
Fotó: Veres Nándor
Hogyan indult 2009-ben a csíkszeredai jazzfesztivál, milyen ága-bogai vannak a szervezésnek, miért szünetelt két évig a rendezvény, és mire számíthatunk az idei fesztiválon? Többek között ezekről is beszélgettünk Szilágyi Nórával, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál főszervezőjével, és néhány jazzfesztes történetet is felelevenítettünk.
2021. július 21., 11:492021. július 21., 11:49
2021. július 21., 12:402021. július 21., 12:40
Két év kihagyás után ismét megtartják július 22-25. között a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivált. A világsztárokat és helyi zenekarokat egyaránt felvonultató fesztivált a Mini Jazzfesztivál Egyesület szervezi, partnerségben Csíkszereda önkormányzatával, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. A rendezvény fő helyszíne ezúttal is a Mikó-vár belső udvara lesz, de a központi parkban és a Csíki Játékszín előtti téren is lesznek események a fesztiválhoz kapcsolódóan.
Szilágyi Nóra elmondta, már hónapokkal a fesztivált megelőzően elkezdődik a szervezés. „Nagyon sok minden változhat időközben, de azért úgy kell mindig tervezni, hogy az alapját a rendezvénynek már tudjuk, tehát, hogy hány kísérőprogram lesz, mi szól a gyerekeknek, mi szól a felnőtteknek.
A kezdetekkor az volt a cél, hogy megszerettessük a csíkiakkal a jazzt, mert volt egy ilyen tendencia, hogy itt nem szeretik a jazzt, nem érdekli az embereket, pedig de, csak nem volt ez olyan széles körben elterjedve. Most már a fesztivál tett róla, hogy nagyon sokan szeretik a jazzt, és a hozzá tartozó műfajokat.
– fogalmazott a főszervező.
Hozzátette, a csíkszeredai jazzfesztivál korábbi kiadásainak szervezésekor is fontosnak tartották, hogy odafigyeljenek a fiatal tehetségekre, és idén is fontos részét képezi a koncepciónak, hogy
„Ezt a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen találtuk ki, az együttműködés keretében pedig a székelyföldi zenekarok népszerűsítése a lényeg. Nagyon fontos az idei szervezésben, hogy volt végre egy biztonsági alapom a csíkszeredai önkormányzat részéről, amely biztosított arról, hogy pályázati úton lesz egy jelentős összeg, amire alapozhatunk, hogy ezt a fesztivált folytatni tudjuk.”
Arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy pontosan meg van tervezve minden, le van egyeztetve a zenekarok fellépése, a résztvevő vendégek elszállásolása, utaztatása stb., a szervezőket így is érhetik meglepetések.
Hogy ezúttal milyen galibák akadtak, megtudhatják a Hangadó legújabb műsorából.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!