
Fotó: Veres Nándor
Hogyan indult 2009-ben a csíkszeredai jazzfesztivál, milyen ága-bogai vannak a szervezésnek, miért szünetelt két évig a rendezvény, és mire számíthatunk az idei fesztiválon? Többek között ezekről is beszélgettünk Szilágyi Nórával, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál főszervezőjével, és néhány jazzfesztes történetet is felelevenítettünk.
2021. július 21., 11:492021. július 21., 11:49
2021. július 21., 12:402021. július 21., 12:40
Két év kihagyás után ismét megtartják július 22-25. között a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivált. A világsztárokat és helyi zenekarokat egyaránt felvonultató fesztivált a Mini Jazzfesztivál Egyesület szervezi, partnerségben Csíkszereda önkormányzatával, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. A rendezvény fő helyszíne ezúttal is a Mikó-vár belső udvara lesz, de a központi parkban és a Csíki Játékszín előtti téren is lesznek események a fesztiválhoz kapcsolódóan.
Szilágyi Nóra elmondta, már hónapokkal a fesztivált megelőzően elkezdődik a szervezés. „Nagyon sok minden változhat időközben, de azért úgy kell mindig tervezni, hogy az alapját a rendezvénynek már tudjuk, tehát, hogy hány kísérőprogram lesz, mi szól a gyerekeknek, mi szól a felnőtteknek.
A kezdetekkor az volt a cél, hogy megszerettessük a csíkiakkal a jazzt, mert volt egy ilyen tendencia, hogy itt nem szeretik a jazzt, nem érdekli az embereket, pedig de, csak nem volt ez olyan széles körben elterjedve. Most már a fesztivál tett róla, hogy nagyon sokan szeretik a jazzt, és a hozzá tartozó műfajokat.
– fogalmazott a főszervező.
Hozzátette, a csíkszeredai jazzfesztivál korábbi kiadásainak szervezésekor is fontosnak tartották, hogy odafigyeljenek a fiatal tehetségekre, és idén is fontos részét képezi a koncepciónak, hogy
„Ezt a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen találtuk ki, az együttműködés keretében pedig a székelyföldi zenekarok népszerűsítése a lényeg. Nagyon fontos az idei szervezésben, hogy volt végre egy biztonsági alapom a csíkszeredai önkormányzat részéről, amely biztosított arról, hogy pályázati úton lesz egy jelentős összeg, amire alapozhatunk, hogy ezt a fesztivált folytatni tudjuk.”
Arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy pontosan meg van tervezve minden, le van egyeztetve a zenekarok fellépése, a résztvevő vendégek elszállásolása, utaztatása stb., a szervezőket így is érhetik meglepetések.
Hogy ezúttal milyen galibák akadtak, megtudhatják a Hangadó legújabb műsorából.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!