
Az enyhe időnek köszönhetően nagyon szépek az őszi vetések, a gazdák azonban enyhe fagyokra várnak
Fotó: Veres Nándor
A gyümölcsösökben többet árt, mint használ a rendkívül enyhe téli időjárás, és ha egy-két héten belül nem áll be az ilyenkor megszokott hőmérséklet, a későbbi fagyok komoly károkat okozhatnak a fákban. Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok.
2021. január 08., 13:542021. január 08., 13:54
2021. január 08., 14:182021. január 08., 14:18
Székelyföld alacsonyabban fekvő területein (például Székelykeresztúr környékén) jóformán még nem is havazott a télen, az évszakhoz képest magas hőmérséklet és hótakaró hiánya miatt leginkább a mezőgazdasági szektorban aggodalmaskodhatnak. Károkat ugyan még nem okozott a rendkívül enyhe időjárás, de ez nem marad így, ha rövidesen nem köszönt be az igazi tél – vélik a szakemberek.
A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik – magyarázta Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, agrármérnök. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei.
A talaj sincs lehűlve négy-öt foknál alcsonyabb hőmérsékletre, és öt-hat foknál már megindulhat a gyökéraktivitás. Többet árt, mint használ ez az enyhe idő. Ha túl kemény fagyok vannak, az se jó, de ez a januári 12–14 fokos hőmérséklet is egy szélsőséges érték” – fogalmazott a szakember. Úgy véli, ha egy-két héten belül beköszönt az évszaknak megfelelő hideg időjárás, akkor még nem keletkeznek rügykárok a csonthéjas gyümölcsfajtákban, de ennek a kockázata nő, ha elhúzódik az enyhe idő. Károkat okozhat ugyanakkor az is, ha kemény fagyok – mínusz 15 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletek – váltják a mostani, tavaszias időjárást, és egy-két hétnél tovább kitartanak.
Az enyhe tél másik negatív hatása – ami ráadásul minden növényt érinthet –, hogy a fagyhiány miatt elmarad a tél rovarkártevőkre gyakorolt gyérítő hatása – mutatott rá Székely Csaba.
Megfigyeléseik szerint a termőföldeken még nem okozott gondokat a rendkívül enyhe időjárás – tájékoztatott megkeresésünkre Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere, hozzáfűzve, ennek ellenére ők is
A viszonylag magas hőmérséklet miatt az őszi vetésű szalmás gabonákban nem állt le a vegetáció, télen is növekedtek, és emiatt csökkent a faggyal szembeni ellenálló képességük. Jelenleg nagyon szépek a búza-, ősziárpa- és rozsföldek, de az említett okok miatt fennáll a veszélye annak, hogy ha jön egy kemény, mínusz 20 Celsius-foknál hidegebb száraz fagy, tehát nem lesz hótakaró a földeken, akkor az őszi vetésű szalmás gabonákat károsítani fogja – magyarázta Bölöni Ferenc.
Felborulóban a világ rendje. Még hegyvidéken is alig havazott ezen a télen
Fotó: Barabás Ákos
„Mindenki attól fél, hogy eltolódnak ezek az időjárási ciklikusságok, decemberben nincs tél, januárban – ezidáig – szintén semmi, és ha februárban sem lesz hó, akkor ezt megszenvedhetik a vetések, mert könnyebben megfagyhatnak. Ez kérdőjelessé teheti az áttelelést” – fogalmazott a szakember.
Bölöni Ferenc a megváltozott időjárás okozta problémák között az igazán nagy gondot okozó jelenségnek a talaj vízhiányát tartja. „1946 volt az évszázad legszárazabb esztendeje, és ahhoz lehet hasonlítani a mostani vízhiányt.
Ahhoz, hogy a talaj vízháztartása normális mennyiségűre telítődjön, nagyon sokat kellene essen az eső. A talaj nem nyeri vissza azt a vízmennyiséget, amiből nyáron tudná táplálni a növényeket” – részletezte az aggodalomra okot adó helyzetet Bölöni Ferenc, azzal folytatva, hogy sajnos az elmúlt 4–5 évben állandósult a jelenség, és nem tudni, meddig tart ez a ciklus. A jövőben a víz lesz a döntő jelentőségű tényező a mezőgazdaságban,
– summázta a helyzetet a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!