
Nem egyértelmű mindenki számára, hogy mit szabad és mit nem a Csihányosban
Fotó: Pinti Attila
Több mint tíz évvel ezelőtt foglalkozott a sajtó a Zsögödfürdő-Csihányos-Kisvár dombja természetvédelmi terület ügyével, ahol akkoriban illegális földmozgatási munkálatokat végeztek. Ennek hatására 2009-ben nagy lobbizás történt, hogy besorolásának megfelelően védett területként használják az övezetet. Tizenegy évre rá viszont ugyanarra a problémára hívta fel figyelmünket néhány nyaraló tulajdonosa.
2020. december 27., 19:362020. december 27., 19:36
„2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította a Csihányost, rá egy évre a Hargita Megyei Tanács is feltette a védett megyei területek jegyzékére. Ennek magyarázata, hogy ritka növények – zergeboglár, kockásliliom, fekete kökörcsin – és állatfajok – menyét, őz, nyest – jellemzik a Csihányos által körbehatárolt 253 hektáros területet” – emlékezett vissza az egyik tulajdonos, aki neve mellőzését kérte, mert nem szeretne személyes konfliktusba kerülni a többi tulajdonossal.
Mint mesélte, ő 1991-ben vásárolt területet és épített nyaralót a Csihányosban, amelyet északon a Zsögödi-szoros bejárata, keleten az Olt, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határol. „Habár akkoriban még nem volt védett övezet, keményen megfizettük az engedélyeket, szigorú szabályok vonatkoztak az alapterületre, és csakis hétvégi házat lehetett építeni” – tekintett vissza. Aztán 2009-ben egy rendőr példátlan módon felvásárolt egy nagyobb területet, amelyet felparcellázva értékesített.
„Emlékszem, a buldózerrel a zergebogláros rétet szó szerint legyalulta harminc-negyven négyzetméteren. Innen robbant ki az akkori botrány: ő ugyan szabadkozott, nem tudta, hogy természetvédelmi területről van szó, de tetemes bírságot kapott, leállították az építkezést – és az ügy elült. Idén nyáron egy, korábban ugyancsak az állami hatóságoknál dolgozó nyugdíjas megvásárolt egy területet, ahol azonnal rombolni és építkezni kezdett, szemmel láthatóan nem egy hétvégi házat” – tért rá az aktuális helyzetre.
„Ezen kívül nagyon szemetes az erdő. Nagyon félek, hogy Szécseny sorsára jut ez a természeti kincsünk” – fejezte ki aggályait.
2009-ben a Zöld SzékelyFöld Egyesület könyvet adott ki Csihányos – egy újrafelfedezett természetvédelmi terület címmel, amellyel legfőképp az övezet ügykezelését szerették volna tisztázni. Mint abban írják, különböző beadványokon keresztül igyekeztek elérni, hogy a hatóságok érdemben lépjenek a terület sorsával kapcsolatban, ám mindhiába. Csonta László, az egyesület elnöke és a könyv szerkesztője lapunknak elmondta,
„Elméletileg van egy földi léptékű határa a védett területnek, de mivel nem készült kezelési terv az övezetről, így annak függvényében, hogy ki hol akar építeni, könnyedén tolhatják erre is, arra is ezt a határvonalat. Magyarán, időt és energiát senki nem fektetett bele, hogy gyakorlatba ültesse az elméleti, ugyanakkor képlékeny mivoltát a zónának” – fogalmazott. Meglátása szerint
„Ez csak színlelése annak, hogy védünk valamit. Tudni kell, hogy a védett területek sorában a helyi érdekeltségű övezetek valahol a lista alján szerepelnek, ami a szigorú szabályokat illeti. Védett zónában is lehet építményt létesíteni, de nem akármilyent” – magyarázta. Mint megemlítette, egyrészt a városi önkormányzat, másrészt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás részlege kellene felmérést készítsen a szabályozást illetően, hogy mit szabad és mit nem a területen.
A Hargita Megyei Környzetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László megkeresésünkre annyit tisztázott, hogy
„A másik fele tilalom alatt áll, az védett zónának számít. Hozzánk nem érkezett panasz, hogy építkezés zajlana a védett területen. Leginkább egy légi felvétellel lehetne kideríteni, hogy ki hova épít” – számolt be, kiegészítve azzal, a megyei környezetőrséghez kell jelenteni, amennyiben a tulajdonosok törvénytelenséget tapasztalnak. Megjegyezte, amennyiben nem hétvégi házakra, hanem lakóházakra érkezett bármikor engedélykérelem az ügynökséghez, azokat ők elutasították a terület védett besorolása nyomán.
– fogalmazott a vezető.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál is érdeklődtünk, Bors Béla alpolgármester utánanézett a dokumentumoknak. „A hivatal csak a beépíthető részre ad ki engedélyt csak és kizárólag hétvégi ház építésére. A legutolsó építkezési engedélyt 2018-ban adtak ki Csihányosra, ami nem támasztja alá, hogy most ott építkezés zajlana. Két hete voltak kint a kollégák, és ők nem tapasztaltak semmilyen törvénytelenséget, de ismét megnézzük, hogy mi folyik ott” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a panaszosok, amennyiben törvénytelenséget tapasztalnak, jelezzék az önkormányzat felé, hogy helyszíni szemlével tudjanak beavatkozni.
Kilenc év után búcsúzik a Figura Stúdió Színház éléről Albu István. A távozást Gyergyószentmiklósról „egy családból való kiszakadásként” éli meg. Elmondása szerint mind magánéleti, mind szakmai szempontból élete legfontosabb időszaka volt ez.
Házkutatás zajlik szerda reggel az egészségügyi minisztérium néhány irodájában hamisan kiállított szakorvosi oklevelekkel kapcsolatos vizsgálódás keretében – jelentette be Alexandru Rogobete.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy egyetért a törvényhozók számának csökkentésével, de azzal nem, hogy ez a létszám legtöbb 300 legyen, mivel így a romániai magyarok egy része képviselet nélkül maradna a parlamentben.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából idén is történészkonferenciát szervez az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola. Az esemény november 6-án, csütörtökön 10 órától kezdődik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Indul a VIBE Fesztivál új közösségépítő programja, az Epic Class Battle. A verseny nemcsak megmérettetés, hanem élmény is: a fiatalok együtt alkothatnak, fejlődhetnek, és megtapasztalhatják, milyen egy igazi csapatként sikert elérni.
November 12-ére halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a két beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság, valamint az AUR nyújtott be a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezettel kapcsolatban.
Mintegy ezer liter üzemanyag folyt ki egy tartályból egy Beszterce-Naszód megyei üzemanyagtöltő-állomáson egy ütközést követően.
Bűncselekményeik büntethetőségének elévülésére hivatkozva a legfelsőbb bíróság elrendelte Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter és Mircea Geoană sógora, Mircea Ionuț Costea üzletember szabadlábra helyezését.
Ionuț Moșteanu védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy az amerikai katonák részleges kivonása nem függ össze Oroszország lehetséges stratégiáival.
Forgalmi változtatásokra számíthatnak a sofőrök Marosvásárhelyen november 6-tól, csütörtöktől, néhány utcát például egyirányúsítani fognak – hívja fel a figyelmet Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala.
szóljon hozzá!