Hirdetés
Hirdetés

Ki felügyeli a zsögödfürdői Csihányos helyi érdekeltségű természetvédelmi területet?

Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban •  Fotó: Pinti Attila

Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban

Fotó: Pinti Attila

Több mint tíz évvel ezelőtt foglalkozott a sajtó a Zsögödfürdő-Csihányos-Kisvár dombja természetvédelmi terület ügyével, ahol akkoriban illegális földmozgatási munkálatokat végeztek. Ennek hatására 2009-ben nagy lobbizás történt, hogy besorolásának megfelelően védett területként használják az övezetet. Tizenegy évre rá viszont ugyanarra a problémára hívta fel figyelmünket néhány nyaraló tulajdonosa. 

Korpos Attila

2020. december 27., 19:362020. december 27., 19:36

„2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította a Csihányost, rá egy évre a Hargita Megyei Tanács is feltette a védett megyei területek jegyzékére. Ennek magyarázata, hogy ritka növények – zergeboglár, kockásliliom, fekete kökörcsin – és állatfajok – menyét, őz, nyest – jellemzik a Csihányos által körbehatárolt 253 hektáros területet” – emlékezett vissza az egyik tulajdonos, aki neve mellőzését kérte, mert nem szeretne személyes konfliktusba kerülni a többi tulajdonossal.

2009-ben kezdődött

Mint mesélte, ő 1991-ben vásárolt területet és épített nyaralót a Csihányosban, amelyet északon a Zsögödi-szoros bejárata, keleten az Olt, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határol. „Habár akkoriban még nem volt védett övezet, keményen megfizettük az engedélyeket, szigorú szabályok vonatkoztak az alapterületre, és csakis hétvégi házat lehetett építeni” – tekintett vissza. Aztán 2009-ben egy rendőr példátlan módon felvásárolt egy nagyobb területet, amelyet felparcellázva értékesített.

Hirdetés

„Emlékszem, a buldózerrel a zergebogláros rétet szó szerint legyalulta harminc-negyven négyzetméteren. Innen robbant ki az akkori botrány: ő ugyan szabadkozott, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, de tetemes bírságot kapott, leállították az építkezést – és az ügy elült. Idén nyáron egy, korábban ugyancsak az állami hatóságoknál dolgozó nyugdíjas megvásárolt egy területet, ahol azonnal rombolni és építkezni kezdett, szemmel láthatóan nem egy hétvégi házat” – tért rá az aktuális helyzetre.

Az idős férfit az is bántja, hogy sokan állandó jelleggel kint laknak a nyaralókban, miközben ez nem engedélyezett, és mivel a szennyvízhálózat nincs mindenhol kiépítve, sokszor az emberi ürülék látványához orrfacsaró bűz is társul a házak felé vezető útszakaszon.

„Ezen kívül nagyon szemetes az erdő. Nagyon félek, hogy Szécseny sorsára jut ez a természeti kincsünk” – fejezte ki aggályait. 

Csak szóbeli megállapítások voltak

2009-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület könyvet adott ki Csihányos – egy újrafelfedezett természetvédelmi terület címmel, amellyel legfőképp az övezet ügykezelését szerették volna tisztázni. Mint abban írják, különböző beadványokon keresztül igyekeztek elérni, hogy a hatóságok érdemben lépjenek a terület sorsával kapcsolatban, ám mindhiába. Csonta László, az egyesület elnöke és a könyv szerkesztője lapunknak elmondta,

egy 2004-es tanácsi határozaton kívül – amely kimondta a helyi érdekeltségű természetvédelmi övezet besorolást – semmi konkrét előrelépés nem történt azóta sem, annak ellenére, hogy 7 növény-, 31 madár-, 5 kétéltű- és 4 hüllőfajt tartanak nyilván a területen, amelyek közül mindegyik védettnek számít. 

„Elméletileg van egy földi léptékű határa a védett területnek, de mivel nem készült kezelési terv az övezetről, így annak függvényében, hogy ki hol akar építeni, könnyedén tolhatják erre is, arra is ezt a határvonalat. Magyarán, időt és energiát senki nem fektetett bele, hogy gyakorlatba ültesse az elméleti, ugyanakkor képlékeny mivoltát a zónának” – fogalmazott. Meglátása szerint

nem jó, hogy miközben védett zónának számít a Csihányos, akár nagyobb építkezésekre is sor kerülhet a területen. 

„Ez csak színlelése annak, hogy védünk valamit. Tudni kell, hogy a védett területek sorában a helyi érdekeltségű övezetek valahol a lista alján szerepelnek, ami a szigorú szabályokat illeti. Védett zónában is lehet építményt létesíteni, de nem akármilyent” – magyarázta. Mint megemlítette, egyrészt a városi önkormányzat, másrészt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás részlege kellene felmérést készítsen a szabályozást illetően, hogy mit szabad és mit nem a területen.  

Kérdés, hogy hova

A Hargita Megyei Környzetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László megkeresésünkre annyit tisztázott, hogy

a tulajdonukban levő általános rendezési terv szerint a Csihányos egyik része valóban beépíthető területként szerepel.

 „A másik fele tilalom alatt áll, az védett zónának számít. Hozzánk nem érkezett panasz, hogy építkezés zajlana a védett területen. Leginkább egy légi felvétellel lehetne kideríteni, hogy ki hova épít” – számolt be, kiegészítve azzal, a megyei környezetőrséghez kell jelenteni, amennyiben a tulajdonosok törvénytelenséget tapasztalnak. Megjegyezte, amennyiben nem hétvégi házakra, hanem lakóházakra érkezett bármikor engedélykérelem az ügynökséghez, azokat ők elutasították a terület védett besorolása nyomán.

Az ilyen területek esetében sajnos bevett szokás, hogy hétvégi házakra kérnek építkezési- és környezetvédelmi engedélyt, később pedig véglegesen odaköltöznek

– fogalmazott a vezető.

Két éve adtak utoljára engedélyt

Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál is érdeklődtünk, Bors Béla alpolgármester utánanézett a dokumentumoknak. „A hivatal csak a beépíthető részre ad ki engedélyt csak és kizárólag hétvégi ház építésére. A legutolsó építkezési engedélyt 2018-ban adtak ki Csihányosra, ami nem támasztja alá, hogy most ott építkezés zajlana. Két hete voltak kint a kollégák, és ők nem tapasztaltak semmilyen törvénytelenséget, de ismét megnézzük, hogy mi folyik ott” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a panaszosok, amennyiben törvénytelenséget tapasztalnak, jelezzék az önkormányzat felé, hogy helyszíni szemlével tudjanak beavatkozni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel

A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Jó irányba halad az iskolabusz
Jó irányba halad az iskolabusz
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

2026. február 18., szerda

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT
2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
Hirdetés