
Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A Kovászna megyei hatóságok 600 olyan gyereket azonosítottak – nagy részük vidéki –, akik nincsenek beoltva kanyaró ellen. A szakemberek úgy döntöttek, hogy hét oltóközpontot hoznak létre Háromszéken.
2017. július 25., 21:072017. július 25., 21:07
Dr. Sántha Ferenc, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványtani főorvosa azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a városi környezetben élő egyéves gyerekek 98 százalékát beoltották kanyaró ellen, a beoltott vidéki gyerekek aránya valamivel gyengébb, 87 százalék, ám ezek a számok ötéves korra romlanak, mert többen közülük nem kapták meg az emlékeztető oltást.
„Itt mindig jól álltunk a védőoltásokkal, csak az utóbbi időben jelent meg az oltást elutasító álláspont. A 98 százalékos védettség az egyévesek körében nagyon jónak mondható, igaz, vidéken ez csak 87 százalék. Elvben, 95 százalékos oltottsági arány alatt alakulhat ki járványveszély, még akkor is, ha ez nagyon lassan terjed. Ötéves korban nálunk is ez a helyzet: városon 89, vidéken 88 százalékos az oltottság. Ez főleg az elmulasztott emlékeztető oltások miatt alakult ki” – magyarázza a főorvos.
Sántha szerint a megye hét településén, ahol – főleg a roma lakosság körében – alacsony az oltottsági arány, oltóközpontokat állítanak fel.
Sepsiszentgyörgyön az Őrkőn, továbbá Hídvégen, Nagyborosnyón, Előpatakon, Zágonban, Zabolán és Sepsiköröspatakon, ahol az említett 605 gyerekből 412-t meg kellene találnunk. A többiek mintegy 90 családorvosnál vannak elszórva, őket megkértük, hogy segítsenek az oltások bepótlásában.
– mondta Sántha Ferenc.
A szakember szerint azok a felelősek a járványért, akik „tudatlanságból, vagy ilyen-olyan meggyőződésből” elutasítják az oltást.
„A kanyaró a legveszélyesebb járvány, ami az utóbbi időben felütötte a fejét. A statisztikák szerint ezer megfertőződött betegből egy meghal. A védőoltás ingyenes, és ha voltak is kisebb fennakadások az utóbbi időben, ezt még be lehet pótolni” – jelentette ki Sántha Ferenc.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
Megtartották az első egészségügyi képzést a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A szervezők szándéka szerint ez elősegíti azon elv érvényesítését, miszerint a szakmai tudás mellett a jó szó is gyógyíthat.
Európai elfogatóparancsot adott ki hétfőn a bukaresti törvényszék Atas (Atash) Abdullah nevű, 45 éves török állampolgár ellen, aki nem tért vissza a Rahova börtönbe a számára engedélyezett eltávozás lejárta után.
Csíkszékért díjjal tüntette ki az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Sebestyén Ottó zsögödi plébánost hétfőn este.
szóljon hozzá!