
Megszaporodtak a vadkárok az elmúlt hetekben, de a vadászok tehetetlenek a károkozó medvékkel szemben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nyikómalomfalván több mint negyven juh, Kecsetben huszonegy birka, Zetelakán tizenhat – ez a mérlege az elmúlt hetekben történt néhány, medvék által okozott vadkárnak, amelyek a tavasz beköszöntével újból sokasodni kezdtek. Ezúttal viszont még sürgősségi esetben sem kaphatnak rendkívüli engedélyt a problémás medvék ártalmatlanítására a vadásztársaságok, panaszolta el lapunknak az egyik érintett vadásztársaság vezetője.
2021. május 08., 08:512021. május 08., 08:51
Egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is növekszik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok, a központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell – írtuk nemrég az ismétlődő farkaslaki vadkárok kapcsán.

Noha egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is fokozódik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok. A központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell.
A rendkívüli engedélyre azonban hiába vár az érintett vadásztársaság, illetve az összes többi is, amelyek garázdálkodó medvék miatt kérelmezték a sürgősségi jóváhagyást, ugyanis nem kaphatnak – panaszolta el lapunknak Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. Amint arról beszámolt,
Ezt követően a néhány hónapja az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca – egy régebbi rendelet alapján – kiadott még ugyan 24 rendkívüli engedélyt az országszerte történt károk miatt, ezt a döntést azonban bírósági úton megtámadta egy Konstanca megyei civil szervezet, első fokon meg is nyerte a pert, így új engedélyeket már nem tud kiállítani a szakminisztérium – számolt be értesüléseiről Benke József. A vadásztársaság elnöke már több mint három hete kérelmezett egy rendkívüli kilövési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól, mert egy medve tizenhat juhot pusztított el Zetelakán, ám azóta sem kapott jóváhagyást, és véleménye szerint a többi érintett vadásztársaság is hiába várja azt.
További probléma – folytatta –, hogy
így a szabályozás nem kaphat zöld utat addig, amíg az akadémiai jóváhagyást meg nem kapta. És ha ez még mind nem volna elég – tért át egy újabb problémára Benke József –, az állományszabályozást lehetővé tévő prevenciós kvóta jövő évi megállapításához szükséges, a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó márciusi tenderkiírás is elakadt. A tanulmány elkészítését a brassói Transilvania Egyetem, a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatóintézet, valamint az Országos Vadásztársaság közösen végezték volna el, jelentkeztek is kiírásra, de tisztességtelen versenyre hivatkozva elutasították jelentkezésüket – magyarázta a vadgazdálkodási szakember, aki teljesen abszurdnak tartja, hogy szakirányú állami intézményeket utasítanak el a liciten, mert a vadásztársaságot is bevonták volna a terepmunkába.
Olyan a medveproblémák helyzete, mint egy feneketlen zsák: akkor, amikor már azt gondolná, hogy elérte a mélypontot, egyszerre három, négy új probléma is előáll – jellemezte a helyzetet Benke József, aki szerint szervezett akciók állnak a háttérben, amelyeket a vadásztársaságok által „méregzöldnek” nevezett civil szervezetek irányítanak.
A „medveprobléma” 2016 óta egyre fokozottabban borzolja a kedélyeket országszerte, és még inkább a székelyföldi megyékben, ahol a nagyszámú a medvepopuláció. A medvevadászat 2016-os teljes betiltása óta a károkozó, veszélyessé vált medvéket csak rendkívüli, a káresetet dokumentáló iratcsomóval igényelt minisztériumi kilövési engedéllyel lehet ártalmatlanítani. Az állományszabályozó, úgynevezett prevenciós célú vadászat teljesen tiltott, de a problémás egyedek ártalmatlanítására is csak két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben hagyott jóvá beavatkozási kvótát a szakminisztérium. Mindkettő 140–140 károkozó medve ártalmatlanítását tette lehetővé, ám már a második keret is kiürült.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
3 hozzászólás