Nem áll a lábán az elmélet, hogy természetes élőhelyükön táplálék nélkül hagyjuk a medvéket

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Szinte mindennapos, hogy eredetileg vadon élő állatok az ember által lakott területrészeken jelennek meg. A lehetséges okok között visszatérő jelenség az éhezés és az erdei környezetben tapasztalható táplálékhiány. Van ennek valóságalapja?

2017. november 07., 14:512017. november 07., 14:51

A következő elképzelés közkeletű: az ember (negatív szereplő) leszedi a medve (pozitív szereplő) elől az erdei gyümölcsöket, sőt az erdei gyümölcsök gyűjtése nem csak táplálékhiányt, de elviselhetetlen zavarást is okoz. Jelen sorok keretében nem szándékozom tárgyalni, hogy az említett kétszereplős helyzetben ki zavar inkább kit, és hogy ez a zavarás milyen mértékű, de egy személyes emlékekben való kutakodást javaslok a kedves olvasók számára.

Bizonyára sokan vissza tudnak emlékezni azokra az időkre, amikor a nyár végi, őszi élelmiszerraktározásnak, az úgynevezett eltevéseknek elmaradhatatlan része volt az erdei gyümölcsök családi körben történő begyűjtése is.

Akiknek vannak igazán réginek számító emlékei, azok a rendszerváltás előtti időkig nyúlnak vissza. Abban a korszakban

a vidéki lakosság rá is volt kényszerítve, hogy főként málnát és áfonyát gyűjtsön, aminek egy részét saját használatra hazavihette, de valamennyit le kellett adni az erdészetnek, annak reményében, hogy ezért majd tűzifagyűjtési engedélyt is kaphatnak.

Csak állami erdő létezett, az erdészeteknek pedig szigorú erdeigyümölcs-begyűjtési éves terve volt.

Ez a helyzet fennmaradt a rendszerváltás után is, de nem napjainkig. Az állami erdészetek által begyűjtött erdeigyümölcs-mennyiség drasztikusan lecsökkent.

Hargita megyében 2007-ig sikerült tartani a kommunista időszakban megszokott nagyságrendű terveket, ami megközelítőleg 300 tonna málna és 50–60 tonna áfonya volt.

El lehet képzelni ennek a tevékenységnek az ipari jellegét. A tizenegy – majd az erdők visszaadásával csökkenő számú – erdészeti hivatal legkevesebb 200 ponton (erdészeti kantonok minimális száma) vették át a napközben leszedett mennyiségeket, és ezt egész éjszaka folyamán szállították be Hargita megyében Gyergyószentmiklósra, az Erdei Gyümölcs Begyűjtő Központba, ahol mélyfagyasztották (-18 Celsius-fok), vagy hűtötték (0–4 Celsius-fok), és 2–3 naponta indult 20 tonnás rakomány exportra.

A begyűjtésben a helyi lakosság szerepe volt kiemelkedő a kezdeti időszakban, majd a hangsúly áttevődött helyi és idegenből érkező roma közösségekre. Különböző okok miatt azonban ez a tevékenység napjainkra lényegesen lecsökkent. Közrejátszik ebben többek között az állami erdészeti hivatalok számának csökkenése, a gyümölcsöt gyűjtő lakosság érdektelensége, az erdőtulajdonosi társulások tőkehiánya stb. A nemzetközi piaci helyzet sem kedvező, ugyanis a számukra alapanyagnak számító erdei gyümölcsért nem hajlandók korrektebb árat fizetni, a termesztett erdei gyümölcsök feldolgozása felé tolódik a hangsúly.

Annak kapcsán, hogy valóban csökkenhet-e az évente begyűjtött mennyiség, a kedves olvasó azon gondolkodjon el, hogy

  • vett-e részt valaha az ipari erdeigyümölcs-gyűjtésben, és napjainkban ezt megismételné-e?

  • mikor volt utoljára saját családi felhasználás céljával erdei gyümölcsöt gyűjteni, illetve mikor vásárolt utoljára ilyen terméket és milyen mennyiséget (a régmúlt időkhöz képest)?

A válaszokat sejtem, az viszont tény, hogy napjainkra az állami erdészet által begyűjtött egész éves gyümölcsmennyiséget a 2000-es évek elején egy hét alatt gyűjtötték, szállították, kezelték és küldték exportra. Hogy léteznek az erdőről közvetlenül begyűjtő ambuláns gyűjtőpontok, amelyeket magánvállalkozások működtetnek, vagy néhány erdőtulajdonosi közösség foglalkozik az erdei gyümölcsök begyűjtésével és azok magasabb szinten feldolgozott formában történő értékesítésével, igaz, de csepp a tengerben.

Jelenleg senkinek nincs olyan logisztikai háttere és szakembergárdája, hogy az erdei gyümölcsök begyűjtését a 2000-es évek első évtizedének léptékéhez hasonló módon, gazdaságilag jövedelmező módon fenn tudná tartani.

Vajon, az erdei gyümölcsök termésterülete is csökkent? Határozottan kijelenthető, hogy nem. Sőt a széltörések utáni vágterekben elsőként jelenik meg a málna, és sajnos a széltörések előfordulási gyakorisága és az érintett területek kiterjedése folyamatosan növekszik. Hogy a vadállomány számára feltételezett zavarási hatásból mennyi tulajdonítható az erdei gyümölcsök begyűjtésének és mennyi a gombászásnak? Nem tudnám számszerűsíteni, de azt kell tudni, hogy bizonyos társadalmi kategóriák nem specializálódnak erdei gyümölcsre vagy gombára.

Ugyanazok a személyek járják az erdőket, és azt szednek, amit találnak, illetve csak azzal töltik az idejüket, amiért több pénzt kaphatnak.

Köztudott, hogy a gomba átvételi ára kiszámíthatatlan, némiképp a mennyiségtől függ, minél több van, annál olcsóbb az egységár. De így is gombából könnyebb ugyanannyi pénzt szerezni egy nap alatt, mint például málnából. Ráadásul a gombászás kevésbé unalmas, a málnagyűjtés ehhez képest rabszolgamunka. Tehát, amennyiben jobb ára van a gombának (és a gombabegyűjtési ágazat ilyen szempontból sokkal rugalmasabb), azok a területrészek, ahol inkább erdei gyümölcsök teremnek, kevésbé zavartak. S azon személyek hatására, akik igenis szakosodnak valamilyen erdei melléktermék gyűjtésére, mi jellemző?

A kedves olvasó elgondolkodhat, az erdei gyümölcsök kapcsán azon is, hogy utoljára mikor járt saját részre vagy leadási céllal gombáért erdőre. Én emlékszem azokra az időkre, amikor szüleimmel akár több órát is álltunk egy átvevőpontnál, amíg leadtuk a gombát, és ott találkoztunk szomszédokkal, ismerősökkel más tömbházlakókkal.

Egyesek a nyári gomba árából fizették ki a téli fűtéshátralékukat, mások az így keresett pénzből vásároltak háztartási gépeket stb.

Azonban mióta az átvételi árakkal megkezdődött ez a kiismerhetetlen zsonglőrködés, többen felhagytak ezen tevékenységgel, kifizetődőbb inkább a normális munkaidő után túlórát vállalni vagy szakmunkát végezni. S az éves szabadságuk alatt gombászók, külföldön keresnek egy hónapos szezonmunkákat.

Összességében megállapítható, hogy napjaink erdei melléktermék-gyűjtése mennyiségében és a vadállomány számára kifejtett zavarási hatásában messze elmarad az ezelőtt 10–15 évvel tapasztaltaktól, illetve,

az erdei környezetben feltételezett táplálékhiány egyszerű spekuláció, valóságalapja nincs

– jelenthetem ki az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület nevében.

Farkas Attila, vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 14., vasárnap

A hajnali után újabb földrengés volt vasárnap délután

A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

A hajnali után újabb földrengés volt vasárnap délután
2025. szeptember 14., vasárnap

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le az F-16-osok az orosz drónt

A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres kérdésére a védelmi minisztérium.

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le az F-16-osok az orosz drónt
2025. szeptember 14., vasárnap

Băsescu: Putyin szeptemberben eljuthat Románia határáig

Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.

Băsescu: Putyin szeptemberben eljuthat Románia határáig
2025. szeptember 14., vasárnap

Őrizetbe vették a halálos áldozattal járó tömegverekedés három résztvevőjét

Három személy került 24 órás őrizetbe a halálos áldozattal járó szombati craiovai tömegverekedés résztvevői közül. Az ügyészség az előzetes letartóztatásukat indítványozza a Dolj megyei törvényszéknek – számolt be vasárnap a Dolj megyei rendőrség.

Őrizetbe vették a halálos áldozattal járó tömegverekedés három résztvevőjét
2025. szeptember 14., vasárnap

Záporok és zivatarok rontják el a jó időt

Hidegfront éri el nyugat felől az országot vasárnap, záporokra, zivatarokra kell számítani, egyes régiókban a szél is felerősödik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzéséből.

Záporok és zivatarok rontják el a jó időt
Záporok és zivatarok rontják el a jó időt
2025. szeptember 14., vasárnap

Záporok és zivatarok rontják el a jó időt

2025. szeptember 14., vasárnap

„Nyilvánosan kérjen bocsánatot” – keményen bírálja a kormányszóvivőt a volt pénzügyminiszter

A koalícióban nem született semmilyen döntés az alapélelmiszerek kereskedelmi árréséről – közölte szombat este a Facebook-oldalán Adrian Câciu, aki szerint a kormányszóvivő nyilvános bocsánatkéréssel tartozik a téves tájékoztatásért.

„Nyilvánosan kérjen bocsánatot” – keményen bírálja a kormányszóvivőt a volt pénzügyminiszter
2025. szeptember 14., vasárnap

Földrengés volt éjszaka Sepsiszentgyörgytől 57 kilométerre

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt éjszaka Sepsiszentgyörgytől 57 kilométerre
2025. szeptember 13., szombat

Hol vannak a régi sorozataink a streamingkorszak előtti időkből?

Nem kell aggódni, itt vannak, csak épp a streamingplatformok inkább az új produkcióikat ajánlják. De mi van akkor, ha egy régi, kedvenc sorozatunkat néznénk újra Netflixen? Akkor bizony sokszor csalódás érhet.

Hol vannak a régi sorozataink a streamingkorszak előtti időkből?
2025. szeptember 13., szombat

Megsértette Románia légterét egy orosz drón, F-16-osokat küldtek utána

Felszállt szombaton 18 óra 5 perckor a fetești-i támaszpontról a román légierő két F-16-os vadászgépe megfigyelni Románia légterét, miután Oroszország drónokkal támadta Ukrajna dunai kikötőit – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

Megsértette Románia légterét egy orosz drón, F-16-osokat küldtek utána
2025. szeptember 13., szombat

Tanügyminiszter: lemondok, ha az AUR egyszerű indítványát elfogadja a parlament

Daniel David oktatási miniszter szombaton kijelentette, hogy lemond, ha a parlament elfogadja a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyszerű indítványát.

Tanügyminiszter: lemondok, ha az AUR egyszerű indítványát elfogadja a parlament