
Fotó: Veres Nándor
Hogyan indult 2009-ben a csíkszeredai jazzfesztivál, milyen ága-bogai vannak a szervezésnek, miért szünetelt két évig a rendezvény, és mire számíthatunk az idei fesztiválon? Többek között ezekről is beszélgettünk Szilágyi Nórával, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál főszervezőjével, és néhány jazzfesztes történetet is felelevenítettünk.
2021. július 21., 11:492021. július 21., 11:49
2021. július 21., 12:402021. július 21., 12:40
Két év kihagyás után ismét megtartják július 22-25. között a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivált. A világsztárokat és helyi zenekarokat egyaránt felvonultató fesztivált a Mini Jazzfesztivál Egyesület szervezi, partnerségben Csíkszereda önkormányzatával, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. A rendezvény fő helyszíne ezúttal is a Mikó-vár belső udvara lesz, de a központi parkban és a Csíki Játékszín előtti téren is lesznek események a fesztiválhoz kapcsolódóan.
Szilágyi Nóra elmondta, már hónapokkal a fesztivált megelőzően elkezdődik a szervezés. „Nagyon sok minden változhat időközben, de azért úgy kell mindig tervezni, hogy az alapját a rendezvénynek már tudjuk, tehát, hogy hány kísérőprogram lesz, mi szól a gyerekeknek, mi szól a felnőtteknek.
A kezdetekkor az volt a cél, hogy megszerettessük a csíkiakkal a jazzt, mert volt egy ilyen tendencia, hogy itt nem szeretik a jazzt, nem érdekli az embereket, pedig de, csak nem volt ez olyan széles körben elterjedve. Most már a fesztivál tett róla, hogy nagyon sokan szeretik a jazzt, és a hozzá tartozó műfajokat.
– fogalmazott a főszervező.
Hozzátette, a csíkszeredai jazzfesztivál korábbi kiadásainak szervezésekor is fontosnak tartották, hogy odafigyeljenek a fiatal tehetségekre, és idén is fontos részét képezi a koncepciónak, hogy
„Ezt a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen találtuk ki, az együttműködés keretében pedig a székelyföldi zenekarok népszerűsítése a lényeg. Nagyon fontos az idei szervezésben, hogy volt végre egy biztonsági alapom a csíkszeredai önkormányzat részéről, amely biztosított arról, hogy pályázati úton lesz egy jelentős összeg, amire alapozhatunk, hogy ezt a fesztivált folytatni tudjuk.”
Arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy pontosan meg van tervezve minden, le van egyeztetve a zenekarok fellépése, a résztvevő vendégek elszállásolása, utaztatása stb., a szervezőket így is érhetik meglepetések.
Hogy ezúttal milyen galibák akadtak, megtudhatják a Hangadó legújabb műsorából.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
szóljon hozzá!