
Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Maros megye lakosságának 1,14 százaléka, azaz 6801 személy részesül a minimálbér összegéig tartó jövedelemkiegészítési szociális juttatásban. Ebben az adatsorban messze országos első Teleorman (a lakosság 2,56%-a) és Buzău (a lakosság 2,31%-a) megye.
2017. december 10., 17:192017. december 10., 17:19
A munkaügyi minisztérium, valamint a szociális felügyeleti és kifizetési országos ügynökség adatait felhasználva a profit.ro gazdasági szakportál tett közzé arra vonatkozó adatsort, hogy melyik megye hogy áll a minimálbéri összegéig szükséges jövedelemkiegészítő juttatásban.
A nyilvántartás szerint az ország majdnem 22,3 millió lakosából csaknem 220 ezren, azaz 0,98% részesül olyan szociális támogatásban, amely azért jár, mert az illető bevétele nem éri el a garantált minimálbért.
A szeptemberre vonatkozó táblázatból kiderült, hogy az ország 42 térségi közigazgatási egysége közül Teleorman, Buzău, Mehedinți és Vaslui megyékben haladja meg a lakosság 2 százalékát ez az arány, és 2,56 százalékkal messze „országos első” Teleorman megye.
Ezzel szemben Maros megye 595 948 lakosából 6801-en kapják a juttatást, ez 1,14 százalékot jelent, amellyel 17. helyen vagyunk – Hargita megye a 26. (333 674 lakosból 3096-an, azaz 0,93%), Kovászna megye pedig a 28. (228 732 lakosból 2016-an, azaz 0,88%).
ez pedig 0,01%-os lakossági arányt jelent. A támogatottak abszolút száma tekintetében az első helyeken Dolj (13.710), Buzău (11.059), Bákó (10.669), Galac (10.487) és Teleorman (9.977) áll, a 6801 személlyel Maros megye a 12., míg Hargita a 31. (3.096 lakos), Kovászna megye pedig „hátulról” a negyedik, azaz a 39. a 2016 támogatottal.
A havonta kifizetésre kerülő pénzösszegek tekintetében az abszolút értékben legtöbbet felemésztő megyék a következők: Dolj (3.899.938 lej), Bákó (3.039.502 lej), Vaslui (2.946.223 lej), Buzău (2.920.933 lej), Galac (2.854.234 lej) és Teleorman (2.580.022 lej). Maros megye a kilencedik 2.157.191 lejjel, Hargita megye a harmincadik 945.019 lejjel, Kovászna megye pedig a harmincötödik 606.347 lejjel.
Fejenként átlagban a legnagyobb mértékű kiegészítés a Szilágy (335 lej), a Brassó (330 lej), a Maros (317 lej), a Bihar (315 lej) és a Szatmár (310 lej) megyeieknek szükséges. Hargita megye a 7. ebben a rangsorban 305 lejjel, Kovászna megye pedig a 9. 301 lejjel.
Bukarest az összes kategóriában az utolsó helyen áll, hiszen a nyilvántartott 2.106.144 lakosból csupán 265, azaz 0,01% bevétele nem éri el a garantált minimálbér összegét, de átlagban csak 208 lejjel maradnak el ettől, így havonta összesen csak 55.100 lejes ez a szociális támogatás.
Jövedelmi görbe tükör
A kimutatás tehát egyfajta szociális és jövedelmi görbe tükör, hiszen az első három kategóriában értelemszerűen a táblázatok elején álló megyék állnak rosszul, a rangsor alján találhatók pedig jól teljesítenek. Ami az utolsó, a fejenkénti átlagtámogatást illeti, az a következtetés vonható le, hogy a gazdaságilag jól teljesítő megyékben az a viszonylag kevés személy, aki részesül a juttatásban, a minimálbérnél sokkal kevesebb bevétellel rendelkezik, ezért szükséges nagyobb összeggel kiegészíteni azt. Ők feltételezhetően többnyire azok, akiket a rendszer nem motivál és ösztönöz kellőképpen munkavállalásra.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
szóljon hozzá!