Közel egyéves csúszással fizetik a betegszabadság után járó pénzeket

„A munkaadó tehát ezt a pénzt nem tudja használni, az állam úgymond »ül« rajta” – nehezményezte. Ráadásul a vállalkozó kifizeti az alkalmazott bére után az adót is, holott már az is nagy segítséget jelenthetne, ha legalább ezekben az esetekben ezt az adót eltörölnék, hiszen az államnak úgyis vissza kell fizetnie.

Harmincezer lejjel is tartozott

A koronavírus-járvány idején másfél éves késéssel fizette ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a betegszabadságokra leadott igényléseket, az egyik csíkszeredai vállalkozó elmondása szerint abban az időben egy adott pillanatban mintegy harmincezer lejjel tartozott neki a pénztár. Jelenleg egyéves a csúszás, és most sem kicsi az összeg, hozzávetőleg tízezer lej, amit a pénztártól várnak vissza.

– jegyezte meg.

Például, ha egy cégnél vagy intézménynél az adott hónap 15-én adják a fizetést, a megelőző hónap betegszabadságon lévő alkalmazottaiknak is ki kell fizessék ekkor a betegszabadságot.

„Ez törvényes kötelessége az intézményeknek és a vállalkozóknak. Ettől a pillanattól kezdve a vállalkozóknak vagy intézményeknek 90 nap áll a rendelkezésükre, hogy visszaigényeljék a betegszabadságok ellenértékét az egészségbiztosítási pénztártól” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette,

Kiemelte továbbá, hogy amelyik munkaadó nem nyújtja be a visszaigénylést 90 napon belül, az elesik attól, hogy megkapja a pénztártól a betegszabadság ellenértékét. Viszont aki ezt a határidőt betartva letette a kérést az egészségbiztosítási pénztárhoz, az igénylés benyújtásától számítva 60 naptári nap áll rendelkezésére a pénztárnak, hogy kifizesse. „Ez a procedúra” – jegyezte meg a vezérigazgató.

Ehhez képest közel egy éves lemaradás gyűlt össze

Mint Duda Tihamértól megtudtuk, a 60 napos határidőhöz képest több hónapos csúszással törlesztik a betegszabadságok kifizetését.

– erősítette meg.

Néhány számadatot is megosztott, hogyan alakult az elmúlt években a tartozásuk a munkaadók fele. 2022 végén 32,6 millió lejjel, 2023 végén 52,8 millió lejjel maradtak el. „Ennek oka egyértelműen az, hogy nem kapunk megfelelő mennyiségű pénzt, annak érdekében, hogy eleget tudjunk tenni ezen igényeknek. Tehát ez nem tőlünk függ. Ez nem Hargita megyei specifikum.

– indokolta az elmaradás mögött húzódó okot az intézményvezető.

A tavalyi évet 52,8 millió lej adóssággal zárták, ehhez képest az idei költségvetésük 42 millió lej – érzékeltette Duda Tihamér a probléma gyökerét. Hozzáfűzte, havonta körülbelül 5 millió lej értékben érkezik visszaigénylés a betegszabadságokra, és ha „5 millió lejt kifizetünk, akkor tulajdonképpen csak fenntartjuk ezt a különbséget” – fejtette ki. Hozzátette,

Most már a tavaly októberi igénylések kifizetése következik, annak függvényében, hogy mennyi pénzt fognak kapni erre a célra. A kifizetések az igénylések leadásának sorrendjében történnek.

– mondta Duda Tihamér.

Havonta átlagban egyébként 4-5 ezer beteglapot állítanak ki Hargita megyében, ez országos szinten nem kimagasló szám. Nemrég ellenőrzést is végeztek azoknál az orvosoknál, akik a legtöbb betegszabadságot írták ki, de nem találtak rendellenességeket. Erről idén tavasszal cikkeztünk: mint írtuk, 2023-ban összesen 61 562 beteglapot állítottak ki Hargita megyében (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben) .

{K1}

Egyébként a háziorvosok korlátozottan adhatnak betegszabadságot, viszont a szakorvosok közül vannak olyan területek, ahol több napot, hónapot is adhatnak, például az onkológián, az ortopédián. Egy daganatos betegnek akár másfél évre is lehet betegszabadságot adni. Az egészségbiztosító pénztár mielőtt kifizetné a betegszabadságokat, minden egyes beteglapot leellenőriz, hogy formailag, tartalmilag rendben van-e, eleget tesz-e a törvényeknek.