HIRDETÉS

Másodlagos munkapontokat nyithatnak a háziorvosok – de akarnak-e?

Széchely István 2018. november 13., 11:20
HIRDETÉS

Másodlagos rendelőt nyithatnak a háziorvosok – erről fogadott el törvénytervezetet a szenátus. A szabályozásnak köszönhetően Hargita megyében számos vidéki településen javulhatna az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés. A háziorvosi szövetség megyei vezetője szerint azonban a másodlagos munkapont működtetése egyáltalán nem lesz vonzó lehetőség az orvosoknak mindaddig, amíg az alaphálózatot súlyos alulfinanszírozottság jellemzi.

A másodlagos munkaponton hetente legalább tíz órát kellene rendelniük a háziorvosoknak. Képünk illusztráció • Fotó: Kristó Róbert

A szenátus által múlt héten elfogadott törvénytervezet értelmében a háziorvosok működtethetnek egy másodlagos munkapontot is rendelőktől legfeljebb 15 kilométeres távolságra, amennyiben ott hetente legalább tíz órát rendelnek. A szabályozás – melynek esetében a képviselőház lesz az ügydöntő fórum – feltételei között az is szerepel, hogy

másodlagos munkapontot csak olyan településeken nyithatnak majd a háziorvosok, ahol nincs orvosi rendelő.

Több kérés esetén az a háziorvos élvez majd elsőbbséget, akinek a legkisebb a pácienslistája. Az intézkedés célja az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés javítása, főként a vidéki településeken.

Az utánpótláshiányt enyhítené

Hargita megyében sok helyen javíthatna a lefedettségen az intézkedés. Olyan község ugyan nincs, ahol egyáltalán ne lenne háziorvosi rendelő, a községközpontokhoz azonban sok olyan kis falu tartozik, amelyekben nincs rendelő. Székelykeresztúr környékén és a Nyikó mentén például több olyan falu is van, ahol sokat kell utazniuk a betegeknek, hogy orvosi ellátáshoz jussanak.

HIRDETÉS

Az orvoshiány miatt három településen – egy alcsíkin, valamint Vaslábon és Balánbányán – már most is csak másodlagos munkapontként működő rendelőkben tudják biztosítani az egészségügyi alapellátást, ezek létrehozásához rendkívüli engedélyekre volt szükség – tájékoztatott Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatója. További probléma, hogy

tizenkét olyan háziorvos dolgozik Hargita megyében, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt – közülük hárman 68 évesek –, és többen is jelezték, hogy felhagynának a praktizálással.

Az utánpótláshiány miatt ott, ahol ők dolgoznak, elláthatnák majd a háziorvosi teendőket azok az orvosok, akik élnének a másodlagos munkapont működtetésének lehetőségével – Karda István szerint ezeken a településeken segíthetne az alapellátás biztosításában az új szabályozás.

„Salamás, Gyergyóvárhegy, Kászonaltíz, Csíkszépvíz, Etéd, Homoródalmás, Farkaslaka, Csíkkozmás – ezek mind olyan települések, ahol egy éven belül az orvos elmehet nyugdíjba, és akkor ott valahogy biztosítani kell az ellátást” – fogalmazott az ügyvezető igazgató, hozzáfűzve, hogy két gyergyószentmiklósi háziorvos esetében is hasonló a helyzet. Karda István valószínűnek tartja, hogy városi háziorvosok élnek majd a másodlagos munkapont működtetési lehetőségével, hiszen a nagyobb településeken több olyan orvos is praktizál, akinek nincs nagy pácienslistája, „így lehet, hogy megérné nekik”.

Az érintettek szerint előbb vonzóvá kellene tenni a háziorvosi pályát, és javítani az egészségügyi alaphálózat súlyos alulfinanszírozásán Fotó: Veres Nándor

Nem csábító az ajánlat

Javíthatna ugyan az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférésen a vidéki, illetve félreeső településeken egy ilyen jogszabály, ám ahhoz előbb vonzóvá kellene tenni a háziorvosi pályát, és javítani az egészségügyi alaphálózat súlyos alulfinanszírozásán – véli Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke. Elmondta, a másodlagos rendelő működtetése egyáltalán nem jelent csábító ajánlatot a háziorvosoknak, ugyanis ez

olyan többletkiadásokkal jár – egyebek mellett a helyiség fenntartása vagy az ingázások által generált költségek –, amelyek nem térülnek meg a rendelőt működtető orvos számára.

Orvosutánpótlás nincs az alaphálózatban, a pályakezdők elkerülik a háziorvosi szakmát – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy egy kezdő, pácienskörét bővíteni szándékozó háziorvosnak esetleg vonzó lehetőséget jelenthetne-e a másodlagos rendelő működtetése.

„Ha megmaradnak a jelenlegi körülmények és feltételek, akkor még a nagy pácienslistás rendelőknek is be kell majd zárniuk. Anyagilag teljesen el vannak lehetetlenítve, ilyen körülmények közt már nem igazán akarunk dolgozni. Meg lehet nézni, hogy

a rendszerbe fiatal családorvosok nem jönnek, és nem is fognak jönni”

– fogalmazott a szövetség megyei vezetője, kijelentését azzal magyarázva, hogy egy pályakezdőnek rezidens orvosként 7000 lej a fizetése, és ezt nem fogja feladni azért, hogy háziorvosi rendelőt működtessen, ahonnan jó esetben 2500 lejt visz haza hó végén. Rengeteg teendővel és felelősséggel jár ez a munka, a finanszírozásból viszont legfeljebb egy asszisztens alkalmazására futja, és neki sem tudnak olyan fizetést ajánlani, amilyet a kórházi rendelőkben dolgozó asszisztensek kapnak, ezért még a meglévő alkalmazottakat sem tudják megtartani, ha azoknak lehetőségük adódik munkát vállalni az állami szférában – sorolta a nehézségeket Soós-Szabó Klára.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS