Szerényebb keretek közt és a szokásosnál jóval kevesebb létszámban, de megadva az esemény jelentőségét, a járványügyi előírásoknak eleget téve ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fennállásának huszadik évfordulóját.
2020. október 03., 17:142020. október 03., 17:14
2020. október 03., 19:202020. október 03., 19:20
Fotó: Rab Zoltán
Szerényebb keretek közt és a szokásosnál jóval kevesebb létszámban, de megadva az esemény jelentőségét, a járványügyi előírásoknak eleget téve ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fennállásának huszadik évfordulóját.
2020. október 03., 17:142020. október 03., 17:14
2020. október 03., 19:202020. október 03., 19:20
Fotó: Rab Zoltán
A marosvásárhelyi kar koronkai kampuszának hátsó épületében gyűlt össze a felsőoktatási intézmény vezetősége és a meghívottak, hogy felidézzék a kezdeteket és azt, hogy miért is fontos a Sapientia az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar közösségnek.
Dávid László rektor köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy sikerült létrehozni egy olyan egyetemet, amely világviszonylatban az első 10 százalék között van, az utóbbi években több mint kétezer helyet ugrott előre a világ egyetemeinek minőségi ranglétráján. „Miért Sapientia? Azért, mert annyi tanár választotta ezt és nem a kényelmes állásában folytatta a munkáját.” A rektor a néhai Tonk Sándort, Szilágyi Pált, Kiss Elemért, Weszely Tibort és Márton László professzorokat emelte ki, akárcsak Bege Antalt és Murvai Olgát, akik mind-mind megbecsült állást, kényelmes pozíciót cseréltek el az építkezés nehéz mindennapjaival.
Fotó: Rab Zoltán
A 20 év alatt bebizonyították az építkezők, – professzorok, tanárok, diákok, – hogy nem továbbképző központ lett, vagy kiszolgálója más egyetemeknek – ahogy ezt egyesek elképzelték, – hanem
Fotó: Rab Zoltán
„Az idei ünnep egy kicsit más, visszafogottan, egymásra vigyázva ünnepelünk” – mondta ünnepi köszöntőjében Brendus Réka Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, aki úgy fogalmazott, hogy:
Köszöntőjében azt a szerepet hangsúlyozta, amit a Sapientia a nemzeti összetartozás erősítéséért tett és azt a tudást, ami hatalmat jelent mindenkinek, aki a 20 év alatt ott tanult. „Húsz esztendőnk hatalom” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a két évtized távlatából elmondható, szilárd alapokon áll az egyetem, és akik itt végeznek, a jövő építői és az egyetem továbbvivői lesznek. A Sapientia a közösség megerősítését is szolgálja ugyanakkor, hiszen a fiatalok ismereteik gyarapodásával tágítják a világukat, ugyanakkor az itt elsajátított ismereteiket itthon akarják kamatoztatni.
Fotó: Rab Zoltán
Bár hiányzik a hajnalig tartó vidám ceremónia, a buli, most mégis jóval kedélyesebb és optimistább az ünneplés – figyelmeztetett Tonk Márton, a szenátus elnöke, aki arra emlékeztetett, hogy a kolozsvári magyar egyetemnek milyen napokat kellett átélnie 1944 őszén, amikor a várost körbezárták, az egyetemet kiürítették, megszakítva ezzel egy szálat, amelyet most, a 21. században sikerült igazán újból folytatni.
A három hete megkezdődött oktatással kapcsolatban Tonk Márton elmondta, fontos, hogy
Vállalásokról, nehézségekről, mélypontokról beszélt Tonk, aki Ravasz László szavait idézve zárta mondanivalóját, miszerint: „mi lenne, ha a magyar pásztorbojtár is el akarna bújni a zivatar elől”.
Fotó: Rab Zoltán
„Nem voltunk olyan szerencsések, mint az angolok, többször is felszámolták az erdélyi magyar felsőoktatást” – mondta Soós Zoltán, Marosvásárhely frissen megválasztott polgármestere, aki azt hangsúlyozta, hogy
„Húsz éves a Sapientia, holott az erdélyi magyar felsőoktatás már 400 évre tekint vissza” – fogalmazott Soós, aki felidézte azt is, hogy az egyetem néhai professzorai közül Tonk Sándor is tanította és Weszely Tibor is, és nem csak tudományt tanult tőlük, de emberséget és magyarságot is.
– mondta Kelemen András, a marosvásárhelyi kar dékánja házigazdaként, aki szerint a bizakodást és a jövőbe vetett hitet kell ünnepelni. Mert „rajtunk a világ szeme” – tette hozzá, hogy „el tudjuk a terhet viselni, tudjuk járni a saját utunkat és el tudjuk viselni a vállalt szerepet”.
Az ünnepségen egy kisfilmet is levetítettek, ahol a 2019-es és a 2020-as tanév egy-egy sajátosabb pillanatát örökítették meg, nyüzsgő diákélettel, tanórákkal, majd a hirtelen beállt csenddel, ahogy kiürültek a folyósók és a termek. De jött a folytatás, mert van folytatás – emelték ki az üzenetet, online ballagással, online beiratkozással és most hibrid oktatással.
Fotó: Rab Zoltán
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége 2012-ben létrehozta a Bocskai István díjat, amelyet idén az egyetemért nyújtott mindenkori hathatós támogatásáért Szili Katalinnak ítéltek oda.
– idézte fel a korábbi eseményeket Dávid László rektor. Szili úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyar egyetem nem csak a tudományt jelenti, hanem egy missziós feladatot is, amellyel egy közösség értelmiségét biztosítja. „Egy nemzethez tartozás nem szabad pártpolitikai kérdés legyen” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem oszthatja meg a jövőben a magyarságot a pártpolitika, meg kell találni azt a politikai közös akaratot, amely a nemzetet gyarapítja.
– tette hozzá.
Az ünnepségen továbbá Emeritus Professzor címet adományoztak Szép Sándornak és Csapó Jánosnak, valamint tiszteletbeli professzori titulust Fodor Jánosnak.
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Fotó: Rab Zoltán
Idén huszadik alkalommal tartanak búcsút a Pricske-tetőn állított keresztnél. A gyergyószentmiklósi Szent István Plébánia szervezésében szombaton 12 órától tartják az ünnepi szentmisét.
Kisné Portik Irén, néprajzkutató már 14 könyvnek a szerzője és a mai napig fontosnak tartja a népi hagyományok megörökítését a jövő generációja számára. Legújabb könyve is erről szól.
Kenyeret vitt a bukaresti francia nagykövetségre a bikafalvi református lelkész, tiltakozva a párizsi olimpia megnyitóján bemutatott, a keresztény egyházak felháborodását kiváltó előadás ellen. Az elgondolás: „ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel”.
Kovászna megyében 600 medvének elegendő élőhely van, ehhez képest a becslések szerint körülbelül 2000 példány él a térségben Ráduly István háromszéki kormánymegbízott szerint.
Sepsiszentgyörgy tenni kíván a sportélet fejlesztése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében – áll annak a határozattervezetnek az indoklásában, amellyel egy újabb sportlétesítmény megvalósíthatósági tanulmányát nyújtották be a helyi tanácsban.
Különleges dátum idén augusztus elseje, éppen ötven éve annak, hogy 1974-ben elindult az első szárhegyi művésztábor. Az évforduló és az alapítók előtt emléktábla avatással, ünnepi műsorral tisztelegnek.
Bő egy hete kezdődött, néhány napja véget ért, de még mindig élénk a résztvevőkben a tusványosi élmény. Szűk két percben idézzük fel a legemlékezetesebb pillanatokat.
Idén júliusban 4 744 722 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 929-cel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2250 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár szerdán közzétett adataiból.
Büntetőcédulát helyeznek ki a hatóságiak a csíkszeredai kórház környékén szabálytalanul parkoló járművekre, mivel azok akadályozzák a mentőautók közlekedését – olvasható a szerkesztőségünknek is elküldött közleményben.
Rajt előtt a 18. Székelyföldi Kerékpáros Körverseny. A tavalyihoz képest idén rövidebb szakaszokkal készülnek a szervezők, az érdeklődés azonban ennek ellenére is töretlen.
1 hozzászólás