
Az enyhe időnek köszönhetően nagyon szépek az őszi vetések, a gazdák azonban enyhe fagyokra várnak
Fotó: Veres Nándor
A gyümölcsösökben többet árt, mint használ a rendkívül enyhe téli időjárás, és ha egy-két héten belül nem áll be az ilyenkor megszokott hőmérséklet, a későbbi fagyok komoly károkat okozhatnak a fákban. Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok.
2021. január 08., 13:542021. január 08., 13:54
2021. január 08., 14:182021. január 08., 14:18
Székelyföld alacsonyabban fekvő területein (például Székelykeresztúr környékén) jóformán még nem is havazott a télen, az évszakhoz képest magas hőmérséklet és hótakaró hiánya miatt leginkább a mezőgazdasági szektorban aggodalmaskodhatnak. Károkat ugyan még nem okozott a rendkívül enyhe időjárás, de ez nem marad így, ha rövidesen nem köszönt be az igazi tél – vélik a szakemberek.
A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik – magyarázta Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, agrármérnök. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei.
A talaj sincs lehűlve négy-öt foknál alcsonyabb hőmérsékletre, és öt-hat foknál már megindulhat a gyökéraktivitás. Többet árt, mint használ ez az enyhe idő. Ha túl kemény fagyok vannak, az se jó, de ez a januári 12–14 fokos hőmérséklet is egy szélsőséges érték” – fogalmazott a szakember. Úgy véli, ha egy-két héten belül beköszönt az évszaknak megfelelő hideg időjárás, akkor még nem keletkeznek rügykárok a csonthéjas gyümölcsfajtákban, de ennek a kockázata nő, ha elhúzódik az enyhe idő. Károkat okozhat ugyanakkor az is, ha kemény fagyok – mínusz 15 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletek – váltják a mostani, tavaszias időjárást, és egy-két hétnél tovább kitartanak.
Az enyhe tél másik negatív hatása – ami ráadásul minden növényt érinthet –, hogy a fagyhiány miatt elmarad a tél rovarkártevőkre gyakorolt gyérítő hatása – mutatott rá Székely Csaba.
Megfigyeléseik szerint a termőföldeken még nem okozott gondokat a rendkívül enyhe időjárás – tájékoztatott megkeresésünkre Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere, hozzáfűzve, ennek ellenére ők is
A viszonylag magas hőmérséklet miatt az őszi vetésű szalmás gabonákban nem állt le a vegetáció, télen is növekedtek, és emiatt csökkent a faggyal szembeni ellenálló képességük. Jelenleg nagyon szépek a búza-, ősziárpa- és rozsföldek, de az említett okok miatt fennáll a veszélye annak, hogy ha jön egy kemény, mínusz 20 Celsius-foknál hidegebb száraz fagy, tehát nem lesz hótakaró a földeken, akkor az őszi vetésű szalmás gabonákat károsítani fogja – magyarázta Bölöni Ferenc.
Felborulóban a világ rendje. Még hegyvidéken is alig havazott ezen a télen
Fotó: Barabás Ákos
„Mindenki attól fél, hogy eltolódnak ezek az időjárási ciklikusságok, decemberben nincs tél, januárban – ezidáig – szintén semmi, és ha februárban sem lesz hó, akkor ezt megszenvedhetik a vetések, mert könnyebben megfagyhatnak. Ez kérdőjelessé teheti az áttelelést” – fogalmazott a szakember.
Bölöni Ferenc a megváltozott időjárás okozta problémák között az igazán nagy gondot okozó jelenségnek a talaj vízhiányát tartja. „1946 volt az évszázad legszárazabb esztendeje, és ahhoz lehet hasonlítani a mostani vízhiányt.
Ahhoz, hogy a talaj vízháztartása normális mennyiségűre telítődjön, nagyon sokat kellene essen az eső. A talaj nem nyeri vissza azt a vízmennyiséget, amiből nyáron tudná táplálni a növényeket” – részletezte az aggodalomra okot adó helyzetet Bölöni Ferenc, azzal folytatva, hogy sajnos az elmúlt 4–5 évben állandósult a jelenség, és nem tudni, meddig tart ez a ciklus. A jövőben a víz lesz a döntő jelentőségű tényező a mezőgazdaságban,
– summázta a helyzetet a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere.
Az egészségügyi minisztérium vasárnap orvosi ajánlásokat tett közzé arra vonatkozóan, hogyan lehet biztonságosan átvészelni a hőhullámot.
Elkezdődött vasárnap a Romexpo kiállítási központban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli kongresszusa, amelyen a párt új vezető testületeiről döntenek.
Négy ittas járművezetőt szűrtek ki az elmúlt 48 órában végzett ellenőrzések során a rendőrök Hargita megyében.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke, Elena Lasconi szombaton felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy vállalja a felelősséget a döntéseiért, és ismerje el a romániaiak előtt, hogy hibázott.
Tíz jelentkezőből csupán háromnak sikerül első nekifutásra megszereznie a jogosítványt Maros megyében. Ez az átmenési arány mind a székelyföldi megyék közt, mind országos szinten gyengének számít. Hargita és Kovászna megyében jobbak az eredmények.
Meleg időre, helyenként kánikulára és kellemetlen hőérzetre, másrészt légköri instabilitásra vonatkozó figyelmeztetést adott ki az ország legnagyobb részére vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vasárnap kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló romániai idő szerint 11 óra 24 perckor lesz – írta a HungaroMet Zrt. szombaton a honlapján.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
szóljon hozzá!