
Megszaporodtak a vadkárok az elmúlt hetekben, de a vadászok tehetetlenek a károkozó medvékkel szemben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nyikómalomfalván több mint negyven juh, Kecsetben huszonegy birka, Zetelakán tizenhat – ez a mérlege az elmúlt hetekben történt néhány, medvék által okozott vadkárnak, amelyek a tavasz beköszöntével újból sokasodni kezdtek. Ezúttal viszont még sürgősségi esetben sem kaphatnak rendkívüli engedélyt a problémás medvék ártalmatlanítására a vadásztársaságok, panaszolta el lapunknak az egyik érintett vadásztársaság vezetője.
2021. május 08., 08:512021. május 08., 08:51
Egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is növekszik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok, a központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell – írtuk nemrég az ismétlődő farkaslaki vadkárok kapcsán.

Noha egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is fokozódik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok. A központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell.
A rendkívüli engedélyre azonban hiába vár az érintett vadásztársaság, illetve az összes többi is, amelyek garázdálkodó medvék miatt kérelmezték a sürgősségi jóváhagyást, ugyanis nem kaphatnak – panaszolta el lapunknak Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. Amint arról beszámolt,
Ezt követően a néhány hónapja az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca – egy régebbi rendelet alapján – kiadott még ugyan 24 rendkívüli engedélyt az országszerte történt károk miatt, ezt a döntést azonban bírósági úton megtámadta egy Konstanca megyei civil szervezet, első fokon meg is nyerte a pert, így új engedélyeket már nem tud kiállítani a szakminisztérium – számolt be értesüléseiről Benke József. A vadásztársaság elnöke már több mint három hete kérelmezett egy rendkívüli kilövési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól, mert egy medve tizenhat juhot pusztított el Zetelakán, ám azóta sem kapott jóváhagyást, és véleménye szerint a többi érintett vadásztársaság is hiába várja azt.
További probléma – folytatta –, hogy
így a szabályozás nem kaphat zöld utat addig, amíg az akadémiai jóváhagyást meg nem kapta. És ha ez még mind nem volna elég – tért át egy újabb problémára Benke József –, az állományszabályozást lehetővé tévő prevenciós kvóta jövő évi megállapításához szükséges, a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó márciusi tenderkiírás is elakadt. A tanulmány elkészítését a brassói Transilvania Egyetem, a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatóintézet, valamint az Országos Vadásztársaság közösen végezték volna el, jelentkeztek is kiírásra, de tisztességtelen versenyre hivatkozva elutasították jelentkezésüket – magyarázta a vadgazdálkodási szakember, aki teljesen abszurdnak tartja, hogy szakirányú állami intézményeket utasítanak el a liciten, mert a vadásztársaságot is bevonták volna a terepmunkába.
Olyan a medveproblémák helyzete, mint egy feneketlen zsák: akkor, amikor már azt gondolná, hogy elérte a mélypontot, egyszerre három, négy új probléma is előáll – jellemezte a helyzetet Benke József, aki szerint szervezett akciók állnak a háttérben, amelyeket a vadásztársaságok által „méregzöldnek” nevezett civil szervezetek irányítanak.
A „medveprobléma” 2016 óta egyre fokozottabban borzolja a kedélyeket országszerte, és még inkább a székelyföldi megyékben, ahol a nagyszámú a medvepopuláció. A medvevadászat 2016-os teljes betiltása óta a károkozó, veszélyessé vált medvéket csak rendkívüli, a káresetet dokumentáló iratcsomóval igényelt minisztériumi kilövési engedéllyel lehet ártalmatlanítani. Az állományszabályozó, úgynevezett prevenciós célú vadászat teljesen tiltott, de a problémás egyedek ártalmatlanítására is csak két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben hagyott jóvá beavatkozási kvótát a szakminisztérium. Mindkettő 140–140 károkozó medve ártalmatlanítását tette lehetővé, ám már a második keret is kiürült.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.
Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.
A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.
A Duna vízhozama a következő napokban enyhén csökken, és augusztus 10-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.
Folytatódik az idei pótérettségi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden és szerdán vizsgáznak anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségekből. A szóbeli vizsgák hétfőn kezdődtek a román nyelvű kommunikációs készségek felmérésével.
Közterekre, játszóterekre, parkokba helyezett ki ivókutakat a marosvásárhelyi városháza a kánikulára való tekintettel. Kedden Marosvásárhelyen narancssárga vészjelzés van érvényben, a 35 Celsius fokot is meghaladja a levegő hőmérséklete.
Az esti órákban, magasabb árakon importált elektromos energia közvetetten befolyásolni fogja az árakat az ősszel, de nem olyan mértékben, hogy jelentős áremelkedést okozzon – jelentette ki hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Újabb 30 nappal meghosszabbította hétfőn a legfelsőbb bíróság Gigi Ștefan és Teodor Niță, a konstancai területi ügyészség két volt ügyészének előzetes letartóztatását.
A rendkívüli hőség miatt országos szinten fokozza az ellenőrzéseket a Munkaügyi Felügyelet, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a munkavállalók a szabadban dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
3 hozzászólás