Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:03

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

19:58

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról

19:56

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő

19:49

A közgyűlés bizalmat szavazott, új elnöke van a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Kétezernél is többen írták alá a hulladékdíjak elleni petíciót

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Majdnem fél évszázada Avram Iancuval a főtéren

Komoly gondokat okozhat az enyhe és csapadékhiányos tél a mezőgazdaságban

Az enyhe időnek köszönhetően nagyon szépek az őszi vetések, a gazdák azonban enyhe fagyokra várnak

Fotó: Veres Nándor

A gyümölcsösökben többet árt, mint használ a rendkívül enyhe téli időjárás, és ha egy-két héten belül nem áll be az ilyenkor megszokott hőmérséklet, a későbbi fagyok komoly károkat okozhatnak a fákban. Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok.

Széchely István

2021. január 08., 13:542021. január 08., 13:54

2021. január 08., 14:182021. január 08., 14:18

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Székelyföld alacsonyabban fekvő területein (például Székelykeresztúr környékén) jóformán még nem is havazott a télen, az évszakhoz képest magas hőmérséklet és hótakaró hiánya miatt leginkább a mezőgazdasági szektorban aggodalmaskodhatnak. Károkat ugyan még nem okozott a rendkívül enyhe időjárás, de ez nem marad így, ha rövidesen nem köszönt be az igazi tél – vélik a szakemberek.

Veszélyben a gyümölcsösök

A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik – magyarázta Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, agrármérnök. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei.

Látom a barackon, hogy mintha duzzadnának már a rügyek, az orgonán is, a hóvirág ki van bújva.

A talaj sincs lehűlve négy-öt foknál alcsonyabb hőmérsékletre, és öt-hat foknál már megindulhat a gyökéraktivitás. Többet árt, mint használ ez az enyhe idő. Ha túl kemény fagyok vannak, az se jó, de ez a januári 12–14 fokos hőmérséklet is egy szélsőséges érték” – fogalmazott a szakember. Úgy véli, ha egy-két héten belül beköszönt az évszaknak megfelelő hideg időjárás, akkor még nem keletkeznek rügykárok a csonthéjas gyümölcsfajtákban, de ennek a kockázata nő, ha elhúzódik az enyhe idő. Károkat okozhat ugyanakkor az is, ha kemény fagyok – mínusz 15 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletek – váltják a mostani, tavaszias időjárást, és egy-két hétnél tovább kitartanak.

Az enyhe tél másik negatív hatása – ami ráadásul minden növényt érinthet –, hogy a fagyhiány miatt elmarad a tél rovarkártevőkre gyakorolt gyérítő hatása – mutatott rá Székely Csaba.

Védtelenek a vetések

Megfigyeléseik szerint a termőföldeken még nem okozott gondokat a rendkívül enyhe időjárás – tájékoztatott megkeresésünkre Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere, hozzáfűzve, ennek ellenére ők is

remélik, hogy napokon belül lehűl az idő mínusz 7–8 fokra.

A viszonylag magas hőmérséklet miatt az őszi vetésű szalmás gabonákban nem állt le a vegetáció, télen is növekedtek, és emiatt csökkent a faggyal szembeni ellenálló képességük. Jelenleg nagyon szépek a búza-, ősziárpa- és rozsföldek, de az említett okok miatt fennáll a veszélye annak, hogy ha jön egy kemény, mínusz 20 Celsius-foknál hidegebb száraz fagy, tehát nem lesz hótakaró a földeken, akkor az őszi vetésű szalmás gabonákat károsítani fogja – magyarázta Bölöni Ferenc.

Felborulóban a világ rendje. Még hegyvidéken is alig havazott ezen a télen

Fotó: Barabás Ákos

„Mindenki attól fél, hogy eltolódnak ezek az időjárási ciklikusságok, decemberben nincs tél, januárban – ezidáig – szintén semmi, és ha februárban sem lesz hó, akkor ezt megszenvedhetik a vetések, mert könnyebben megfagyhatnak. Ez kérdőjelessé teheti az áttelelést” – fogalmazott a szakember.

A legfajsúlyosabb gond

Bölöni Ferenc a megváltozott időjárás okozta problémák között az igazán nagy gondot okozó jelenségnek a talaj vízhiányát tartja. „1946 volt az évszázad legszárazabb esztendeje, és ahhoz lehet hasonlítani a mostani vízhiányt.

Aki nem szakmabeli, azt mondhatja, nézzünk ki az ablakon, most is esik. Ez igaz, de a talaj csak 5–10 centis mélységig van megázva, alatta teljesen száraz.

Ahhoz, hogy a talaj vízháztartása normális mennyiségűre telítődjön, nagyon sokat kellene essen az eső. A talaj nem nyeri vissza azt a vízmennyiséget, amiből nyáron tudná táplálni a növényeket” – részletezte az aggodalomra okot adó helyzetet Bölöni Ferenc, azzal folytatva, hogy sajnos az elmúlt 4–5 évben állandósult a jelenség, és nem tudni, meddig tart ez a ciklus. A jövőben a víz lesz a döntő jelentőségű tényező a mezőgazdaságban,

akinek lesz vize, lesz termése, akinek nem, annak viszont nem lesz

– summázta a helyzetet a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere.