
Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban
Fotó: Pinti Attila
Több mint tíz évvel ezelőtt foglalkozott a sajtó a Zsögödfürdő-Csihányos-Kisvár dombja természetvédelmi terület ügyével, ahol akkoriban illegális földmozgatási munkálatokat végeztek. Ennek hatására 2009-ben nagy lobbizás történt, hogy besorolásának megfelelően védett területként használják az övezetet. Tizenegy évre rá viszont ugyanarra a problémára hívta fel figyelmünket néhány nyaraló tulajdonosa.
2020. december 27., 19:362020. december 27., 19:36
„2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította a Csihányost, rá egy évre a Hargita Megyei Tanács is feltette a védett megyei területek jegyzékére. Ennek magyarázata, hogy ritka növények – zergeboglár, kockásliliom, fekete kökörcsin – és állatfajok – menyét, őz, nyest – jellemzik a Csihányos által körbehatárolt 253 hektáros területet” – emlékezett vissza az egyik tulajdonos, aki neve mellőzését kérte, mert nem szeretne személyes konfliktusba kerülni a többi tulajdonossal.
Mint mesélte, ő 1991-ben vásárolt területet és épített nyaralót a Csihányosban, amelyet északon a Zsögödi-szoros bejárata, keleten az Olt, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határol. „Habár akkoriban még nem volt védett övezet, keményen megfizettük az engedélyeket, szigorú szabályok vonatkoztak az alapterületre, és csakis hétvégi házat lehetett építeni” – tekintett vissza. Aztán 2009-ben egy rendőr példátlan módon felvásárolt egy nagyobb területet, amelyet felparcellázva értékesített.
„Emlékszem, a buldózerrel a zergebogláros rétet szó szerint legyalulta harminc-negyven négyzetméteren. Innen robbant ki az akkori botrány: ő ugyan szabadkozott, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, de tetemes bírságot kapott, leállították az építkezést – és az ügy elült. Idén nyáron egy, korábban ugyancsak az állami hatóságoknál dolgozó nyugdíjas megvásárolt egy területet, ahol azonnal rombolni és építkezni kezdett, szemmel láthatóan nem egy hétvégi házat” – tért rá az aktuális helyzetre.
„Ezen kívül nagyon szemetes az erdő. Nagyon félek, hogy Szécseny sorsára jut ez a természeti kincsünk” – fejezte ki aggályait.
2009-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület könyvet adott ki Csihányos – egy újrafelfedezett természetvédelmi terület címmel, amellyel legfőképp az övezet ügykezelését szerették volna tisztázni. Mint abban írják, különböző beadványokon keresztül igyekeztek elérni, hogy a hatóságok érdemben lépjenek a terület sorsával kapcsolatban, ám mindhiába. Csonta László, az egyesület elnöke és a könyv szerkesztője lapunknak elmondta,
„Elméletileg van egy földi léptékű határa a védett területnek, de mivel nem készült kezelési terv az övezetről, így annak függvényében, hogy ki hol akar építeni, könnyedén tolhatják erre is, arra is ezt a határvonalat. Magyarán, időt és energiát senki nem fektetett bele, hogy gyakorlatba ültesse az elméleti, ugyanakkor képlékeny mivoltát a zónának” – fogalmazott. Meglátása szerint
„Ez csak színlelése annak, hogy védünk valamit. Tudni kell, hogy a védett területek sorában a helyi érdekeltségű övezetek valahol a lista alján szerepelnek, ami a szigorú szabályokat illeti. Védett zónában is lehet építményt létesíteni, de nem akármilyent” – magyarázta. Mint megemlítette, egyrészt a városi önkormányzat, másrészt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás részlege kellene felmérést készítsen a szabályozást illetően, hogy mit szabad és mit nem a területen.
A Hargita Megyei Környzetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László megkeresésünkre annyit tisztázott, hogy
„A másik fele tilalom alatt áll, az védett zónának számít. Hozzánk nem érkezett panasz, hogy építkezés zajlana a védett területen. Leginkább egy légi felvétellel lehetne kideríteni, hogy ki hova épít” – számolt be, kiegészítve azzal, a megyei környezetőrséghez kell jelenteni, amennyiben a tulajdonosok törvénytelenséget tapasztalnak. Megjegyezte, amennyiben nem hétvégi házakra, hanem lakóházakra érkezett bármikor engedélykérelem az ügynökséghez, azokat ők elutasították a terület védett besorolása nyomán.
– fogalmazott a vezető.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál is érdeklődtünk, Bors Béla alpolgármester utánanézett a dokumentumoknak. „A hivatal csak a beépíthető részre ad ki engedélyt csak és kizárólag hétvégi ház építésére. A legutolsó építkezési engedélyt 2018-ban adtak ki Csihányosra, ami nem támasztja alá, hogy most ott építkezés zajlana. Két hete voltak kint a kollégák, és ők nem tapasztaltak semmilyen törvénytelenséget, de ismét megnézzük, hogy mi folyik ott” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a panaszosok, amennyiben törvénytelenséget tapasztalnak, jelezzék az önkormányzat felé, hogy helyszíni szemlével tudjanak beavatkozni.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!