
Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban
Fotó: Pinti Attila
Több mint tíz évvel ezelőtt foglalkozott a sajtó a Zsögödfürdő-Csihányos-Kisvár dombja természetvédelmi terület ügyével, ahol akkoriban illegális földmozgatási munkálatokat végeztek. Ennek hatására 2009-ben nagy lobbizás történt, hogy besorolásának megfelelően védett területként használják az övezetet. Tizenegy évre rá viszont ugyanarra a problémára hívta fel figyelmünket néhány nyaraló tulajdonosa.
2020. december 27., 19:362020. december 27., 19:36
„2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította a Csihányost, rá egy évre a Hargita Megyei Tanács is feltette a védett megyei területek jegyzékére. Ennek magyarázata, hogy ritka növények – zergeboglár, kockásliliom, fekete kökörcsin – és állatfajok – menyét, őz, nyest – jellemzik a Csihányos által körbehatárolt 253 hektáros területet” – emlékezett vissza az egyik tulajdonos, aki neve mellőzését kérte, mert nem szeretne személyes konfliktusba kerülni a többi tulajdonossal.
Mint mesélte, ő 1991-ben vásárolt területet és épített nyaralót a Csihányosban, amelyet északon a Zsögödi-szoros bejárata, keleten az Olt, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határol. „Habár akkoriban még nem volt védett övezet, keményen megfizettük az engedélyeket, szigorú szabályok vonatkoztak az alapterületre, és csakis hétvégi házat lehetett építeni” – tekintett vissza. Aztán 2009-ben egy rendőr példátlan módon felvásárolt egy nagyobb területet, amelyet felparcellázva értékesített.
„Emlékszem, a buldózerrel a zergebogláros rétet szó szerint legyalulta harminc-negyven négyzetméteren. Innen robbant ki az akkori botrány: ő ugyan szabadkozott, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, de tetemes bírságot kapott, leállították az építkezést – és az ügy elült. Idén nyáron egy, korábban ugyancsak az állami hatóságoknál dolgozó nyugdíjas megvásárolt egy területet, ahol azonnal rombolni és építkezni kezdett, szemmel láthatóan nem egy hétvégi házat” – tért rá az aktuális helyzetre.
„Ezen kívül nagyon szemetes az erdő. Nagyon félek, hogy Szécseny sorsára jut ez a természeti kincsünk” – fejezte ki aggályait.
2009-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület könyvet adott ki Csihányos – egy újrafelfedezett természetvédelmi terület címmel, amellyel legfőképp az övezet ügykezelését szerették volna tisztázni. Mint abban írják, különböző beadványokon keresztül igyekeztek elérni, hogy a hatóságok érdemben lépjenek a terület sorsával kapcsolatban, ám mindhiába. Csonta László, az egyesület elnöke és a könyv szerkesztője lapunknak elmondta,
„Elméletileg van egy földi léptékű határa a védett területnek, de mivel nem készült kezelési terv az övezetről, így annak függvényében, hogy ki hol akar építeni, könnyedén tolhatják erre is, arra is ezt a határvonalat. Magyarán, időt és energiát senki nem fektetett bele, hogy gyakorlatba ültesse az elméleti, ugyanakkor képlékeny mivoltát a zónának” – fogalmazott. Meglátása szerint
„Ez csak színlelése annak, hogy védünk valamit. Tudni kell, hogy a védett területek sorában a helyi érdekeltségű övezetek valahol a lista alján szerepelnek, ami a szigorú szabályokat illeti. Védett zónában is lehet építményt létesíteni, de nem akármilyent” – magyarázta. Mint megemlítette, egyrészt a városi önkormányzat, másrészt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás részlege kellene felmérést készítsen a szabályozást illetően, hogy mit szabad és mit nem a területen.
A Hargita Megyei Környzetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László megkeresésünkre annyit tisztázott, hogy
„A másik fele tilalom alatt áll, az védett zónának számít. Hozzánk nem érkezett panasz, hogy építkezés zajlana a védett területen. Leginkább egy légi felvétellel lehetne kideríteni, hogy ki hova épít” – számolt be, kiegészítve azzal, a megyei környezetőrséghez kell jelenteni, amennyiben a tulajdonosok törvénytelenséget tapasztalnak. Megjegyezte, amennyiben nem hétvégi házakra, hanem lakóházakra érkezett bármikor engedélykérelem az ügynökséghez, azokat ők elutasították a terület védett besorolása nyomán.
– fogalmazott a vezető.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál is érdeklődtünk, Bors Béla alpolgármester utánanézett a dokumentumoknak. „A hivatal csak a beépíthető részre ad ki engedélyt csak és kizárólag hétvégi ház építésére. A legutolsó építkezési engedélyt 2018-ban adtak ki Csihányosra, ami nem támasztja alá, hogy most ott építkezés zajlana. Két hete voltak kint a kollégák, és ők nem tapasztaltak semmilyen törvénytelenséget, de ismét megnézzük, hogy mi folyik ott” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a panaszosok, amennyiben törvénytelenséget tapasztalnak, jelezzék az önkormányzat felé, hogy helyszíni szemlével tudjanak beavatkozni.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!