
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székhelye. Lemaradtak a kifizetésekkel
Fotó: Veres Nándor
Nagyon megterheli a munkaadókat, hogy az egészségbiztosítási pénztár közel egy éves késéssel fizeti vissza a betegszabadság után járó összegeket. Jelenleg a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak 45,9 millió lejes tartozása van a cégek, intézmények felé, egyelőre a tavaly szeptemberben, októberben leadott igénylések kifizetésénél tartanak.
2024. augusztus 15., 08:152024. augusztus 15., 08:15
„Nagyon hátráltatja a vállalkozókat, a kicsiket és a nagyokat egyaránt, hogy nem kapják meg időben a betegszabadság után járó pénzeket” – válaszolta érdeklődésünkre Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette,
„A munkaadó tehát ezt a pénzt nem tudja használni, az állam úgymond »ül« rajta” – nehezményezte. Ráadásul a vállalkozó kifizeti az alkalmazott bére után az adót is, holott már az is nagy segítséget jelenthetne, ha legalább ezekben az esetekben ezt az adót eltörölnék, hiszen az államnak úgyis vissza kell fizetnie.
A koronavírus-járvány idején másfél éves késéssel fizette ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a betegszabadságokra leadott igényléseket, az egyik csíkszeredai vállalkozó elmondása szerint abban az időben egy adott pillanatban mintegy harmincezer lejjel tartozott neki a pénztár. Jelenleg egyéves a csúszás, és most sem kicsi az összeg, hozzávetőleg tízezer lej, amit a pénztártól várnak vissza.
– jegyezte meg.
A vállalkozóknak hiányzik a betegszabadságokra kifizetett pénz
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, a vállalkozóknak azonban nehéz, hiszen kötelességük az alkalmazottnak kifizetni az úgynevezett táppénzt, de erre a pénzre a vállalkozó nem számíthat, csak egy év múltán, hogy visszakapja a pénztártól. Ezzel szemben, ha a vállalkozó tartozik az államnak, akkor késlekedés nélkül érkezik meg a végrehajtási felszólítás.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, akit szintén megkerestünk, a helyzet jobb megértésének kedvéért, kezdetnek a betegszabadság kifizetésének eljárását ismertette. Mint magyarázta,
Például, ha egy cégnél vagy intézménynél az adott hónap 15-én adják a fizetést, a megelőző hónap betegszabadságon lévő alkalmazottaiknak is ki kell fizessék ekkor a betegszabadságot.
„Ez törvényes kötelessége az intézményeknek és a vállalkozóknak. Ettől a pillanattól kezdve a vállalkozóknak vagy intézményeknek 90 nap áll a rendelkezésükre, hogy visszaigényeljék a betegszabadságok ellenértékét az egészségbiztosítási pénztártól” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette,
Kiemelte továbbá, hogy amelyik munkaadó nem nyújtja be a visszaigénylést 90 napon belül, az elesik attól, hogy megkapja a pénztártól a betegszabadság ellenértékét. Viszont aki ezt a határidőt betartva letette a kérést az egészségbiztosítási pénztárhoz, az igénylés benyújtásától számítva 60 naptári nap áll rendelkezésére a pénztárnak, hogy kifizesse. „Ez a procedúra” – jegyezte meg a vezérigazgató.
Mint Duda Tihamértól megtudtuk, a 60 napos határidőhöz képest több hónapos csúszással törlesztik a betegszabadságok kifizetését.
– erősítette meg.
Néhány számadatot is megosztott, hogyan alakult az elmúlt években a tartozásuk a munkaadók fele. 2022 végén 32,6 millió lejjel, 2023 végén 52,8 millió lejjel maradtak el. „Ennek oka egyértelműen az, hogy nem kapunk megfelelő mennyiségű pénzt, annak érdekében, hogy eleget tudjunk tenni ezen igényeknek. Tehát ez nem tőlünk függ. Ez nem Hargita megyei specifikum.
– indokolta az elmaradás mögött húzódó okot az intézményvezető.
A tavalyi évet 52,8 millió lej adóssággal zárták, ehhez képest az idei költségvetésük 42 millió lej – érzékeltette Duda Tihamér a probléma gyökerét. Hozzáfűzte, havonta körülbelül 5 millió lej értékben érkezik visszaigénylés a betegszabadságokra, és ha „5 millió lejt kifizetünk, akkor tulajdonképpen csak fenntartjuk ezt a különbséget” – fejtette ki. Hozzátette,
Most már a tavaly októberi igénylések kifizetése következik, annak függvényében, hogy mennyi pénzt fognak kapni erre a célra. A kifizetések az igénylések leadásának sorrendjében történnek.
A betegszabadságok kiadását időszakosan ellenőrzik
Fotó: Gecse Noémi
Tőle tudjuk, hogy a vállalkozók közül akadtak olyanok, akik peres úton követelik vissza a betegszabadságok után járó pénzt. „Ez egy gond a vállalkozásoknak és az intézményeknek is, mert ez az összeg hiányzik a költségvetésükből.
– mondta Duda Tihamér.
Havonta átlagban egyébként 4-5 ezer beteglapot állítanak ki Hargita megyében, ez országos szinten nem kimagasló szám. Nemrég ellenőrzést is végeztek azoknál az orvosoknál, akik a legtöbb betegszabadságot írták ki, de nem találtak rendellenességeket. Erről idén tavasszal cikkeztünk: mint írtuk, 2023-ban összesen 61 562 beteglapot állítottak ki Hargita megyében (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben) .
{K1}
Egyébként a háziorvosok korlátozottan adhatnak betegszabadságot, viszont a szakorvosok közül vannak olyan területek, ahol több napot, hónapot is adhatnak, például az onkológián, az ortopédián. Egy daganatos betegnek akár másfél évre is lehet betegszabadságot adni. Az egészségbiztosító pénztár mielőtt kifizetné a betegszabadságokat, minden egyes beteglapot leellenőriz, hogy formailag, tartalmilag rendben van-e, eleget tesz-e a törvényeknek.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
1 hozzászólás