
Fotó: Barabás Ákos
Egyre gyakoribb beszédtéma, hogy érdemes-e, szabad-e vágott fát díszíteni karácsonyra, és ha igen, melyik a legjobb, legszebb, legtartósabb, legdivatosabb. Közhelyeket fogok használni, de nyilván az a karácsonyfa a legjobb, amely körül boldog a család, és emlékezni fogunk a körülötte eltöltött órákra-napokra.
2017. december 18., 09:062017. december 18., 09:06
2017. december 18., 18:592017. december 18., 18:59
Több idegen nyelvben a fenyőfélék különböző nemzettségeit teljesen különböző nevekkel illetik, míg a magyarban a nemzettség mindegyik tagjának nevében benne van a fenyő szó, így ha egyszerűen csak fenyőről beszélünk, akkor a fogalom sokkal többet foglal magában, mint gondolnánk.
Karácsonyfaként csak három nagyobb nemzettség valamelyike szokott bekerülni a lakásba: a lucfenyő (Picea), a jegenyefenyő (Abies), vagy ritkábban tűnyalábos fenyő (Pinus). A lucfenyő nemzettségére a rövidebb és hegyes, szúrós tűlevelek jellemzők, amelyek a hajtásokat teljesen körbenövik. Ezeknek a fáknak a levelei a száradás során nagy mennyiségben hullnak. A jegenyefenyők levelei jellegzetesen lapítottak, az esetek többségében alig szúrnak, és a hajtáshoz nagyon jellegzetesen vannak hozzánőve, elhullásuk sem annyira tömeges.
A klasszikus karácsonyfa a közönséges lucfenyő (Picea abies). Ez a fa szokott a legolcsóbb lenni, mégis egyre jobban veszít népszerűségéből. Ennek oka, hogy a fiatal fák ágai − hacsak a faiskolában nem voltak rendszeresen metszve − ritkábban, lazábban állnak, az ágak hajlékonyak, nem bírják megtartani a díszeket, és a melegben a fenyő nagyon hullatja a tűleveleit. Ha nem helyezzük vizes edénybe, akkor az új esztendőre már nagyon megcsupaszodik. De
A meleg szobában a kéregből és a levelekből kipárolgó illóolajak betöltik az egész lakást, kellemes hangulatot alakítva ki, és ebben a dologban nincs hozzá hasonló. A londoni és new yorki karácsonyfa is mindig egy közönséges lucfenyő, amit ezen városok hagyományosan Norvégiától kapnak ajándékba.
Népszerűség szerint a második helyre a kaukázusi jegenyefenyőt vagy más nevén nordmann fenyőt (Abies nordmanniana) sorolnám. A fiatal fák sokkal tömöttebbek, mint a hasonló korú lucfenyő, a fának eleve szabályos kúpszerűre alakul a koronája.
Jellegzetes fenyőillata kevés vagy alig van, inkább csak a levelek megdörzsölésekor szabadul fel. Lassú növekedése, és a növekvő kereslet miatt sokkal drágább, mint az előző.
Fotó: Barabás Ákos
Az ezüstfenyő vagy szúrós luc (Picea pungens) szintén tömött, természetes körülmények között is szép, szabályos koronát nevelő növény. Karácsonyfaként érdekessége a kékes, ezüstös színe, hátrányát már neve is mutatja, ugyanis
A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) a karácsonyfafarmok megjelenése óta sokat veszített népszerűségéből. Olcsóbb választás, mint a nordmann, de tömött koronát, merev ágakat vagy erős illatot ne várjunk el tőle. Levelei nem hullnak, egyáltalán nem szúrnak, és szép mélyzöldek.
A nemes jegenyefenyő (Abies procera) mifelénk még nem tett szert elég ismertségre, de nyugaton nagyon népszerű. Leveleinek színe kékes, akár a szúrós lucé, de egyáltalán nem szúrnak, puhák, és
Az ágak és hajtások kérge nem is látszik, ellenben a koronája nem szokott túlságosan tömött lenni. Mint az a jegenyefenyőkre jellemző, alig hullatja leveleit.
A tűnyalábos fenyő (Pinus) ritkán kerül mifelénk karácsonyfaként a lakásba. Egyértelműen felismerhető, mivel tűlevelei sokkal hosszabbak, mint más fenyőféléknek, és 2–5 csoportokban vannak. Előnye éppen különlegességében van,
A koronája még metszés mellett is ritkás, laza marad, de legalább ágai merevek. Levélhullása változó, de tartósabb, mint a lucfenyőfélék.
Fotó: Sándor Csilla
Ha virágedényben nevelt fát választunk karácsonyra, akkor csak fokozatosan vigyük be a lakásba: először töltsön pár napot egy hűvös verandában vagy erkélyen. Az ünnepek alatt bőségesen öntözzük, s ha a díszeket nem sajnáljuk, akkor permetezzük is a leveleit, majd a lakásból való kivitel újra fokozatosan történjen meg. Mindez fontos feltétele annak, hogy a fa túlélje a lakásban eltöltött néhány meleg napot.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
szóljon hozzá!