
Az enyhe időnek köszönhetően nagyon szépek az őszi vetések, a gazdák azonban enyhe fagyokra várnak
Fotó: Veres Nándor
A gyümölcsösökben többet árt, mint használ a rendkívül enyhe téli időjárás, és ha egy-két héten belül nem áll be az ilyenkor megszokott hőmérséklet, a későbbi fagyok komoly károkat okozhatnak a fákban. Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok.
2021. január 08., 13:542021. január 08., 13:54
2021. január 08., 14:182021. január 08., 14:18
Székelyföld alacsonyabban fekvő területein (például Székelykeresztúr környékén) jóformán még nem is havazott a télen, az évszakhoz képest magas hőmérséklet és hótakaró hiánya miatt leginkább a mezőgazdasági szektorban aggodalmaskodhatnak. Károkat ugyan még nem okozott a rendkívül enyhe időjárás, de ez nem marad így, ha rövidesen nem köszönt be az igazi tél – vélik a szakemberek.
A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik – magyarázta Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, agrármérnök. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei.
A talaj sincs lehűlve négy-öt foknál alcsonyabb hőmérsékletre, és öt-hat foknál már megindulhat a gyökéraktivitás. Többet árt, mint használ ez az enyhe idő. Ha túl kemény fagyok vannak, az se jó, de ez a januári 12–14 fokos hőmérséklet is egy szélsőséges érték” – fogalmazott a szakember. Úgy véli, ha egy-két héten belül beköszönt az évszaknak megfelelő hideg időjárás, akkor még nem keletkeznek rügykárok a csonthéjas gyümölcsfajtákban, de ennek a kockázata nő, ha elhúzódik az enyhe idő. Károkat okozhat ugyanakkor az is, ha kemény fagyok – mínusz 15 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletek – váltják a mostani, tavaszias időjárást, és egy-két hétnél tovább kitartanak.
Az enyhe tél másik negatív hatása – ami ráadásul minden növényt érinthet –, hogy a fagyhiány miatt elmarad a tél rovarkártevőkre gyakorolt gyérítő hatása – mutatott rá Székely Csaba.
Megfigyeléseik szerint a termőföldeken még nem okozott gondokat a rendkívül enyhe időjárás – tájékoztatott megkeresésünkre Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere, hozzáfűzve, ennek ellenére ők is
A viszonylag magas hőmérséklet miatt az őszi vetésű szalmás gabonákban nem állt le a vegetáció, télen is növekedtek, és emiatt csökkent a faggyal szembeni ellenálló képességük. Jelenleg nagyon szépek a búza-, ősziárpa- és rozsföldek, de az említett okok miatt fennáll a veszélye annak, hogy ha jön egy kemény, mínusz 20 Celsius-foknál hidegebb száraz fagy, tehát nem lesz hótakaró a földeken, akkor az őszi vetésű szalmás gabonákat károsítani fogja – magyarázta Bölöni Ferenc.
Felborulóban a világ rendje. Még hegyvidéken is alig havazott ezen a télen
Fotó: Barabás Ákos
„Mindenki attól fél, hogy eltolódnak ezek az időjárási ciklikusságok, decemberben nincs tél, januárban – ezidáig – szintén semmi, és ha februárban sem lesz hó, akkor ezt megszenvedhetik a vetések, mert könnyebben megfagyhatnak. Ez kérdőjelessé teheti az áttelelést” – fogalmazott a szakember.
Bölöni Ferenc a megváltozott időjárás okozta problémák között az igazán nagy gondot okozó jelenségnek a talaj vízhiányát tartja. „1946 volt az évszázad legszárazabb esztendeje, és ahhoz lehet hasonlítani a mostani vízhiányt.
Ahhoz, hogy a talaj vízháztartása normális mennyiségűre telítődjön, nagyon sokat kellene essen az eső. A talaj nem nyeri vissza azt a vízmennyiséget, amiből nyáron tudná táplálni a növényeket” – részletezte az aggodalomra okot adó helyzetet Bölöni Ferenc, azzal folytatva, hogy sajnos az elmúlt 4–5 évben állandósult a jelenség, és nem tudni, meddig tart ez a ciklus. A jövőben a víz lesz a döntő jelentőségű tényező a mezőgazdaságban,
– summázta a helyzetet a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!