Kelemen Hunor. Archív
Fotó: Gönczy Tamás
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy véli, hogy sem a választásokat, sem a tanévkezdést nem kell elhalasztani a jelenlegi járványhelyzetben, leszögezve, hogy mindig lesznek kockázatok, amelyeket azonban csökkenteni lehetne, ha a kormány „azt tenné, amit kell”.
2020. szeptember 12., 20:202020. szeptember 12., 20:20
2020. szeptember 12., 20:212020. szeptember 12., 20:21
Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Kelement többek között a választások megszervezéséről és a választási kampányról kérdezték. Az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy, bár a kampány nem a megszokott körülmények között zajlik, mindenkinek alkalmazkodnia kell, védelmezni kell egymást, és odafigyeléssel ez sikerül. Így a kampány inkább az online térbe tevődött át és a hangsúly a kisebb csoportokkal való találkozásokon van, amely emberközelibb párbeszédet tesz lehetővé, és ez jó.
Kelemen rámutatott, hogy az RMDSZ már június és július folyamán is javasolta a kormánynak, hogy növelje a szavazókörzetek számát, hogy a zsúfoltságot elkerüljék, de ez nem történt meg. Véleménye szerint azonban ilyen körülmények között is,
Ami a tanévkezdést illeti, Kelemen kifejtette, véleménye szerint jobb lett volna, ha valakinek februárban-márciusban eszébe jut, hogy a 2019-2020-as tanévet lerövidítse, mivel úgyse lehetett hónapokig iskolába menni, és elkezdeni az új tanévet szeptember elsején. Rámutatott, a kormánynak hat hónapja volt, hogy az új tanévet előkészítse. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány áthárította a döntési felelősséget a helyi hatóságokra, és „ennyire magas fokú vágyakozás a helyi autonómia iránt 30 éve nem volt tapasztalható”.
„Meggyőződésem azonban, hogy a tanintézmények nagy többsége képes lesz a helyzet adta körülmények között a normalitás keretei között megnyitni az új tanévet” – szögezte le Kelemen, hozzátéve, hogy az ő kislánya is most kezdi a nulladik osztályt, és látja, milyen erőfeszítéseket tesz az iskola, a tanítónő, a szülők, hogy minden rendben legyen.
A helyhatósági választásokon várt eredményeket illetően Kelemen kifejtette, hogy ha az RMDSZ megszerez körülbelül 200 polgármesteri tisztséget és négy megyei tanácselnöki tisztséget, azt jó eredménynek könyvelik majd el. Kérdésre válaszolva kifejtette, az RMDSZ nyitott a választásokat követő, a tanácsi többségek kialakítására irányuló politikai szövetségekre is.
Kifejtette még, hogy
mivel a lényeg a fejlődés, az ország és a történelmi régiók kiegyensúlyozott fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése. Ennek érdekében a Szövetség több városban – így Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában is – román nyelven is kampányol. Véleménye szerint a helyhatósági választások kampányában eltűnik az a nemzeti „vehemencia”, ami például a parlamenti választások kampányát jellemzi.
„A helyhatósági választásokon még Paşcannak is vannak magyar nyelvű kampányanyagai, mivel meg akarja szólítani a magyar választókat is. A PNL-ről nem is beszélve. Bár Rareş Bogdan, és elnézést kérek, hogy őt említem itt, tehát a PNL egyik politikusa őrült dolgokat mond, de vannak magyar jelöltjeik és rengeteg kampányanyaguk magyar nyelven. Tehát esetükben a nemzeti üzenet nem passzol a helyi valóságokhoz” – mondta Kelemen.
Arra a kérdésre, hogy Klaus Iohannis államelnök elnézést kérte-e az RMDSZ-től – amint azt a Szövetség követelte – a márciusi magyarellenes, „ionopot chivanoc, PSD” kezdetű nyilatkozatát követően, amikor azt mondta, hogy a PSD ki akarja árusítani Erdélyt, Kelemen leszögezte, hogy
„Az a nyilatkozat elfogadhatatlan volt, mivel semmi alapja nem volt az Erdélyt ellopják riogatásnak. Az is elfogadhatatlan, hogy csúfot űzött a magyar nyelvből. (...) Elhintette a gyűlölet eme csíráját, amikor semmi szükség nem lett volna erre, amikor az embereket más dolgok foglalkoztatták. Megértem, hogy el akarod vonni a figyelmet saját kormányod csodálatos eredményeiről, de nem ilyen dolgokkal. Románia elnökeként nem vívhatsz politikai harcot ilyen témákkal. (...) Március óta nem beszéltem Iohannis elnökkel. És bocsánatkérést sem hallottam tőle” – nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.
Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.
Az ítélet nem jogerős.
A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.
Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.
Közel négy és fél év után megszűnt a villanyáramra megállapított ársapka, július 1-jétől piaci áron számláznak a szolgáltatók. A kiszolgáltatott fogyasztók számára havi 50 lejes támogatást biztosít az állam.
Többet kell fizetniük idén a román tengerpartra érkező turistáknak, a legtöbb szállodában mintegy 10–20 százalékkal emelték az árakat tavalyhoz képest.
Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán kijelentette, 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
Benzinkútról akart élelmiszert lopni, dulakodott az alkalmazottal, majd elmenekült a helyszínről két fiatal Szászrégenben, ám nem jutottak messzire: a rendőrök rövid időn belül őrizetbe vették őket.
3 hozzászólás