
Az enyhe időnek köszönhetően nagyon szépek az őszi vetések, a gazdák azonban enyhe fagyokra várnak
Fotó: Veres Nándor
A gyümölcsösökben többet árt, mint használ a rendkívül enyhe téli időjárás, és ha egy-két héten belül nem áll be az ilyenkor megszokott hőmérséklet, a későbbi fagyok komoly károkat okozhatnak a fákban. Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok.
2021. január 08., 13:542021. január 08., 13:54
2021. január 08., 14:182021. január 08., 14:18
Székelyföld alacsonyabban fekvő területein (például Székelykeresztúr környékén) jóformán még nem is havazott a télen, az évszakhoz képest magas hőmérséklet és hótakaró hiánya miatt leginkább a mezőgazdasági szektorban aggodalmaskodhatnak. Károkat ugyan még nem okozott a rendkívül enyhe időjárás, de ez nem marad így, ha rövidesen nem köszönt be az igazi tél – vélik a szakemberek.
A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik – magyarázta Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, agrármérnök. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei.
A talaj sincs lehűlve négy-öt foknál alcsonyabb hőmérsékletre, és öt-hat foknál már megindulhat a gyökéraktivitás. Többet árt, mint használ ez az enyhe idő. Ha túl kemény fagyok vannak, az se jó, de ez a januári 12–14 fokos hőmérséklet is egy szélsőséges érték” – fogalmazott a szakember. Úgy véli, ha egy-két héten belül beköszönt az évszaknak megfelelő hideg időjárás, akkor még nem keletkeznek rügykárok a csonthéjas gyümölcsfajtákban, de ennek a kockázata nő, ha elhúzódik az enyhe idő. Károkat okozhat ugyanakkor az is, ha kemény fagyok – mínusz 15 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletek – váltják a mostani, tavaszias időjárást, és egy-két hétnél tovább kitartanak.
Az enyhe tél másik negatív hatása – ami ráadásul minden növényt érinthet –, hogy a fagyhiány miatt elmarad a tél rovarkártevőkre gyakorolt gyérítő hatása – mutatott rá Székely Csaba.
Megfigyeléseik szerint a termőföldeken még nem okozott gondokat a rendkívül enyhe időjárás – tájékoztatott megkeresésünkre Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere, hozzáfűzve, ennek ellenére ők is
A viszonylag magas hőmérséklet miatt az őszi vetésű szalmás gabonákban nem állt le a vegetáció, télen is növekedtek, és emiatt csökkent a faggyal szembeni ellenálló képességük. Jelenleg nagyon szépek a búza-, ősziárpa- és rozsföldek, de az említett okok miatt fennáll a veszélye annak, hogy ha jön egy kemény, mínusz 20 Celsius-foknál hidegebb száraz fagy, tehát nem lesz hótakaró a földeken, akkor az őszi vetésű szalmás gabonákat károsítani fogja – magyarázta Bölöni Ferenc.
Felborulóban a világ rendje. Még hegyvidéken is alig havazott ezen a télen
Fotó: Barabás Ákos
„Mindenki attól fél, hogy eltolódnak ezek az időjárási ciklikusságok, decemberben nincs tél, januárban – ezidáig – szintén semmi, és ha februárban sem lesz hó, akkor ezt megszenvedhetik a vetések, mert könnyebben megfagyhatnak. Ez kérdőjelessé teheti az áttelelést” – fogalmazott a szakember.
Bölöni Ferenc a megváltozott időjárás okozta problémák között az igazán nagy gondot okozó jelenségnek a talaj vízhiányát tartja. „1946 volt az évszázad legszárazabb esztendeje, és ahhoz lehet hasonlítani a mostani vízhiányt.
Ahhoz, hogy a talaj vízháztartása normális mennyiségűre telítődjön, nagyon sokat kellene essen az eső. A talaj nem nyeri vissza azt a vízmennyiséget, amiből nyáron tudná táplálni a növényeket” – részletezte az aggodalomra okot adó helyzetet Bölöni Ferenc, azzal folytatva, hogy sajnos az elmúlt 4–5 évben állandósult a jelenség, és nem tudni, meddig tart ez a ciklus. A jövőben a víz lesz a döntő jelentőségű tényező a mezőgazdaságban,
– summázta a helyzetet a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
szóljon hozzá!