
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
Egykor nemesi családok otthona volt, ma mondhatni, a pusztulás vár a magyarózdi Radák-Pekri kastélyra, amelyet egy csapat marosludasi diák „fogadott örökbe” az Örökségünk őrei vetélkedőn. A kései reneszánsz jegyében épült műemléképület gazdája ma a Bonus Pastor Alapítvány, így esik meg, hogy nem csak adnak a gyerekek a kastélynak, de „kapnak” is, az örökségvédelem néha ugyanis átvált drogprevencióba.
2022. december 01., 20:042022. december 01., 20:04
A marosludasi 1-es számú Technológiai Szakközépiskola diákjai is jelentkeztek az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! országos verseny idei évadára. Az RMDSZ szórvány cselekvési terve részeként elindított, már szerte Erdélyben működő mozgalom az utóbbi évek legsikeresebb, ifjúságnak szóló örökségvédelmi kezdeményezése.
A marosludasi diákok az iskolájuktól 16 kilométerre fekvő magyarózdi Radák- Pekri kastélyt vették „védelmükbe”, egy hat fős diákcsapatra és egy vezető tanárra hárul az a feladat, hogy a közelségében található műemlék komplexus helyzetére és állapotára felhívja a figyelmet. A kastély megmentésének folyamata már elkezdődött – mondja a Székelyhonnak Szente István történelemtanár, a csapat irányító tanára –,
Bár a tetőszerkezet megújult, a magyarózdi kastély állapota tovább romlik
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A tetőzet 50-60 százalékban hiányzott az épületről. A legnagyobb kárt az egykor stukkó díszítéssel borított emeleti fafödém elkorhadása és a vakolat alatti falfestmények eltűnése jelenti. Elpusztultak az emeleti termek barokk és klasszicista festett mennyezetei is, megroggyantak a földszinti boltozatok, tovább nyíltak a falak repedései.
A felújítást főleg külföldi támogatásokból fedezték, de messze még a vég, miközben a felújított tetőszerkezettel sem oldódott meg teljesen az épület romlásának megállítása: mind a külső, mind a belső falszerkezetek teljes méretű restaurálásra szorulnak, amit az alapítvány és a helyi közösség önerőből nem tud megvalósítani. Ezért
– mesélte Szente István. Hozzátette, a Bonus Pastor Alapítvány az épületegyüttes felújított magtárában hozta létre Terápiás Otthonát, amely a káros szenvedélybetegek számára nyújt menedéket és gyógyulási lehetőséget.
Kulturális műsorral csalogatták a falubeliket a magyarózdi kastélyba
Fotó: Bágy Levente
Ezt a kastélyt fogadták örökbe a marosludasi diákok, akik több programmal igyekeznek fél éven át kicsit felhívni a figyelmet az épületre:
Hogy miért pont versdélutánt? Különleges adalék, hogy közel 400 éve itt élt Petrőczy Kata Szidónia, az első számontartott magyar költőnő, és Horváth István költő meg Magyarózdon született, így ennek a két költőnek a verseiből állítottak össze egy előadást, ahol
A résztvevőket fánkkal és forró teával kínálták, mágneseket árultak, a szerzett összeget pedig az alapítványnak adományozták.
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A kulturális délután után legközelebb a többi diáktársának mutatja be a kastélyt a Radák-Pekri csapat, egy 60 fős diákcsoporttal látogatják meg a kastélyt ismerkedés céljából, és ha már ott vannak,
Szente Istvántól megtudtuk, hogy tavaszig még számos programmal készülnek, ha kicsit jobb idő lesz, bicikli- és gombásztúrát is szerveznek majd a kastélyhoz, és igyekeznek majd a diákok szponzort, befektetőt is keresni, aki látna lehetőséget a késő reneszánsz-kori kastély megmentésében.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!