
Lesznek nyugdíj- és béremelések, de hogy vásárlóerő szempontjából ez mennyit ér majd, az csak később lesz világos. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jövő év a minimálbér, a nyugdíjpont és az állami bruttó fizetések növekedését hozza a romániai lakosságnak. Ugyanakkor számos adómódosítás is életbe lép, többek között a vendéglátóiparban, és nő a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok áfája. Szintén 2023-tól emelkedik az osztalékokra kirótt adó, felére csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöbérték, és megszűnik a 3 százalékos adókulcs – gyűjtik össze a legfontosabb információkat az Agerpres hírügynökségnél.
2022. december 30., 16:562022. december 30., 16:56
Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy január elsejétől megszűnik az üzemanyagok literenkénti 50 banis ártámogatása. Ciucă ugyanakkor hozzátette, a kompenzációt csak „felfüggesztik”, vagyis a kormány kész ismét bevezetni azt, ha az üzemanyagárak ismét a lakosság anyagi lehetőségeit meghaladó szintre emelkednek.
A kormány december elején hozott határozata értelmében 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér; ebből
Ezzel a bruttó minimálbér 17,6 százalékkal, 450 lejjel emelkedik;
Egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lesz januártól. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint a minimálbér megemelése közel 2,2 millió alkalmazottat érint.
Az építkezési szektorban adható minimálbér 3000 lejről 4000 lejre nő.
A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke. 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik. 2023-ban
a legfeljebb 1500 lejes nyugdíjjal rendelkezők 1000 lejes,
az 1501 és 2000 lej közötti öregségi juttatásban részesülők 800 lejes,
a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 600 lejes segélyt kapnak.
A támogatást két részletben folyósítják.
Jövő év január 1-jétől 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek; a közméltóságok juttatása nem emelkedik. A kormány rendelete értelmében 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nő a közszférában dolgozók bruttó fizetése 2022 decemberéhez képest Egy másik előírás értelmében a közméltóságok juttatása nem nő 2023. január 1-jétől, hanem a 2022. decemberi szinten marad.
Jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Megszűnik a 3 százalékos adókulcs, és érvénybe lép az a jogszabály, miszerint a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal.
További módosítás, hogy 5 százalékról 9 százalékra nő a vendéglátói szektorra (HORECA) kivetett áfa, 9 százalékról 19 százalékra pedig az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. 5 százalékra csökken viszont a 600 ezer lejes határértéket nem meghaladó árú lakás vásárlása után fizetendő áfa. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5 százalékról 8 százalékra nő.
A magánszférában dolgozó informatikusokhoz hasonlóan a közintézményeknél alkalmazott IT-sek fizetése is adómentes lesz január elsejétől – tájékoztatott december 30-án a pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint
A közszférában alkalmazott informatikusok adómentességét a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, illetve az oktatási és a digitalizálásért felelős tárca közös rendelete írja elő.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
szóljon hozzá!