
Lesznek nyugdíj- és béremelések, de hogy vásárlóerő szempontjából ez mennyit ér majd, az csak később lesz világos. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jövő év a minimálbér, a nyugdíjpont és az állami bruttó fizetések növekedését hozza a romániai lakosságnak. Ugyanakkor számos adómódosítás is életbe lép, többek között a vendéglátóiparban, és nő a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok áfája. Szintén 2023-tól emelkedik az osztalékokra kirótt adó, felére csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöbérték, és megszűnik a 3 százalékos adókulcs – gyűjtik össze a legfontosabb információkat az Agerpres hírügynökségnél.
2022. december 30., 16:562022. december 30., 16:56
Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy január elsejétől megszűnik az üzemanyagok literenkénti 50 banis ártámogatása. Ciucă ugyanakkor hozzátette, a kompenzációt csak „felfüggesztik”, vagyis a kormány kész ismét bevezetni azt, ha az üzemanyagárak ismét a lakosság anyagi lehetőségeit meghaladó szintre emelkednek.
A kormány december elején hozott határozata értelmében 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér; ebből
Ezzel a bruttó minimálbér 17,6 százalékkal, 450 lejjel emelkedik;
Egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lesz januártól. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint a minimálbér megemelése közel 2,2 millió alkalmazottat érint.
Az építkezési szektorban adható minimálbér 3000 lejről 4000 lejre nő.
A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke. 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik. 2023-ban
a legfeljebb 1500 lejes nyugdíjjal rendelkezők 1000 lejes,
az 1501 és 2000 lej közötti öregségi juttatásban részesülők 800 lejes,
a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 600 lejes segélyt kapnak.
A támogatást két részletben folyósítják.
Jövő év január 1-jétől 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek; a közméltóságok juttatása nem emelkedik. A kormány rendelete értelmében 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nő a közszférában dolgozók bruttó fizetése 2022 decemberéhez képest Egy másik előírás értelmében a közméltóságok juttatása nem nő 2023. január 1-jétől, hanem a 2022. decemberi szinten marad.
Jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Megszűnik a 3 százalékos adókulcs, és érvénybe lép az a jogszabály, miszerint a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal.
További módosítás, hogy 5 százalékról 9 százalékra nő a vendéglátói szektorra (HORECA) kivetett áfa, 9 százalékról 19 százalékra pedig az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. 5 százalékra csökken viszont a 600 ezer lejes határértéket nem meghaladó árú lakás vásárlása után fizetendő áfa. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5 százalékról 8 százalékra nő.
A magánszférában dolgozó informatikusokhoz hasonlóan a közintézményeknél alkalmazott IT-sek fizetése is adómentes lesz január elsejétől – tájékoztatott december 30-án a pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint
A közszférában alkalmazott informatikusok adómentességét a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, illetve az oktatási és a digitalizálásért felelős tárca közös rendelete írja elő.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!