Hirdetés
Hirdetés

Nem áll a lábán az elmélet, hogy természetes élőhelyükön táplálék nélkül hagyjuk a medvéket

Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Szinte mindennapos, hogy eredetileg vadon élő állatok az ember által lakott területrészeken jelennek meg. A lehetséges okok között visszatérő jelenség az éhezés és az erdei környezetben tapasztalható táplálékhiány. Van ennek valóságalapja?

2017. november 07., 14:512017. november 07., 14:51

A következő elképzelés közkeletű: az ember (negatív szereplő) leszedi a medve (pozitív szereplő) elől az erdei gyümölcsöket, sőt az erdei gyümölcsök gyűjtése nem csak táplálékhiányt, de elviselhetetlen zavarást is okoz. Jelen sorok keretében nem szándékozom tárgyalni, hogy az említett kétszereplős helyzetben ki zavar inkább kit, és hogy ez a zavarás milyen mértékű, de egy személyes emlékekben való kutakodást javaslok a kedves olvasók számára.

Bizonyára sokan vissza tudnak emlékezni azokra az időkre, amikor a nyár végi, őszi élelmiszerraktározásnak, az úgynevezett eltevéseknek elmaradhatatlan része volt az erdei gyümölcsök családi körben történő begyűjtése is.

Hirdetés

Akiknek vannak igazán réginek számító emlékei, azok a rendszerváltás előtti időkig nyúlnak vissza. Abban a korszakban

a vidéki lakosság rá is volt kényszerítve, hogy főként málnát és áfonyát gyűjtsön, aminek egy részét saját használatra hazavihette, de valamennyit le kellett adni az erdészetnek, annak reményében, hogy ezért majd tűzifagyűjtési engedélyt is kaphatnak.

Csak állami erdő létezett, az erdészeteknek pedig szigorú erdeigyümölcs-begyűjtési éves terve volt.

Ez a helyzet fennmaradt a rendszerváltás után is, de nem napjainkig. Az állami erdészetek által begyűjtött erdeigyümölcs-mennyiség drasztikusan lecsökkent.

Hargita megyében 2007-ig sikerült tartani a kommunista időszakban megszokott nagyságrendű terveket, ami megközelítőleg 300 tonna málna és 50–60 tonna áfonya volt.

El lehet képzelni ennek a tevékenységnek az ipari jellegét. A tizenegy – majd az erdők visszaadásával csökkenő számú – erdészeti hivatal legkevesebb 200 ponton (erdészeti kantonok minimális száma) vették át a napközben leszedett mennyiségeket, és ezt egész éjszaka folyamán szállították be Hargita megyében Gyergyószentmiklósra, az Erdei Gyümölcs Begyűjtő Központba, ahol mélyfagyasztották (-18 Celsius-fok), vagy hűtötték (0–4 Celsius-fok), és 2–3 naponta indult 20 tonnás rakomány exportra.

A begyűjtésben a helyi lakosság szerepe volt kiemelkedő a kezdeti időszakban, majd a hangsúly áttevődött helyi és idegenből érkező roma közösségekre. Különböző okok miatt azonban ez a tevékenység napjainkra lényegesen lecsökkent. Közrejátszik ebben többek között az állami erdészeti hivatalok számának csökkenése, a gyümölcsöt gyűjtő lakosság érdektelensége, az erdőtulajdonosi társulások tőkehiánya stb. A nemzetközi piaci helyzet sem kedvező, ugyanis a számukra alapanyagnak számító erdei gyümölcsért nem hajlandók korrektebb árat fizetni, a termesztett erdei gyümölcsök feldolgozása felé tolódik a hangsúly.

Annak kapcsán, hogy valóban csökkenhet-e az évente begyűjtött mennyiség, a kedves olvasó azon gondolkodjon el, hogy

  • vett-e részt valaha az ipari erdeigyümölcs-gyűjtésben, és napjainkban ezt megismételné-e?

  • mikor volt utoljára saját családi felhasználás céljával erdei gyümölcsöt gyűjteni, illetve mikor vásárolt utoljára ilyen terméket és milyen mennyiséget (a régmúlt időkhöz képest)?

A válaszokat sejtem, az viszont tény, hogy napjainkra az állami erdészet által begyűjtött egész éves gyümölcsmennyiséget a 2000-es évek elején egy hét alatt gyűjtötték, szállították, kezelték és küldték exportra. Hogy léteznek az erdőről közvetlenül begyűjtő ambuláns gyűjtőpontok, amelyeket magánvállalkozások működtetnek, vagy néhány erdőtulajdonosi közösség foglalkozik az erdei gyümölcsök begyűjtésével és azok magasabb szinten feldolgozott formában történő értékesítésével, igaz, de csepp a tengerben.

Jelenleg senkinek nincs olyan logisztikai háttere és szakembergárdája, hogy az erdei gyümölcsök begyűjtését a 2000-es évek első évtizedének léptékéhez hasonló módon, gazdaságilag jövedelmező módon fenn tudná tartani.

Vajon, az erdei gyümölcsök termésterülete is csökkent? Határozottan kijelenthető, hogy nem. Sőt a széltörések utáni vágterekben elsőként jelenik meg a málna, és sajnos a széltörések előfordulási gyakorisága és az érintett területek kiterjedése folyamatosan növekszik. Hogy a vadállomány számára feltételezett zavarási hatásból mennyi tulajdonítható az erdei gyümölcsök begyűjtésének és mennyi a gombászásnak? Nem tudnám számszerűsíteni, de azt kell tudni, hogy bizonyos társadalmi kategóriák nem specializálódnak erdei gyümölcsre vagy gombára.

Ugyanazok a személyek járják az erdőket, és azt szednek, amit találnak, illetve csak azzal töltik az idejüket, amiért több pénzt kaphatnak.

Köztudott, hogy a gomba átvételi ára kiszámíthatatlan, némiképp a mennyiségtől függ, minél több van, annál olcsóbb az egységár. De így is gombából könnyebb ugyanannyi pénzt szerezni egy nap alatt, mint például málnából. Ráadásul a gombászás kevésbé unalmas, a málnagyűjtés ehhez képest rabszolgamunka. Tehát, amennyiben jobb ára van a gombának (és a gombabegyűjtési ágazat ilyen szempontból sokkal rugalmasabb), azok a területrészek, ahol inkább erdei gyümölcsök teremnek, kevésbé zavartak. S azon személyek hatására, akik igenis szakosodnak valamilyen erdei melléktermék gyűjtésére, mi jellemző?

A kedves olvasó elgondolkodhat, az erdei gyümölcsök kapcsán azon is, hogy utoljára mikor járt saját részre vagy leadási céllal gombáért erdőre. Én emlékszem azokra az időkre, amikor szüleimmel akár több órát is álltunk egy átvevőpontnál, amíg leadtuk a gombát, és ott találkoztunk szomszédokkal, ismerősökkel más tömbházlakókkal.

Egyesek a nyári gomba árából fizették ki a téli fűtéshátralékukat, mások az így keresett pénzből vásároltak háztartási gépeket stb.

Azonban mióta az átvételi árakkal megkezdődött ez a kiismerhetetlen zsonglőrködés, többen felhagytak ezen tevékenységgel, kifizetődőbb inkább a normális munkaidő után túlórát vállalni vagy szakmunkát végezni. S az éves szabadságuk alatt gombászók, külföldön keresnek egy hónapos szezonmunkákat.

Összességében megállapítható, hogy napjaink erdei melléktermék-gyűjtése mennyiségében és a vadállomány számára kifejtett zavarási hatásában messze elmarad az ezelőtt 10–15 évvel tapasztaltaktól, illetve,

az erdei környezetben feltételezett táplálékhiány egyszerű spekuláció, valóságalapja nincs

– jelenthetem ki az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület nevében.

Farkas Attila, vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 22., szerda

Akik nem csak lakói, hanem építői is Székelyudvarhelynek – ők lettek a Legprímább Polgárok idén

Hat személy kapott elismerést értékteremtő és példamutató közösségépítő munkájáért kedden este Székelyudvarhelyen a Legprímább Polgárok díjátadóján. A felszólalók szerint a város ereje a hasonló kiváló emberekben rejlik.

Akik nem csak lakói, hanem építői is Székelyudvarhelynek – ők lettek a Legprímább Polgárok idén
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Láros-Ozsdola Közbirtokosság a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete miatt, amely 2500 hektár erdőbirtoktól fosztotta meg. A közbirtokosság szerint a tulajdonelvonás a diktatúra idején történt meg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság
2026. április 21., kedd

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat

Ferenc pápa olyan időben vezette az egyházat, amely korszakváltást képviselt, és ő tudatában is volt a változásnak – írta XIV. Leó pápa elődje halála első évfordulójára küldött üzenetében.

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat
2026. április 21., kedd

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keddi egyeztetésén megállapodás született arról, hogy ha a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, a hivatalban maradó tárcavezetők ideiglenesen átveszik a helyüket.

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését

Május 9-én 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését
2026. április 21., kedd

Április végéhez közeledve kifehéredett a Hargita

Havazásba váltott át az esőzés kedd délután Hargita megye magasabban fekvő régióiban, így többek között a Hargitán és Szentegyháza környékén is. A térségünkbe érkező lehűlés következtében hóréteg is kialakult.

Április végéhez közeledve kifehéredett a Hargita
2026. április 21., kedd

Sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával vették őrizetbe Szék polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét, S. J.-t sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával – jelentette be kedden a Kolozs megyei rendőrség.

Sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával vették őrizetbe Szék polgármesterét
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Romániába szállították a coțofenești-i aranysisakot és a dák arany karpereceket

Romániába hozták kedden a hollandiai Drents múzeumból tavaly elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket.

Romániába szállították a coțofenești-i aranysisakot és a dák arany karpereceket
2026. április 21., kedd

Helikopterügy: 17 személy ellen indult eljárás csempészet miatt, Raed Arafatot is kihallgatták

Tizenhét személy ellen indított büntetőeljárást csempészet gyanújával a bukaresti katonai ügyészség egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Helikopterügy: 17 személy ellen indult eljárás csempészet miatt, Raed Arafatot is kihallgatták
2026. április 21., kedd

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

Előrehaladott szakaszba léptek a tárgyalások a Romgaz és az Azomureș között, miután a Romgaz már konkrét ajánlatot tett a műtrágyagyár részvényeseinek – jelentette ki Cristian-Silviu Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról
Hirdetés