
Fotó: Barabás Ákos
Egyre gyakoribb beszédtéma, hogy érdemes-e, szabad-e vágott fát díszíteni karácsonyra, és ha igen, melyik a legjobb, legszebb, legtartósabb, legdivatosabb. Közhelyeket fogok használni, de nyilván az a karácsonyfa a legjobb, amely körül boldog a család, és emlékezni fogunk a körülötte eltöltött órákra-napokra.
2017. december 18., 09:062017. december 18., 09:06
2017. december 18., 18:592017. december 18., 18:59
Több idegen nyelvben a fenyőfélék különböző nemzettségeit teljesen különböző nevekkel illetik, míg a magyarban a nemzettség mindegyik tagjának nevében benne van a fenyő szó, így ha egyszerűen csak fenyőről beszélünk, akkor a fogalom sokkal többet foglal magában, mint gondolnánk.
Karácsonyfaként csak három nagyobb nemzettség valamelyike szokott bekerülni a lakásba: a lucfenyő (Picea), a jegenyefenyő (Abies), vagy ritkábban tűnyalábos fenyő (Pinus). A lucfenyő nemzettségére a rövidebb és hegyes, szúrós tűlevelek jellemzők, amelyek a hajtásokat teljesen körbenövik. Ezeknek a fáknak a levelei a száradás során nagy mennyiségben hullnak. A jegenyefenyők levelei jellegzetesen lapítottak, az esetek többségében alig szúrnak, és a hajtáshoz nagyon jellegzetesen vannak hozzánőve, elhullásuk sem annyira tömeges.
A klasszikus karácsonyfa a közönséges lucfenyő (Picea abies). Ez a fa szokott a legolcsóbb lenni, mégis egyre jobban veszít népszerűségéből. Ennek oka, hogy a fiatal fák ágai − hacsak a faiskolában nem voltak rendszeresen metszve − ritkábban, lazábban állnak, az ágak hajlékonyak, nem bírják megtartani a díszeket, és a melegben a fenyő nagyon hullatja a tűleveleit. Ha nem helyezzük vizes edénybe, akkor az új esztendőre már nagyon megcsupaszodik. De
A meleg szobában a kéregből és a levelekből kipárolgó illóolajak betöltik az egész lakást, kellemes hangulatot alakítva ki, és ebben a dologban nincs hozzá hasonló. A londoni és new yorki karácsonyfa is mindig egy közönséges lucfenyő, amit ezen városok hagyományosan Norvégiától kapnak ajándékba.
Népszerűség szerint a második helyre a kaukázusi jegenyefenyőt vagy más nevén nordmann fenyőt (Abies nordmanniana) sorolnám. A fiatal fák sokkal tömöttebbek, mint a hasonló korú lucfenyő, a fának eleve szabályos kúpszerűre alakul a koronája.
Jellegzetes fenyőillata kevés vagy alig van, inkább csak a levelek megdörzsölésekor szabadul fel. Lassú növekedése, és a növekvő kereslet miatt sokkal drágább, mint az előző.
Fotó: Barabás Ákos
Az ezüstfenyő vagy szúrós luc (Picea pungens) szintén tömött, természetes körülmények között is szép, szabályos koronát nevelő növény. Karácsonyfaként érdekessége a kékes, ezüstös színe, hátrányát már neve is mutatja, ugyanis
A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) a karácsonyfafarmok megjelenése óta sokat veszített népszerűségéből. Olcsóbb választás, mint a nordmann, de tömött koronát, merev ágakat vagy erős illatot ne várjunk el tőle. Levelei nem hullnak, egyáltalán nem szúrnak, és szép mélyzöldek.
A nemes jegenyefenyő (Abies procera) mifelénk még nem tett szert elég ismertségre, de nyugaton nagyon népszerű. Leveleinek színe kékes, akár a szúrós lucé, de egyáltalán nem szúrnak, puhák, és
Az ágak és hajtások kérge nem is látszik, ellenben a koronája nem szokott túlságosan tömött lenni. Mint az a jegenyefenyőkre jellemző, alig hullatja leveleit.
A tűnyalábos fenyő (Pinus) ritkán kerül mifelénk karácsonyfaként a lakásba. Egyértelműen felismerhető, mivel tűlevelei sokkal hosszabbak, mint más fenyőféléknek, és 2–5 csoportokban vannak. Előnye éppen különlegességében van,
A koronája még metszés mellett is ritkás, laza marad, de legalább ágai merevek. Levélhullása változó, de tartósabb, mint a lucfenyőfélék.
Fotó: Sándor Csilla
Ha virágedényben nevelt fát választunk karácsonyra, akkor csak fokozatosan vigyük be a lakásba: először töltsön pár napot egy hűvös verandában vagy erkélyen. Az ünnepek alatt bőségesen öntözzük, s ha a díszeket nem sajnáljuk, akkor permetezzük is a leveleit, majd a lakásból való kivitel újra fokozatosan történjen meg. Mindez fontos feltétele annak, hogy a fa túlélje a lakásban eltöltött néhány meleg napot.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint.
Sietett, nehogy odaégjen a kalács a sütőben – ezzel magyarázta a gyorshajtás egy 35 éves nő, miután a Konstanca megyei rendőrök 176 km/órával mérték be az autóját.
Két nő is kórházba került Jászvásáron, miután háztartási balesetet szenvedtek a húsvéti asztal előkészítése közben. Egyikük sürgősségi beavatkozásra szorult, miután az ujja beleszorult egy turmixgépbe.
Maros, Hargita és Kovászna megye több települése, természeti kincse is felkerült Az év úti célja vetélkedő döntősei közé. Szavazatunkkal támogathatjuk.
Mindössze néhány óra leforgása alatt a Hargita megyei rendőrök három ittas sofőrt is elkaptak pénteken este.
Tudják, mi a közös Kásás Tamásban, Nagy Feróban vagy éppen Fábry Sándorban? Hogy mindnyájan székelyföldi kötődéssel bírnak – és még sok hozzájuk hasonló közismert ikon igazolja a régi tézist, miszerint a nemzet egy és szétválaszthatatlan.
szóljon hozzá!