
A gyakorlatban nem jog, csak kiváltság. A szaktárcának a legkevésbé sem sürgős az anyanyelvhasználat biztosítása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Ajánlásban szólította fel az egészségügyi minisztériumot a nép ügyvédje hivatala, hogy a szaktárca tegye lehetővé az anyanyelvhasználatot az egészségügyi rendszerben. Ezt ugyan törvény is szavatolja, de a minisztérium nem dolgozta ki az előírások gyakorlati alkalmazásához szükséges módszertant. Számos kórházban jelent ez hátrányt a magyar anyanyelvű páciensek, főként gyerekek számára, nyilatkozta lapunknak a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke.
2020. február 16., 18:162020. február 16., 18:16
Az alkotmány által szavatolt jogokra, valamint a páciensek jogait meghatározó 2003/46-os törvényre, a 2006/95-ös egészségügyi reformtörvényre, az azt kiegészítő 2017/110-es jogszabályra, valamint a szociális ellátást szabályzó 2011/292-es törvény előírásaira hivatkozva ajánlásban szólította fel pénteken az egészségügyi minisztériumot az ombudsmani hivatal arra, hogy a szaktárca dolgozza ki az anyanyelvhasználat biztosításához szükséges alkalmazási módszertant. Ez annak a törvénynek a gyakorlatba ültetéséhez szükséges, amely lehetővé tenné az egészségügyi, valamint a szociális ellátó rendszerben az anyanyelv használatát, így a magyar nyelvét is
A nép ügyvédje az ajánlásban kitér arra is, hogy már múlt év őszén kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz, hogy a szaktárca foglaljon állást ebben az ügyben. Az ombudsmani hivatal most azt is kéri a szakminisztériumtól, hogy tájékoztassa a témában elvégzett elemzés eredményéről, az alkalmazási módszertan kidolgozása érdekében foganatosított intézkedésekről, valamint azon egészségügyi, illetve szociális ellátó rendszeri állások számáról is, amelyek az anyanyelvhasználatot lehetővé tévő törvény alkalmazásához szükségesek az érintett településeken.
A nép ügyvédjének hivatala ugyanakkor arról is tájékoztatást kér a szaktárcától, hogy a minisztérium 2020-as költségvetésébe belefoglalták-e az említett előírások végrehajtásához szükséges pénzösszegeket.
Hiányzik a szándék a minisztérium részéről, hogy kidolgozzák a törvény alkalmazási normáit – mondta lapunk megkeresésére László Attila, a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint évek óta hiába várnak előrelépést ebben a kérdésben, pedig többször is próbáltak egyeztetni az egészségügyi miniszterrel:
„Nem arról híres az egészségügyi minisztérium, hogy ilyen tapintható, világi dolgokkal foglalkozzon” – fogalmazott. Másrészt, gyermekorvosként kissé értetlenül is áll az előtt, hogy törvényre van szükség az anyanyelvhasználat biztosításhoz, hiszen – emlékezett vissza – orvostanhallgatóként az ő tanárai nemcsak hogy beszéltek magyarul, hanem
„Ezzel szemben megteremtettük a törvényes feltételeit annak, hogy legyen egy ilyen megközelítés, viszont évek óta várjuk, hogy a törvénynek a végrehajtási normái megjelenjenek. Egyébként etikai szempontból, orvosi megközelítésből nem is tudom, miért kellene nekünk törvény, mert jóérzés kérdése, hogy kommunikálj a betegeddel” – foglalt állást a kérdésben politikusként és orvosként is.
László Attila meglátása szerint sok kórházban okoz kommunikációs nehézségeket a felnőttek, de még inkább a gyerekek esetében az, hogy nem adnak lehetőséget az anyanyelvhasználatra. Kolozsváron is számtalan ilyen eset volt, fűzte hozzá, kitérve az egyik legkirívóbb esetre, amikor szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt durván megaláztak egy olaszteleki 17 éves lányt, szüleit és az őket elkísérő unitárius lelkészt a kolozsvári gyermekkórházban, mivel a székelyföldi család nem beszélt jól románul. Akkor ő maga is
A felelevenített kolozsvári eset is azt példázza, hogy alkalmanként nemhogy biztosítanák az anyanyelvhasználat lehetőségét, hanem épphogy hátrányos megkülönböztetésben részesítik azokat a pácienseket, akik élnének ezzel a joggal. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) viszonylag ritkán kap ilyen jellegű jogsértésekkel kapcsolatos bejelentéseket. Asztalos Csaba, az intézmény elnöke megkeresésünkre elmondta,
Mint kiderült, mindkét eset olyan nagyvárosokban történt, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, és mindkét esetben Székelyföldről, különböző vetélkedők miatt odautazott kiskorúakat ért hátrányos megkülönböztetés. Az egyik a fentebb említett kolozsvári eset volt, ahol egy népdalvetélkedőre odautazott 17 éves olaszteleki lányt alázott meg durván egy szakorvos, miután a lány orvosi ellátásra szorult, mert baleset érte.
Amikor a jóérzés nem elegendő. Törvény is szabályozza az anyanyelvhasználatot, még sincs előrelépés. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A másik esetben – ami szinte napra pontosan két éve történt – egy kézdivásárhelyi lányt, egy kosármérkőzésre odautazott ifi női kosárcsapat tagját alázta meg egy temesvári orvos a sportorvosi láttamozás kiállításakor, mert a lány nem beszélt jól románul.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács mindkét esetben megállapította a hátrányos megkülönböztetést, a pert is megnyerte mindkét esetben, és megbírságolta a kórházat, illetve a hiányos nyelvtudás miatt sértegető orvosokat – tájékoztatott Asztalos Csaba. A diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta viszont azt is,
mert a CNCD-nél nem mindig jelentik ezeket a sértettek, de feltételezése szerint a valóságban többször előfordul hasonló, mint ahány esetében kivizsgálás indul.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
4 hozzászólás