
Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Maros megye lakosságának 1,14 százaléka, azaz 6801 személy részesül a minimálbér összegéig tartó jövedelemkiegészítési szociális juttatásban. Ebben az adatsorban messze országos első Teleorman (a lakosság 2,56%-a) és Buzău (a lakosság 2,31%-a) megye.
2017. december 10., 17:192017. december 10., 17:19
A munkaügyi minisztérium, valamint a szociális felügyeleti és kifizetési országos ügynökség adatait felhasználva a profit.ro gazdasági szakportál tett közzé arra vonatkozó adatsort, hogy melyik megye hogy áll a minimálbéri összegéig szükséges jövedelemkiegészítő juttatásban.
A nyilvántartás szerint az ország majdnem 22,3 millió lakosából csaknem 220 ezren, azaz 0,98% részesül olyan szociális támogatásban, amely azért jár, mert az illető bevétele nem éri el a garantált minimálbért.
A szeptemberre vonatkozó táblázatból kiderült, hogy az ország 42 térségi közigazgatási egysége közül Teleorman, Buzău, Mehedinți és Vaslui megyékben haladja meg a lakosság 2 százalékát ez az arány, és 2,56 százalékkal messze „országos első” Teleorman megye.
Ezzel szemben Maros megye 595 948 lakosából 6801-en kapják a juttatást, ez 1,14 százalékot jelent, amellyel 17. helyen vagyunk – Hargita megye a 26. (333 674 lakosból 3096-an, azaz 0,93%), Kovászna megye pedig a 28. (228 732 lakosból 2016-an, azaz 0,88%).
ez pedig 0,01%-os lakossági arányt jelent. A támogatottak abszolút száma tekintetében az első helyeken Dolj (13.710), Buzău (11.059), Bákó (10.669), Galac (10.487) és Teleorman (9.977) áll, a 6801 személlyel Maros megye a 12., míg Hargita a 31. (3.096 lakos), Kovászna megye pedig „hátulról” a negyedik, azaz a 39. a 2016 támogatottal.
A havonta kifizetésre kerülő pénzösszegek tekintetében az abszolút értékben legtöbbet felemésztő megyék a következők: Dolj (3.899.938 lej), Bákó (3.039.502 lej), Vaslui (2.946.223 lej), Buzău (2.920.933 lej), Galac (2.854.234 lej) és Teleorman (2.580.022 lej). Maros megye a kilencedik 2.157.191 lejjel, Hargita megye a harmincadik 945.019 lejjel, Kovászna megye pedig a harmincötödik 606.347 lejjel.
Fejenként átlagban a legnagyobb mértékű kiegészítés a Szilágy (335 lej), a Brassó (330 lej), a Maros (317 lej), a Bihar (315 lej) és a Szatmár (310 lej) megyeieknek szükséges. Hargita megye a 7. ebben a rangsorban 305 lejjel, Kovászna megye pedig a 9. 301 lejjel.
Bukarest az összes kategóriában az utolsó helyen áll, hiszen a nyilvántartott 2.106.144 lakosból csupán 265, azaz 0,01% bevétele nem éri el a garantált minimálbér összegét, de átlagban csak 208 lejjel maradnak el ettől, így havonta összesen csak 55.100 lejes ez a szociális támogatás.
Jövedelmi görbe tükör
A kimutatás tehát egyfajta szociális és jövedelmi görbe tükör, hiszen az első három kategóriában értelemszerűen a táblázatok elején álló megyék állnak rosszul, a rangsor alján találhatók pedig jól teljesítenek. Ami az utolsó, a fejenkénti átlagtámogatást illeti, az a következtetés vonható le, hogy a gazdaságilag jól teljesítő megyékben az a viszonylag kevés személy, aki részesül a juttatásban, a minimálbérnél sokkal kevesebb bevétellel rendelkezik, ezért szükséges nagyobb összeggel kiegészíteni azt. Ők feltételezhetően többnyire azok, akiket a rendszer nem motivál és ösztönöz kellőképpen munkavállalásra.
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az intézmény bírói részlegétől eltérően nem gondolja úgy, hogy a Recorder dokumentumfilmjének „az igazságszolgáltatás destabilizálása” a célja.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a közúti fuvarozók állami támogatási programjának létrehozásáról szóló határozatot, amely az üzemanyagként használt gázolaj jövedéki adójának emelkedését ellensúlyozza – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.&
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
szóljon hozzá!