Fotó: Haáz Vince
A szövés móresre tanít – állítja Haázné Szőcs Emese, aki vakokat és gyengén látókat tanít a szövés mesterségére Budapesten, munkájuk gyümölcsét pedig ezúttal Marosvásárhelyre is elhozta. A speciális iskolából olyan szőnyegek kerültek ki, amelyeket nem szemmel, hanem kézzel és szívvel „láttak” munka közben.
2013. május 14., 15:182013. május 14., 15:18
2013. május 14., 15:352013. május 14., 15:35
A Budapesti Vakok Intézete keretében a Vakok Speciális Szakiskolája már csaknem kétszáz éve működik. Célja, hogy szakmát adjon a vakok és gyengén látók kezébe, olyan mesterséget, amellyel pénzt kereshetnek, amikor kikerülnek az iskolapadból.
Hogyan sző egy vak színeket?
Jelenleg fazekasságot, informatikát, gyógymasszázst, kosráfonást, valamint szövést tanulnak. Az utóbbi mesterségből, s annak termékeiből kaptunk ízelítőt mi is, ugyanis vasárnap a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében nyílt kiállítás a Budapesti Vakok Speciális Szakiskolája Szőnyegszövő műhelyének munkáiból. A különleges szőnyegeket vakok és gyengén látók szőtték Haázné Szőcs Emese szakoktató irányításával.
„Haázné Szőcs Emese 2003-ban került az intézetünkhöz, Agyagfalván tanulta a szövést, s most átadja tudását a tanulóinknak. Köszönjük Erdélynek, Székelyföldnek ezt az oktatót. Sokszor fölteszik a kérdést, hogyan sző egy vak színeket. És miért szövi? Hiszen nem látja őket. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy nekünk, látóknak szövi. A mi tanítványaink a kezükkel és a szívükkel látnak a szemük helyett” – mondta az intézet gyógypedagógusa, Báthori Adél.
A szövés móresre tanít
„Valóban itt tanultam a szövést, majd Magyarországon folytattam, ugyanis egy mesterség olyan, hogy akármennyit tanulok, mindig rájövök, hogy még van hová fejlődni” – mondta magáról a szakoktató. Elmesélte, hogy a nemlátó diákok három évig tanulják a szakmát, előbb csak az osztovátával, az anyaggal ismerkednek, majd mintákat tanulnak és alapfokú tervezést is.
„A láncfonalat nem ők teszik fel, hanem mi nekik, bár van olyan is, aki meg tudja ezt oldani, hiszen a vakok mellett van olyan diákunk is, aki foltokat lát. Nyilván hosszas folyamat a mesterség elsajátítása, volt, akinek két évig tanítottam, hogy kell fogni a vetélőt, igaz, utána nagyon belejött. Érdekes a tanítási folyamat is, ugyanis a nemlátóknak terményeket ragasztunk fel, úgy tanítjuk meg a mintákat. Külön kiállítást érdemelne az az anyag is” – jegyzi meg Haázné Szőcs Emese, aki bizony a bonyolult, színes mintákat is megtanítja a tanítványainak. „A szövés türelemre és kitartásra nevel, ugyanis idő kell hozzá. A szövés mondhatni móresre tanít” – fogalmazta meg az oktató.
Szőnyeg és játék egyben
Báthori Adél és Haázné Szőcs Emese az intézet két tanulójával érkezett a kiállításra, többek közt az ő munkáikat is meg lehet nézni a tanácsteremben. Geszti Beáta tanuló például saját ötletét valósította meg, amikor egy olyan szőnyeget szőtt, amely malomjáték is egyben, de készítettek olyan ülőalkalmatosságot, amely dobókockaként is funkcionál.
Báthori Adél elmondta, ezek a diákok nyolcadik osztály után kerülnek az intézetbe, közismereti oktatás után elkezdődik a szakmai orientáció. Eddig két szakmát is tanulhattak, sajnos azonban ezután már csak egyre ad pénzt az állam. „19–20 éves korukban kerülnek ki diákjaink az iskolapadokból. Az elmúlt 10–15 évben nem volt olyan nehéz munkát találni számukra, mint mondjuk ma, a válság idején.”
szóljon hozzá!