
Lesznek nyugdíj- és béremelések, de hogy vásárlóerő szempontjából ez mennyit ér majd, az csak később lesz világos. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jövő év a minimálbér, a nyugdíjpont és az állami bruttó fizetések növekedését hozza a romániai lakosságnak. Ugyanakkor számos adómódosítás is életbe lép, többek között a vendéglátóiparban, és nő a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok áfája. Szintén 2023-tól emelkedik az osztalékokra kirótt adó, felére csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöbérték, és megszűnik a 3 százalékos adókulcs – gyűjtik össze a legfontosabb információkat az Agerpres hírügynökségnél.
2022. december 30., 16:562022. december 30., 16:56
Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy január elsejétől megszűnik az üzemanyagok literenkénti 50 banis ártámogatása. Ciucă ugyanakkor hozzátette, a kompenzációt csak „felfüggesztik”, vagyis a kormány kész ismét bevezetni azt, ha az üzemanyagárak ismét a lakosság anyagi lehetőségeit meghaladó szintre emelkednek.
A kormány december elején hozott határozata értelmében 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér; ebből
Ezzel a bruttó minimálbér 17,6 százalékkal, 450 lejjel emelkedik;
Egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lesz januártól. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint a minimálbér megemelése közel 2,2 millió alkalmazottat érint.
Az építkezési szektorban adható minimálbér 3000 lejről 4000 lejre nő.
A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke. 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik. 2023-ban
a legfeljebb 1500 lejes nyugdíjjal rendelkezők 1000 lejes,
az 1501 és 2000 lej közötti öregségi juttatásban részesülők 800 lejes,
a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 600 lejes segélyt kapnak.
A támogatást két részletben folyósítják.
Jövő év január 1-jétől 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek; a közméltóságok juttatása nem emelkedik. A kormány rendelete értelmében 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nő a közszférában dolgozók bruttó fizetése 2022 decemberéhez képest Egy másik előírás értelmében a közméltóságok juttatása nem nő 2023. január 1-jétől, hanem a 2022. decemberi szinten marad.
Jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Megszűnik a 3 százalékos adókulcs, és érvénybe lép az a jogszabály, miszerint a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal.
További módosítás, hogy 5 százalékról 9 százalékra nő a vendéglátói szektorra (HORECA) kivetett áfa, 9 százalékról 19 százalékra pedig az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. 5 százalékra csökken viszont a 600 ezer lejes határértéket nem meghaladó árú lakás vásárlása után fizetendő áfa. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5 százalékról 8 százalékra nő.
A magánszférában dolgozó informatikusokhoz hasonlóan a közintézményeknél alkalmazott IT-sek fizetése is adómentes lesz január elsejétől – tájékoztatott december 30-án a pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint
A közszférában alkalmazott informatikusok adómentességét a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, illetve az oktatási és a digitalizálásért felelős tárca közös rendelete írja elő.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!