
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székhelye. Lemaradtak a kifizetésekkel
Fotó: Veres Nándor
Nagyon megterheli a munkaadókat, hogy az egészségbiztosítási pénztár közel egy éves késéssel fizeti vissza a betegszabadság után járó összegeket. Jelenleg a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak 45,9 millió lejes tartozása van a cégek, intézmények felé, egyelőre a tavaly szeptemberben, októberben leadott igénylések kifizetésénél tartanak.
2024. augusztus 15., 08:152024. augusztus 15., 08:15
„Nagyon hátráltatja a vállalkozókat, a kicsiket és a nagyokat egyaránt, hogy nem kapják meg időben a betegszabadság után járó pénzeket” – válaszolta érdeklődésünkre Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette,
„A munkaadó tehát ezt a pénzt nem tudja használni, az állam úgymond »ül« rajta” – nehezményezte. Ráadásul a vállalkozó kifizeti az alkalmazott bére után az adót is, holott már az is nagy segítséget jelenthetne, ha legalább ezekben az esetekben ezt az adót eltörölnék, hiszen az államnak úgyis vissza kell fizetnie.
A koronavírus-járvány idején másfél éves késéssel fizette ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a betegszabadságokra leadott igényléseket, az egyik csíkszeredai vállalkozó elmondása szerint abban az időben egy adott pillanatban mintegy harmincezer lejjel tartozott neki a pénztár. Jelenleg egyéves a csúszás, és most sem kicsi az összeg, hozzávetőleg tízezer lej, amit a pénztártól várnak vissza.
– jegyezte meg.
A vállalkozóknak hiányzik a betegszabadságokra kifizetett pénz
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, a vállalkozóknak azonban nehéz, hiszen kötelességük az alkalmazottnak kifizetni az úgynevezett táppénzt, de erre a pénzre a vállalkozó nem számíthat, csak egy év múltán, hogy visszakapja a pénztártól. Ezzel szemben, ha a vállalkozó tartozik az államnak, akkor késlekedés nélkül érkezik meg a végrehajtási felszólítás.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, akit szintén megkerestünk, a helyzet jobb megértésének kedvéért, kezdetnek a betegszabadság kifizetésének eljárását ismertette. Mint magyarázta,
Például, ha egy cégnél vagy intézménynél az adott hónap 15-én adják a fizetést, a megelőző hónap betegszabadságon lévő alkalmazottaiknak is ki kell fizessék ekkor a betegszabadságot.
„Ez törvényes kötelessége az intézményeknek és a vállalkozóknak. Ettől a pillanattól kezdve a vállalkozóknak vagy intézményeknek 90 nap áll a rendelkezésükre, hogy visszaigényeljék a betegszabadságok ellenértékét az egészségbiztosítási pénztártól” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette,
Kiemelte továbbá, hogy amelyik munkaadó nem nyújtja be a visszaigénylést 90 napon belül, az elesik attól, hogy megkapja a pénztártól a betegszabadság ellenértékét. Viszont aki ezt a határidőt betartva letette a kérést az egészségbiztosítási pénztárhoz, az igénylés benyújtásától számítva 60 naptári nap áll rendelkezésére a pénztárnak, hogy kifizesse. „Ez a procedúra” – jegyezte meg a vezérigazgató.
Mint Duda Tihamértól megtudtuk, a 60 napos határidőhöz képest több hónapos csúszással törlesztik a betegszabadságok kifizetését.
– erősítette meg.
Néhány számadatot is megosztott, hogyan alakult az elmúlt években a tartozásuk a munkaadók fele. 2022 végén 32,6 millió lejjel, 2023 végén 52,8 millió lejjel maradtak el. „Ennek oka egyértelműen az, hogy nem kapunk megfelelő mennyiségű pénzt, annak érdekében, hogy eleget tudjunk tenni ezen igényeknek. Tehát ez nem tőlünk függ. Ez nem Hargita megyei specifikum.
– indokolta az elmaradás mögött húzódó okot az intézményvezető.
A tavalyi évet 52,8 millió lej adóssággal zárták, ehhez képest az idei költségvetésük 42 millió lej – érzékeltette Duda Tihamér a probléma gyökerét. Hozzáfűzte, havonta körülbelül 5 millió lej értékben érkezik visszaigénylés a betegszabadságokra, és ha „5 millió lejt kifizetünk, akkor tulajdonképpen csak fenntartjuk ezt a különbséget” – fejtette ki. Hozzátette,
Most már a tavaly októberi igénylések kifizetése következik, annak függvényében, hogy mennyi pénzt fognak kapni erre a célra. A kifizetések az igénylések leadásának sorrendjében történnek.
A betegszabadságok kiadását időszakosan ellenőrzik
Fotó: Gecse Noémi
Tőle tudjuk, hogy a vállalkozók közül akadtak olyanok, akik peres úton követelik vissza a betegszabadságok után járó pénzt. „Ez egy gond a vállalkozásoknak és az intézményeknek is, mert ez az összeg hiányzik a költségvetésükből.
– mondta Duda Tihamér.
Havonta átlagban egyébként 4-5 ezer beteglapot állítanak ki Hargita megyében, ez országos szinten nem kimagasló szám. Nemrég ellenőrzést is végeztek azoknál az orvosoknál, akik a legtöbb betegszabadságot írták ki, de nem találtak rendellenességeket. Erről idén tavasszal cikkeztünk: mint írtuk, 2023-ban összesen 61 562 beteglapot állítottak ki Hargita megyében (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben) .
{K1}
Egyébként a háziorvosok korlátozottan adhatnak betegszabadságot, viszont a szakorvosok közül vannak olyan területek, ahol több napot, hónapot is adhatnak, például az onkológián, az ortopédián. Egy daganatos betegnek akár másfél évre is lehet betegszabadságot adni. Az egészségbiztosító pénztár mielőtt kifizetné a betegszabadságokat, minden egyes beteglapot leellenőriz, hogy formailag, tartalmilag rendben van-e, eleget tesz-e a törvényeknek.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.
1 hozzászólás