Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
Egykor nemesi családok otthona volt, ma mondhatni, a pusztulás vár a magyarózdi Radák-Pekri kastélyra, amelyet egy csapat marosludasi diák „fogadott örökbe” az Örökségünk őrei vetélkedőn. A kései reneszánsz jegyében épült műemléképület gazdája ma a Bonus Pastor Alapítvány, így esik meg, hogy nem csak adnak a gyerekek a kastélynak, de „kapnak” is, az örökségvédelem néha ugyanis átvált drogprevencióba.
2022. december 01., 20:042022. december 01., 20:04
A marosludasi 1-es számú Technológiai Szakközépiskola diákjai is jelentkeztek az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! országos verseny idei évadára. Az RMDSZ szórvány cselekvési terve részeként elindított, már szerte Erdélyben működő mozgalom az utóbbi évek legsikeresebb, ifjúságnak szóló örökségvédelmi kezdeményezése.
A marosludasi diákok az iskolájuktól 16 kilométerre fekvő magyarózdi Radák- Pekri kastélyt vették „védelmükbe”, egy hat fős diákcsapatra és egy vezető tanárra hárul az a feladat, hogy a közelségében található műemlék komplexus helyzetére és állapotára felhívja a figyelmet. A kastély megmentésének folyamata már elkezdődött – mondja a Székelyhonnak Szente István történelemtanár, a csapat irányító tanára –,
Bár a tetőszerkezet megújult, a magyarózdi kastély állapota tovább romlik
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A tetőzet 50-60 százalékban hiányzott az épületről. A legnagyobb kárt az egykor stukkó díszítéssel borított emeleti fafödém elkorhadása és a vakolat alatti falfestmények eltűnése jelenti. Elpusztultak az emeleti termek barokk és klasszicista festett mennyezetei is, megroggyantak a földszinti boltozatok, tovább nyíltak a falak repedései.
A felújítást főleg külföldi támogatásokból fedezték, de messze még a vég, miközben a felújított tetőszerkezettel sem oldódott meg teljesen az épület romlásának megállítása: mind a külső, mind a belső falszerkezetek teljes méretű restaurálásra szorulnak, amit az alapítvány és a helyi közösség önerőből nem tud megvalósítani. Ezért
– mesélte Szente István. Hozzátette, a Bonus Pastor Alapítvány az épületegyüttes felújított magtárában hozta létre Terápiás Otthonát, amely a káros szenvedélybetegek számára nyújt menedéket és gyógyulási lehetőséget.
Kulturális műsorral csalogatták a falubeliket a magyarózdi kastélyba
Fotó: Bágy Levente
Ezt a kastélyt fogadták örökbe a marosludasi diákok, akik több programmal igyekeznek fél éven át kicsit felhívni a figyelmet az épületre:
Hogy miért pont versdélutánt? Különleges adalék, hogy közel 400 éve itt élt Petrőczy Kata Szidónia, az első számontartott magyar költőnő, és Horváth István költő meg Magyarózdon született, így ennek a két költőnek a verseiből állítottak össze egy előadást, ahol
A résztvevőket fánkkal és forró teával kínálták, mágneseket árultak, a szerzett összeget pedig az alapítványnak adományozták.
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A kulturális délután után legközelebb a többi diáktársának mutatja be a kastélyt a Radák-Pekri csapat, egy 60 fős diákcsoporttal látogatják meg a kastélyt ismerkedés céljából, és ha már ott vannak,
Szente Istvántól megtudtuk, hogy tavaszig még számos programmal készülnek, ha kicsit jobb idő lesz, bicikli- és gombásztúrát is szerveznek majd a kastélyhoz, és igyekeznek majd a diákok szponzort, befektetőt is keresni, aki látna lehetőséget a késő reneszánsz-kori kastély megmentésében.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!