Hirdetés
Hirdetés

Ki felügyeli a zsögödfürdői Csihányos helyi érdekeltségű természetvédelmi területet?

Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban •  Fotó: Pinti Attila

Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban

Fotó: Pinti Attila

Több mint tíz évvel ezelőtt foglalkozott a sajtó a Zsögödfürdő-Csihányos-Kisvár dombja természetvédelmi terület ügyével, ahol akkoriban illegális földmozgatási munkálatokat végeztek. Ennek hatására 2009-ben nagy lobbizás történt, hogy besorolásának megfelelően védett területként használják az övezetet. Tizenegy évre rá viszont ugyanarra a problémára hívta fel figyelmünket néhány nyaraló tulajdonosa. 

Korpos Attila

2020. december 27., 19:362020. december 27., 19:36

„2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította a Csihányost, rá egy évre a Hargita Megyei Tanács is feltette a védett megyei területek jegyzékére. Ennek magyarázata, hogy ritka növények – zergeboglár, kockásliliom, fekete kökörcsin – és állatfajok – menyét, őz, nyest – jellemzik a Csihányos által körbehatárolt 253 hektáros területet” – emlékezett vissza az egyik tulajdonos, aki neve mellőzését kérte, mert nem szeretne személyes konfliktusba kerülni a többi tulajdonossal.

2009-ben kezdődött

Mint mesélte, ő 1991-ben vásárolt területet és épített nyaralót a Csihányosban, amelyet északon a Zsögödi-szoros bejárata, keleten az Olt, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határol. „Habár akkoriban még nem volt védett övezet, keményen megfizettük az engedélyeket, szigorú szabályok vonatkoztak az alapterületre, és csakis hétvégi házat lehetett építeni” – tekintett vissza. Aztán 2009-ben egy rendőr példátlan módon felvásárolt egy nagyobb területet, amelyet felparcellázva értékesített.

Hirdetés

„Emlékszem, a buldózerrel a zergebogláros rétet szó szerint legyalulta harminc-negyven négyzetméteren. Innen robbant ki az akkori botrány: ő ugyan szabadkozott, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, de tetemes bírságot kapott, leállították az építkezést – és az ügy elült. Idén nyáron egy, korábban ugyancsak az állami hatóságoknál dolgozó nyugdíjas megvásárolt egy területet, ahol azonnal rombolni és építkezni kezdett, szemmel láthatóan nem egy hétvégi házat” – tért rá az aktuális helyzetre.

Az idős férfit az is bántja, hogy sokan állandó jelleggel kint laknak a nyaralókban, miközben ez nem engedélyezett, és mivel a szennyvízhálózat nincs mindenhol kiépítve, sokszor az emberi ürülék látványához orrfacsaró bűz is társul a házak felé vezető útszakaszon.

„Ezen kívül nagyon szemetes az erdő. Nagyon félek, hogy Szécseny sorsára jut ez a természeti kincsünk” – fejezte ki aggályait. 

Csak szóbeli megállapítások voltak

2009-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület könyvet adott ki Csihányos – egy újrafelfedezett természetvédelmi terület címmel, amellyel legfőképp az övezet ügykezelését szerették volna tisztázni. Mint abban írják, különböző beadványokon keresztül igyekeztek elérni, hogy a hatóságok érdemben lépjenek a terület sorsával kapcsolatban, ám mindhiába. Csonta László, az egyesület elnöke és a könyv szerkesztője lapunknak elmondta,

egy 2004-es tanácsi határozaton kívül – amely kimondta a helyi érdekeltségű természetvédelmi övezet besorolást – semmi konkrét előrelépés nem történt azóta sem, annak ellenére, hogy 7 növény-, 31 madár-, 5 kétéltű- és 4 hüllőfajt tartanak nyilván a területen, amelyek közül mindegyik védettnek számít. 

„Elméletileg van egy földi léptékű határa a védett területnek, de mivel nem készült kezelési terv az övezetről, így annak függvényében, hogy ki hol akar építeni, könnyedén tolhatják erre is, arra is ezt a határvonalat. Magyarán, időt és energiát senki nem fektetett bele, hogy gyakorlatba ültesse az elméleti, ugyanakkor képlékeny mivoltát a zónának” – fogalmazott. Meglátása szerint

nem jó, hogy miközben védett zónának számít a Csihányos, akár nagyobb építkezésekre is sor kerülhet a területen. 

„Ez csak színlelése annak, hogy védünk valamit. Tudni kell, hogy a védett területek sorában a helyi érdekeltségű övezetek valahol a lista alján szerepelnek, ami a szigorú szabályokat illeti. Védett zónában is lehet építményt létesíteni, de nem akármilyent” – magyarázta. Mint megemlítette, egyrészt a városi önkormányzat, másrészt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás részlege kellene felmérést készítsen a szabályozást illetően, hogy mit szabad és mit nem a területen.  

Kérdés, hogy hova

A Hargita Megyei Környzetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László megkeresésünkre annyit tisztázott, hogy

a tulajdonukban levő általános rendezési terv szerint a Csihányos egyik része valóban beépíthető területként szerepel.

 „A másik fele tilalom alatt áll, az védett zónának számít. Hozzánk nem érkezett panasz, hogy építkezés zajlana a védett területen. Leginkább egy légi felvétellel lehetne kideríteni, hogy ki hova épít” – számolt be, kiegészítve azzal, a megyei környezetőrséghez kell jelenteni, amennyiben a tulajdonosok törvénytelenséget tapasztalnak. Megjegyezte, amennyiben nem hétvégi házakra, hanem lakóházakra érkezett bármikor engedélykérelem az ügynökséghez, azokat ők elutasították a terület védett besorolása nyomán.

Az ilyen területek esetében sajnos bevett szokás, hogy hétvégi házakra kérnek építkezési- és környezetvédelmi engedélyt, később pedig véglegesen odaköltöznek

– fogalmazott a vezető.

Két éve adtak utoljára engedélyt

Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál is érdeklődtünk, Bors Béla alpolgármester utánanézett a dokumentumoknak. „A hivatal csak a beépíthető részre ad ki engedélyt csak és kizárólag hétvégi ház építésére. A legutolsó építkezési engedélyt 2018-ban adtak ki Csihányosra, ami nem támasztja alá, hogy most ott építkezés zajlana. Két hete voltak kint a kollégák, és ők nem tapasztaltak semmilyen törvénytelenséget, de ismét megnézzük, hogy mi folyik ott” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a panaszosok, amennyiben törvénytelenséget tapasztalnak, jelezzék az önkormányzat felé, hogy helyszíni szemlével tudjanak beavatkozni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek

Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.

Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra

A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra
2026. március 13., péntek

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében

Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében
2026. március 13., péntek

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség

Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is

Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is
2026. március 13., péntek

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció

A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció
2026. március 13., péntek

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak

Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
2026. március 13., péntek

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét

Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét
2026. március 12., csütörtök

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között

A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között
Hirdetés