
Fotó: Barabás Ákos
Egyre gyakoribb beszédtéma, hogy érdemes-e, szabad-e vágott fát díszíteni karácsonyra, és ha igen, melyik a legjobb, legszebb, legtartósabb, legdivatosabb. Közhelyeket fogok használni, de nyilván az a karácsonyfa a legjobb, amely körül boldog a család, és emlékezni fogunk a körülötte eltöltött órákra-napokra.
2017. december 18., 09:062017. december 18., 09:06
2017. december 18., 18:592017. december 18., 18:59
Több idegen nyelvben a fenyőfélék különböző nemzettségeit teljesen különböző nevekkel illetik, míg a magyarban a nemzettség mindegyik tagjának nevében benne van a fenyő szó, így ha egyszerűen csak fenyőről beszélünk, akkor a fogalom sokkal többet foglal magában, mint gondolnánk.
Karácsonyfaként csak három nagyobb nemzettség valamelyike szokott bekerülni a lakásba: a lucfenyő (Picea), a jegenyefenyő (Abies), vagy ritkábban tűnyalábos fenyő (Pinus). A lucfenyő nemzettségére a rövidebb és hegyes, szúrós tűlevelek jellemzők, amelyek a hajtásokat teljesen körbenövik. Ezeknek a fáknak a levelei a száradás során nagy mennyiségben hullnak. A jegenyefenyők levelei jellegzetesen lapítottak, az esetek többségében alig szúrnak, és a hajtáshoz nagyon jellegzetesen vannak hozzánőve, elhullásuk sem annyira tömeges.
A klasszikus karácsonyfa a közönséges lucfenyő (Picea abies). Ez a fa szokott a legolcsóbb lenni, mégis egyre jobban veszít népszerűségéből. Ennek oka, hogy a fiatal fák ágai − hacsak a faiskolában nem voltak rendszeresen metszve − ritkábban, lazábban állnak, az ágak hajlékonyak, nem bírják megtartani a díszeket, és a melegben a fenyő nagyon hullatja a tűleveleit. Ha nem helyezzük vizes edénybe, akkor az új esztendőre már nagyon megcsupaszodik. De
A meleg szobában a kéregből és a levelekből kipárolgó illóolajak betöltik az egész lakást, kellemes hangulatot alakítva ki, és ebben a dologban nincs hozzá hasonló. A londoni és new yorki karácsonyfa is mindig egy közönséges lucfenyő, amit ezen városok hagyományosan Norvégiától kapnak ajándékba.
Népszerűség szerint a második helyre a kaukázusi jegenyefenyőt vagy más nevén nordmann fenyőt (Abies nordmanniana) sorolnám. A fiatal fák sokkal tömöttebbek, mint a hasonló korú lucfenyő, a fának eleve szabályos kúpszerűre alakul a koronája.
Jellegzetes fenyőillata kevés vagy alig van, inkább csak a levelek megdörzsölésekor szabadul fel. Lassú növekedése, és a növekvő kereslet miatt sokkal drágább, mint az előző.
Fotó: Barabás Ákos
Az ezüstfenyő vagy szúrós luc (Picea pungens) szintén tömött, természetes körülmények között is szép, szabályos koronát nevelő növény. Karácsonyfaként érdekessége a kékes, ezüstös színe, hátrányát már neve is mutatja, ugyanis
A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) a karácsonyfafarmok megjelenése óta sokat veszített népszerűségéből. Olcsóbb választás, mint a nordmann, de tömött koronát, merev ágakat vagy erős illatot ne várjunk el tőle. Levelei nem hullnak, egyáltalán nem szúrnak, és szép mélyzöldek.
A nemes jegenyefenyő (Abies procera) mifelénk még nem tett szert elég ismertségre, de nyugaton nagyon népszerű. Leveleinek színe kékes, akár a szúrós lucé, de egyáltalán nem szúrnak, puhák, és
Az ágak és hajtások kérge nem is látszik, ellenben a koronája nem szokott túlságosan tömött lenni. Mint az a jegenyefenyőkre jellemző, alig hullatja leveleit.
A tűnyalábos fenyő (Pinus) ritkán kerül mifelénk karácsonyfaként a lakásba. Egyértelműen felismerhető, mivel tűlevelei sokkal hosszabbak, mint más fenyőféléknek, és 2–5 csoportokban vannak. Előnye éppen különlegességében van,
A koronája még metszés mellett is ritkás, laza marad, de legalább ágai merevek. Levélhullása változó, de tartósabb, mint a lucfenyőfélék.
Fotó: Sándor Csilla
Ha virágedényben nevelt fát választunk karácsonyra, akkor csak fokozatosan vigyük be a lakásba: először töltsön pár napot egy hűvös verandában vagy erkélyen. Az ünnepek alatt bőségesen öntözzük, s ha a díszeket nem sajnáljuk, akkor permetezzük is a leveleit, majd a lakásból való kivitel újra fokozatosan történjen meg. Mindez fontos feltétele annak, hogy a fa túlélje a lakásban eltöltött néhány meleg napot.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!