
Megszaporodtak a vadkárok az elmúlt hetekben, de a vadászok tehetetlenek a károkozó medvékkel szemben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nyikómalomfalván több mint negyven juh, Kecsetben huszonegy birka, Zetelakán tizenhat – ez a mérlege az elmúlt hetekben történt néhány, medvék által okozott vadkárnak, amelyek a tavasz beköszöntével újból sokasodni kezdtek. Ezúttal viszont még sürgősségi esetben sem kaphatnak rendkívüli engedélyt a problémás medvék ártalmatlanítására a vadásztársaságok, panaszolta el lapunknak az egyik érintett vadásztársaság vezetője.
2021. május 08., 08:512021. május 08., 08:51
Egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is növekszik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok, a központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell – írtuk nemrég az ismétlődő farkaslaki vadkárok kapcsán.

Noha egyre több medve garázdálkodik, illetve az általuk okozott káresetek száma is fokozódik Farkaslaka községben, mégsem ártalmatlaníthatják a problémás egyedeket az érintett vadásztársulatok. A központilag jóváhagyandó kilövési engedélyre ugyanis még várni kell.
A rendkívüli engedélyre azonban hiába vár az érintett vadásztársaság, illetve az összes többi is, amelyek garázdálkodó medvék miatt kérelmezték a sürgősségi jóváhagyást, ugyanis nem kaphatnak – panaszolta el lapunknak Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. Amint arról beszámolt,
Ezt követően a néhány hónapja az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca – egy régebbi rendelet alapján – kiadott még ugyan 24 rendkívüli engedélyt az országszerte történt károk miatt, ezt a döntést azonban bírósági úton megtámadta egy Konstanca megyei civil szervezet, első fokon meg is nyerte a pert, így új engedélyeket már nem tud kiállítani a szakminisztérium – számolt be értesüléseiről Benke József. A vadásztársaság elnöke már több mint három hete kérelmezett egy rendkívüli kilövési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól, mert egy medve tizenhat juhot pusztított el Zetelakán, ám azóta sem kapott jóváhagyást, és véleménye szerint a többi érintett vadásztársaság is hiába várja azt.
További probléma – folytatta –, hogy
így a szabályozás nem kaphat zöld utat addig, amíg az akadémiai jóváhagyást meg nem kapta. És ha ez még mind nem volna elég – tért át egy újabb problémára Benke József –, az állományszabályozást lehetővé tévő prevenciós kvóta jövő évi megállapításához szükséges, a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó márciusi tenderkiírás is elakadt. A tanulmány elkészítését a brassói Transilvania Egyetem, a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatóintézet, valamint az Országos Vadásztársaság közösen végezték volna el, jelentkeztek is kiírásra, de tisztességtelen versenyre hivatkozva elutasították jelentkezésüket – magyarázta a vadgazdálkodási szakember, aki teljesen abszurdnak tartja, hogy szakirányú állami intézményeket utasítanak el a liciten, mert a vadásztársaságot is bevonták volna a terepmunkába.
Olyan a medveproblémák helyzete, mint egy feneketlen zsák: akkor, amikor már azt gondolná, hogy elérte a mélypontot, egyszerre három, négy új probléma is előáll – jellemezte a helyzetet Benke József, aki szerint szervezett akciók állnak a háttérben, amelyeket a vadásztársaságok által „méregzöldnek” nevezett civil szervezetek irányítanak.
A „medveprobléma” 2016 óta egyre fokozottabban borzolja a kedélyeket országszerte, és még inkább a székelyföldi megyékben, ahol a nagyszámú a medvepopuláció. A medvevadászat 2016-os teljes betiltása óta a károkozó, veszélyessé vált medvéket csak rendkívüli, a káresetet dokumentáló iratcsomóval igényelt minisztériumi kilövési engedéllyel lehet ártalmatlanítani. Az állományszabályozó, úgynevezett prevenciós célú vadászat teljesen tiltott, de a problémás egyedek ártalmatlanítására is csak két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben hagyott jóvá beavatkozási kvótát a szakminisztérium. Mindkettő 140–140 károkozó medve ártalmatlanítását tette lehetővé, ám már a második keret is kiürült.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A kormány által előírt adóemelést kötelesek voltak végrehajtani az önkormányzatok. Azonban a polgármestereknek továbbra sem világos, hogy a többletbevétel valóban helyben marad-e, vagy a központi költségvetés vonja el. Az ügyben a kormány is megszólalt.
Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.
Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.
Az elmúlt 24 órában 67 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 75 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Salvamont.
Mit hoz az új év: békét vagy bizonytalanságot? Spórolást vagy utazást? A Székelyhon január közepén egy gondolatébresztő, ugyanakkor szórakoztató játékkal várja olvasóit a Facebookon.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak haladéktalanul oltassák be magukat.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Nincs más név újévi keresztény zenefesztivált Marosvásárhelyen január 17-én 17 órától a Kultúrpalota nagytermében.
Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Négy székelyföldi városban lesz premier előtti vetítése a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos által rendezett Magyar mennyegző című filmnek, amelyet kalotaszegi és más erdélyi helyszíneken is forgattak.
3 hozzászólás