
Az egészségügyi személyzet esetében az orvosok kérték a legnagyobb arányban az oltás beadását
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egészségügyi személyzet körében az orvosok kérik a legnagyobb arányban a koronavírus elleni védőoltás beadását. Hargita megyében az oltáskampány első három napján majdnem hétszáz adag vakcina fogyott el, ebből az első fázisban beoltandó oltásra jogosultaknak a mintegy 12 százalékát immunizálták. Napokon belül elkezdődik az oltáskampány második szakasza.
2021. január 11., 12:182021. január 11., 12:18
Zökkenőmentesen zajlik a koronavírus elleni oltáskampány első fázisa Hargita megyében. Három nap alatt elfogyott az első oltóanyag-szállítmány, ami 675 adag védőoltást jelent – tájékoztatott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, megjegyezve azt is, hogy már megérkezett a második szállítmány.
Az első fázisban az egészségügyben dolgozó alkalmazottak, illetve a szociális ellátórendszerben ápolási munkát végző személyzet jogosult az oltásra, az igazgatóság becslése szerint ez körülbelül ötezer személyt jelent, tehát a harmadik nap végére a jogosultaknak majdnem a 14 százalékát immunizálták.
– tájékoztatott Tar Gyöngyi, rámutatva, ebből is látszik, hogy azok tartanak leginkább a védőoltástól, akiknek nincs kellő ismeretanyaga a vakcináról. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a közösségi hálón terjedő tudománytalan, illetve hamis információk nagyon sokat ártanak az oltáskampánynak.
A koronavírus elleni oltáskampány második fázisa január 15-én kezdődik – tájékoztatott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője. Ebben a szakaszban az idősek, illetve krónikus betegek, valamint a kulcsfontosságú tevékenységi területeken, továbbá a terjedés szempontjából magasabb kockázatot jelentő munkakörökben dolgozó munkavállalók kaphatják meg a védőoltást. Ebbe a jogosultsági csoportba tartoznak a 65 éven felüliek, kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők, a védelmi, illetve belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó hatóságok és intézmények alkalmazottai, de ebbe a kategóriába tartozik az állami intézmények, minisztériumok, a parlament, a kormány, az elnöki hivatal – valamint az ezek alárendeltségébe tartozó intézmények – működését biztosító személyzet is.
Az élelmiszeripar esetében ide tartozik a pék-, tej-, hús, zöldség- és gyümölcsipari ágazat termékeinek az előállítását, feldolgozását és szállítást végző személyzet. Az összes közműszolgáltató alkalmazottai, illetve az energiaszállítási ágazatban dolgozók is jogosultak az oltásra, akárcsak a gyógyszergyártásban dolgozók, illetve egészségügyi anyagok előállítását, forgalmazását, szállítását végző alkalmazottak, a vasúti pályaudvarok, katonai és polgári repülőterek, fontosabb kikötők dolgozói, az oktatási rendszer és a bölcsődék alkalmazottai, az egyházi személyzet, a posták és futárszolgálatok személyzete, az állami televízió és rádió alkalmazottai, valamint a sajtó munkatársai, akik a megfertőződés fokozott kockázatával járó tevékenységet végeznek.
A felsoroltak többsége intézményi, vállalati szinten kell előjegyeztesse magát az oltásra, a 65 éven felüliek, valamint a krónikus betegek esetében a legajánlatosabb az, ha háziorvosuknál teszik meg ezt – mondta el Tar Gyöngyi.
„A legjobb, ha családorvosuknál regisztrálnak.
– még az immunbetegségek esetében sem –, de ilyen esetekben beszélni kell a kezelőorvossal” – magyarázta az egészségügyi igazgatóság vezetője.
A második fázisban lesznek prioritások. Tar Gyöngyi elmondta, arról már tájékoztatást kaptak, hogy az idősotthonokban és a bentlakásos rendszerben működő ápolási központokban élő idősek és betegek kérésre történő beoltásával kezdődik az oltáskampány második fázisa. Ezeknek az intézményeknek már el is küldték a felszólítást, hogy írják össze az oltásigénylőket, Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor fontos az is, hogy a szóban forgó idős, beteg emberek az otthonok személyzetétől, valamint a hozzátartozóktól megkapják a megfelelő tájékoztatást az oltás fontosságáról.
– mondta el az igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta ugyanakkor: ezért fontos, hogy aki most valamelyik prioritási csoport tagjaként megkaphatja az oltást, az adassa is be magának, mert kérheti ugyan a későbbi fázisokban is, de akkor már nem tudnak számára prioritást biztosítani.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
3 hozzászólás