Ami a tanévkezdést illeti, Kelemen kifejtette, véleménye szerint jobb lett volna, ha valakinek februárban-márciusban eszébe jut, hogy a 2019-2020-as tanévet lerövidítse, mivel úgyse lehetett hónapokig iskolába menni, és elkezdeni az új tanévet szeptember elsején. Rámutatott, a kormánynak hat hónapja volt, hogy az új tanévet előkészítse. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány áthárította a döntési felelősséget a helyi hatóságokra, és „ennyire magas fokú vágyakozás a helyi autonómia iránt 30 éve nem volt tapasztalható”.

„Meggyőződésem azonban, hogy a tanintézmények nagy többsége képes lesz a helyzet adta körülmények között a normalitás keretei között megnyitni az új tanévet” – szögezte le Kelemen, hozzátéve, hogy az ő kislánya is most kezdi a nulladik osztályt, és látja, milyen erőfeszítéseket tesz az iskola, a tanítónő, a szülők, hogy minden rendben legyen.

A helyhatósági választásokon várt eredményeket illetően Kelemen kifejtette, hogy ha az RMDSZ megszerez körülbelül 200 polgármesteri tisztséget és négy megyei tanácselnöki tisztséget, azt jó eredménynek könyvelik majd el. Kérdésre válaszolva kifejtette, az RMDSZ nyitott a választásokat követő, a tanácsi többségek kialakítására irányuló politikai szövetségekre is.

Kifejtette még, hogy

mivel a lényeg a fejlődés, az ország és a történelmi régiók kiegyensúlyozott fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése. Ennek érdekében a Szövetség több városban – így Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában is – román nyelven is kampányol. Véleménye szerint a helyhatósági választások kampányában eltűnik az a nemzeti „vehemencia”, ami például a parlamenti választások kampányát jellemzi.

„A helyhatósági választásokon még Paşcannak is vannak magyar nyelvű kampányanyagai, mivel meg akarja szólítani a magyar választókat is. A PNL-ről nem is beszélve. Bár Rareş Bogdan, és elnézést kérek, hogy őt említem itt, tehát a PNL egyik politikusa őrült dolgokat mond, de vannak magyar jelöltjeik és rengeteg kampányanyaguk magyar nyelven. Tehát esetükben a nemzeti üzenet nem passzol a helyi valóságokhoz” – mondta Kelemen.

Arra a kérdésre, hogy Klaus Iohannis államelnök elnézést kérte-e az RMDSZ-től – amint azt a Szövetség követelte – a márciusi magyarellenes, „ionopot chivanoc, PSD” kezdetű nyilatkozatát követően, amikor azt mondta, hogy a PSD ki akarja árusítani Erdélyt, Kelemen leszögezte, hogy

„Az a nyilatkozat elfogadhatatlan volt, mivel semmi alapja nem volt az Erdélyt ellopják riogatásnak. Az is elfogadhatatlan, hogy csúfot űzött a magyar nyelvből. (...) Elhintette a gyűlölet eme csíráját, amikor semmi szükség nem lett volna erre, amikor az embereket más dolgok foglalkoztatták. Megértem, hogy el akarod vonni a figyelmet saját kormányod csodálatos eredményeiről, de nem ilyen dolgokkal. Románia elnökeként nem vívhatsz politikai harcot ilyen témákkal. (...) Március óta nem beszéltem Iohannis elnökkel. És bocsánatkérést sem hallottam tőle” – nyomatékosította az RMDSZ elnöke.