Jóérzés kérdése, de törvénnyel sem megy az anyanyelvhasználat biztosítása a kórházakban

A nép ügyvédje az ajánlásban kitér arra is, hogy már múlt év őszén kérést intézett az egészségügyi minisztériumhoz, hogy a szaktárca foglaljon állást ebben az ügyben. Az ombudsmani hivatal most azt is kéri a szakminisztériumtól, hogy tájékoztassa a témában elvégzett elemzés eredményéről, az alkalmazási módszertan kidolgozása érdekében foganatosított intézkedésekről, valamint azon egészségügyi, illetve szociális ellátó rendszeri állások számáról is, amelyek az anyanyelvhasználatot lehetővé tévő törvény alkalmazásához szükségesek az érintett településeken.

A nép ügyvédjének hivatala ugyanakkor arról is tájékoztatást kér a szaktárcától, hogy a minisztérium 2020-as költségvetésébe belefoglalták-e az említett előírások végrehajtásához szükséges pénzösszegeket.

Hiányzik a szándék a minisztérium részéről, hogy kidolgozzák a törvény alkalmazási normáit – mondta lapunk megkeresésére László Attila, a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint évek óta hiába várnak előrelépést ebben a kérdésben, pedig többször is próbáltak egyeztetni az egészségügyi miniszterrel:

„Nem arról híres az egészségügyi minisztérium, hogy ilyen tapintható, világi dolgokkal foglalkozzon” – fogalmazott. Másrészt, gyermekorvosként kissé értetlenül is áll az előtt, hogy törvényre van szükség az anyanyelvhasználat biztosításhoz, hiszen – emlékezett vissza – orvostanhallgatóként az ő tanárai nemcsak hogy beszéltek magyarul, hanem

„Ezzel szemben megteremtettük a törvényes feltételeit annak, hogy legyen egy ilyen megközelítés, viszont évek óta várjuk, hogy a törvénynek a végrehajtási normái megjelenjenek. Egyébként etikai szempontból, orvosi megközelítésből nem is tudom, miért kellene nekünk törvény, mert jóérzés kérdése, hogy kommunikálj a betegeddel” – foglalt állást a kérdésben politikusként és orvosként is.

László Attila meglátása szerint sok kórházban okoz kommunikációs nehézségeket a felnőttek, de még inkább a gyerekek esetében az, hogy nem adnak lehetőséget az anyanyelvhasználatra. Kolozsváron is számtalan ilyen eset volt, fűzte hozzá, kitérve az egyik legkirívóbb esetre, amikor szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt durván megaláztak egy olaszteleki 17 éves lányt, szüleit és az őket elkísérő unitárius lelkészt a kolozsvári gyermekkórházban, mivel a székelyföldi család nem beszélt jól románul. Akkor ő maga is

A felelevenített kolozsvári eset is azt példázza, hogy alkalmanként nemhogy biztosítanák az anyanyelvhasználat lehetőségét, hanem épphogy hátrányos megkülönböztetésben részesítik azokat a pácienseket, akik élnének ezzel a joggal. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) viszonylag ritkán kap ilyen jellegű jogsértésekkel kapcsolatos bejelentéseket. Asztalos Csaba, az intézmény elnöke megkeresésünkre elmondta,

Mint kiderült, mindkét eset olyan nagyvárosokban történt, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, és mindkét esetben Székelyföldről, különböző vetélkedők miatt odautazott kiskorúakat ért hátrányos megkülönböztetés. Az egyik a fentebb említett kolozsvári eset volt, ahol egy népdalvetélkedőre odautazott 17 éves olaszteleki lányt alázott meg durván egy szakorvos, miután a lány orvosi ellátásra szorult, mert baleset érte.

mert a CNCD-nél nem mindig jelentik ezeket a sértettek, de feltételezése szerint a valóságban többször előfordul hasonló, mint ahány esetében kivizsgálás indul.