Fotó: Boda L. Gergely
A nyár folyamán többször is hangoztatták a szakemberek, hogy jó lesz az idei búzatermés Maros megyében, négyezer kilót megközelítő hektárhozamról beszéltek. Mostanra kiderült: 4100 kiló termett átlagosan hektáronként.
2014. augusztus 27., 16:192014. augusztus 27., 16:19
2014. augusztus 27., 16:332014. augusztus 27., 16:33
Maros megyében közel 50 ezer hektárról takarították be szalmás gabonát, repcét, s utoljára a búzát, mint kiderült, évek, de nem egy esetben évtizedek óta nem volt ilyen bő termés. Árpából 3850, sörárpából 2700, az egyre népszerűbbé váló repcéből 3200 kilót értek el hektáronként a gazdák. Mindennél nagyobb meglepetést okozott azonban a búza, amiből a 27 819 hektárról átlagosan 4100 kilós termést értek el a termesztők – közölte a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság vezetője, Liviu Timar mérnök.
Ez azt jelenti, hogy megyei viszonylatban 114 057,9 tonnára tehető a termés. Figyelembe véve, hogy a megye kenyérgabona-szükséglete 90 ezer tonna körül mozog, jóval több termett, mint amennyire a kenyérgyártáshoz szükség lenne, ha csupán saját búzából sütnék. Az igazgató azt is elmondta: az utóbbi három és fél évtized folyamán, amióta a mezőgazdaságban dolgozik, ilyen jó termést még nem látott a megyében. S a továbbiakban még hátralevő növénykultúráknál is jó termés mutatkozik. A marosludasi cukorgyár szakemberei úgy ítélik meg, hogy hektáronként 53 tonna édesgyökeret fognak betakarítani a termesztők, ami szintén rekordteljesítménynek fog számítani a megye viszonylatában. Ráadásul a gazdák is jól járnak ezzel, hiszen a répa még mindig az egyik legjobban fizető növénykultúra.
Az igazgató szerint a viszonylag kedvező időjárási viszonyok mellett ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt év végi időjárás megengedte, hogy nagy mennyiségű őszi szántást végezzenek el a gazdák. Mintegy 100 ezer hektáron szántottak, az pedig köztudott, hogy az őszi szántást nem pótolja semmi.
Igaz ugyan, hogy a raktározási gondok még mindig fennállnak, de a Liviu Timar igazgató elmondta, hogy a megyében 76 raktározó helyiség működését engedélyezték. Ez távol áll a szükségestől. Jelenleg a nagy terméseredmények miatt igen alacsony a búza felvásárlási ára, 60-70 banit ígérnek kilójáért, ezért aki teheti, várjon még az értékesítéssel, ugyanis ha a kínálat megcsappan, emelkedni fognak az árak – ajánlja az intézmény vezetője.
Hátra van még a kukorica betakarítása. Ennél a növényfajtánál 71 ezer hektárról kell elvégezni a behordást. Úgy tűnik, a sokévi megyei átlagnál itt is nagyobb lesz a hozam. Még akkor is, ha a vadak jelentős károkat okoztak-okoznak. Most a lábán kell száradjon a kukorica, amennyiben azonban nagyobb esőzések adódnak, akkor gond merülhet fel a szárítással.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!