az erdei gyümölcsök begyűjtésével és azok magasabb szinten feldolgozott formában történő értékesítésével, igaz, de csepp a tengerben.

Jelenleg senkinek nincs olyan logisztikai háttere és szakembergárdája, hogy az erdei gyümölcsök begyűjtését a 2000-es évek első évtizedének léptékéhez hasonló módon, gazdaságilag jövedelmező módon fenn tudná tartani.

Vajon, az erdei gyümölcsök termésterülete is csökkent? Határozottan kijelenthető, hogy nem. Sőt a széltörések utáni vágterekben elsőként jelenik meg a málna, és sajnos a széltörések előfordulási gyakorisága és az érintett területek kiterjedése folyamatosan növekszik. Hogy a vadállomány számára feltételezett zavarási hatásból mennyi tulajdonítható az erdei gyümölcsök begyűjtésének és mennyi a gombászásnak? Nem tudnám számszerűsíteni, de azt kell tudni, hogy bizonyos társadalmi kategóriák nem specializálódnak erdei gyümölcsre vagy gombára.

Ugyanazok a személyek járják az erdőket, és azt szednek, amit találnak, illetve csak azzal töltik az idejüket, amiért több pénzt kaphatnak.

Köztudott, hogy a gomba átvételi ára kiszámíthatatlan, némiképp a mennyiségtől függ, minél több van, annál olcsóbb az egységár. De így is gombából könnyebb ugyanannyi pénzt szerezni egy nap alatt, mint például málnából. Ráadásul a gombászás kevésbé unalmas, a málnagyűjtés ehhez képest rabszolgamunka. Tehát, amennyiben jobb ára van a gombának (és a gombabegyűjtési ágazat ilyen szempontból sokkal rugalmasabb), azok a területrészek, ahol inkább erdei gyümölcsök teremnek, kevésbé zavartak. S azon személyek hatására, akik igenis szakosodnak valamilyen erdei melléktermék gyűjtésére, mi jellemző?

A kedves olvasó elgondolkodhat, az erdei gyümölcsök kapcsán azon is, hogy utoljára mikor járt saját részre vagy leadási céllal gombáért erdőre. Én emlékszem azokra az időkre, amikor szüleimmel akár több órát is álltunk egy átvevőpontnál, amíg leadtuk a gombát, és ott találkoztunk szomszédokkal, ismerősökkel más tömbházlakókkal.

Egyesek a nyári gomba árából fizették ki a téli fűtéshátralékukat, mások az így keresett pénzből vásároltak háztartási gépeket stb.

Azonban mióta az átvételi árakkal megkezdődött ez a kiismerhetetlen zsonglőrködés, többen felhagytak ezen tevékenységgel, kifizetődőbb inkább a normális munkaidő után túlórát vállalni vagy szakmunkát végezni. S az éves szabadságuk alatt gombászók, külföldön keresnek egy hónapos szezonmunkákat.

Összességében megállapítható, hogy napjaink erdei melléktermék-gyűjtése mennyiségében és a vadállomány számára kifejtett zavarási hatásában messze elmarad az ezelőtt 10–15 évvel tapasztaltaktól, illetve,

az erdei környezetben feltételezett táplálékhiány egyszerű spekuláció, valóságalapja nincs

– jelenthetem ki az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület nevében.

Farkas Attila, vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Ebből nehéz félretenni: kijött a friss jelentés a háztartások havi átlagjövedelméről és kiadásairól

A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Ebből nehéz félretenni: kijött a friss jelentés a háztartások havi átlagjövedelméről és kiadásairól
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Egyik kérdés a másik után: azt sem tudni, mennyi marad a helyi kasszában a megemelt adóból

A kormány által előírt adóemelést kötelesek voltak végrehajtani az önkormányzatok. Azonban a polgármestereknek továbbra sem világos, hogy a többletbevétel valóban helyben marad-e, vagy a központi költségvetés vonja el. Az ügyben a kormány is megszólalt.

Egyik kérdés a másik után: azt sem tudni, mennyi marad a helyi kasszában a megemelt adóból
2026. január 12., hétfő

Négy óra elég volt: több tízezer lejre büntették a sofőröket

Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.

Négy óra elég volt: több tízezer lejre büntették a sofőröket
2026. január 12., hétfő

A mai meg se kottyant, holnap lehet a leghidegebb reggel

Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.

A mai meg se kottyant, holnap lehet a leghidegebb reggel
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Dobogós helyen Hargita megye a hegyimentőkhöz érkezett riasztások számát tekintve

Az elmúlt 24 órában 67 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 75 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Salvamont.

Dobogós helyen Hargita megye a hegyimentőkhöz érkezett riasztások számát tekintve
2026. január 12., hétfő

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon

Mit hoz az új év: békét vagy bizonytalanságot? Spórolást vagy utazást? A Székelyhon január közepén egy gondolatébresztő, ugyanakkor szórakoztató játékkal várja olvasóit a Facebookon.

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon
2026. január 12., hétfő

Gyorsan terjed az influenza: többszöröse az esetszám az elmúlt évek átlagának

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak haladéktalanul oltassák be magukat.

Gyorsan terjed az influenza: többszöröse az esetszám az elmúlt évek átlagának
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen

Negyedik alkalommal szervezik meg a Nincs más név újévi keresztény zenefesztivált Marosvásárhelyen január 17-én 17 órától a Kultúrpalota nagytermében.

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen
2026. január 11., vasárnap

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében
2026. január 11., vasárnap

Négy székelyföldi városban vetítik premier előtt a Magyar mennyegző című filmet

Négy székelyföldi városban lesz premier előtti vetítése a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos által rendezett Magyar mennyegző című filmnek, amelyet kalotaszegi és más erdélyi helyszíneken is forgattak.

Négy székelyföldi városban vetítik premier előtt a Magyar mennyegző című filmet
Hirdetés