
Megszaporodtak a vadkárok az elmúlt hetekben, de a vadászok tehetetlenek a károkozó medvékkel szemben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nyikómalomfalván több mint negyven juh, Kecsetben huszonegy birka, Zetelakán tizenhat – ez a mérlege az elmúlt hetekben történt néhány, medvék által okozott vadkárnak, amelyek a tavasz beköszöntével újból sokasodni kezdtek. Ezúttal viszont még sürgősségi esetben sem kaphatnak rendkívüli engedélyt a problémás medvék ártalmatlanítására a vadásztársaságok, panaszolta el lapunknak az egyik érintett vadásztársaság vezetője.
2021. május 08., 08:512021. május 08., 08:51
Egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is növekszik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok, a központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell – írtuk nemrég az ismétlődő farkaslaki vadkárok kapcsán.

Noha egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is fokozódik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok. A központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell.
A rendkívüli engedélyre azonban hiába vár az érintett vadásztársaság, illetve az összes többi is, amelyek garázdálkodó medvék miatt kérelmezték a sürgősségi jóváhagyást, ugyanis nem kaphatnak – panaszolta el lapunknak Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. Amint arról beszámolt,
Ezt követően a néhány hónapja az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca – egy régebbi rendelet alapján – kiadott még ugyan 24 rendkívüli engedélyt az országszerte történt károk miatt, ezt a döntést azonban bírósági úton megtámadta egy Konstanca megyei civil szervezet, első fokon meg is nyerte a pert, így új engedélyeket már nem tud kiállítani a szakminisztérium – számolt be értesüléseiről Benke József. A vadásztársaság elnöke már több mint három hete kérelmezett egy rendkívüli kilövési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól, mert egy medve tizenhat juhot pusztított el Zetelakán, ám azóta sem kapott jóváhagyást, és véleménye szerint a többi érintett vadásztársaság is hiába várja azt.
További probléma – folytatta –, hogy
így a szabályozás nem kaphat zöld utat addig, amíg az akadémiai jóváhagyást meg nem kapta. És ha ez még mind nem volna elég – tért át egy újabb problémára Benke József –, az állományszabályozást lehetővé tévő prevenciós kvóta jövő évi megállapításához szükséges, a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó márciusi tenderkiírás is elakadt. A tanulmány elkészítését a brassói Transilvania Egyetem, a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatóintézet, valamint az Országos Vadásztársaság közösen végezték volna el, jelentkeztek is kiírásra, de tisztességtelen versenyre hivatkozva elutasították jelentkezésüket – magyarázta a vadgazdálkodási szakember, aki teljesen abszurdnak tartja, hogy szakirányú állami intézményeket utasítanak el a liciten, mert a vadásztársaságot is bevonták volna a terepmunkába.
Olyan a medveproblémák helyzete, mint egy feneketlen zsák: akkor, amikor már azt gondolná, hogy elérte a mélypontot, egyszerre három, négy új probléma is előáll – jellemezte a helyzetet Benke József, aki szerint szervezett akciók állnak a háttérben, amelyeket a vadásztársaságok által „méregzöldnek” nevezett civil szervezetek irányítanak.
A „medveprobléma” 2016 óta egyre fokozottabban borzolja a kedélyeket országszerte, és még inkább a székelyföldi megyékben, ahol a nagyszámú a medvepopuláció. A medvevadászat 2016-os teljes betiltása óta a károkozó, veszélyessé vált medvéket csak rendkívüli, a káresetet dokumentáló iratcsomóval igényelt minisztériumi kilövési engedéllyel lehet ártalmatlanítani. Az állományszabályozó, úgynevezett prevenciós célú vadászat teljesen tiltott, de a problémás egyedek ártalmatlanítására is csak két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben hagyott jóvá beavatkozási kvótát a szakminisztérium. Mindkettő 140–140 károkozó medve ártalmatlanítását tette lehetővé, ám már a második keret is kiürült.
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
Egy 60 éves székelyudvarhelyi kerékpáros férfi szenvedett halálos balesetet csütörtök este a 137-es megyei úton – tájékoztat a Hargita megyei rendőrség.
Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.
Több mint 55 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség petícióját az elektromos cigaretták összes fajtájának zárt nyilvános helyekről való kitiltásáról, követelve Alexandru Rogobete egészségügyi minisztertől, hogy módosítsa az idevágó jogszabályt.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
3 hozzászólás