
Nyolc falut fog össze Kányád község
Fotó: Mihály Csaba
Hiába akad egyre több üres ház, ritkán válnak eladóvá a székely falvakban. Sok esetben ugyanis fenntartják az őseik falusi házát a külföldre vagy a közeli városokba költözött utódok – így vált néhány székely falu hétvégi házas övezetté. Az elszigetelt székely falvak azonban nehéz helyzetben vannak a fennmaradásukat tekintve.
2024. május 06., 21:152024. május 06., 21:15
Néhány székelyföldi község vezetőit kerestük fel, hogy megkérdezzük, nyilvántartják-e a kiüresedett házak számát, csökkent, vagy nőtt a népesség, és hogyan tekintenek a jövőbe.
ahol a külföldről hazatérő fiatalok családalapítással növelik a népességszámot.
György Sándor, az udvarhelyszéki Kányád község polgármestere a téma kapcsán a Székelyhonnak elmondta, egyelőre nem térképezték fel az üresen álló lakóházakat a község területén, mert azok száma folyton változik. Mint mondta, általában ezeket a házakat eladják, bár többségüket nem hirdetik meg, mert szomszédi, rokonsági, ismerősi körben kerül gazdája.
a hozzájuk tartozó településeken. Kiemelte azt is, hogy Székelyudvarhelyhez közelebb eső falvakban jobb a helyzet, a távolabb eső települések esetében azonban már más a helyzet. A községük nyolc faluból áll.
– magyarázta a községvezető.
A polgármester szerint az elmúlt években növekedett valamelyest a népesség, és az a tapasztalata, hogy a külföldön munkát vállaló fiatalok nagyrészt visszatelepülnek. „Gyakorlatilag azt a pénzt, amit kint megkeresnek, azt többnyire hazahozzák, és itthon értékesítik, befektetnek, itthon építkeznek, vagy felújítanak” – osztotta meg György Sándor. Tőle tudjuk, hogy a községben 740 lakóház van.
A távolabbi települések, mint Székelydálya, Székelypetek is hétvégén népesül be, és a nyári vakációban. „Sokan hétvégi háznak használják a lakóházakat” – jegyezte meg a községvezető.
Székelypetek is hétvégén népesül be leginkább
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kányád községhez tartozik egyébként Kányád, Homoródszentlászló, Jászfalva, Miklósfalva, Székelypetek, Székelydálya, Ábránfalva és Ége. A község népessége 1068 fő.
Kristóf József Lóránt, a Maros megyei Magyaró község polgármestere megkeresésünkre közölte, hogy a korábbi népszámlálás óta valamelyest csökkent a népesség a községben, jelenleg 2995 lakosa van. „Gyakorlatilag hat emberen múlott, hogy tizenháromról tizenegyre csökkent a tanácsosok száma az önkormányzatban. Ez elszomorító” – mondta a polgármester. Tőle tudjuk, hogy a községhez tartozó Fickópatakán kevesebb volt az elhalálozás, mint a születés, ami pozitív a népesség szempontjából. Jelenleg 470-en lakják.
– jegyezte meg a községvezető. Hozzátette, öt százaléka a házaknak azért üres, mert a tulajdonosok külföldön vannak, a legtöbb esetben viszont azért, mert kihaltak az idősek. „A fiatalok azonban karban tartják ezeket a házakat is, csak néhány elhanyagolt épület van, amelyekről nem gondoskodik senki. A három település közül Fickópataka fejlődik a legjobban, terjeszkedik Magyaró fele, az önkormányzat ugyanis beltelekké sorolta a két település közötti területeket. Ott már nagyon sok telket megvásároltak, új házak is jó számban épülnek, tudtuk meg.
Magyaró községhez tartozik Magyaró, Fickópataka és Holtmaros.
Szotyori Angéla Gizella, a Kovászna megyei Málnás község polgármestere szerint általános jelenség a falvak elöregedése, akárcsak az, hogy egyre több az elhagyatott lakóház a településeken. Tőle tudjuk, hogy
„Akad néhány üres szülői ház, ahonnan elköltöztek a gyerekek, és még nem adták el, de romosodó ház csak egy van” – osztotta meg a községvezető.
A Málnás községhez tartozó Zalánpatak esetében azonban már más a helyzet, ugyanis eléggé elszigetelt, nehezen megközelíthető falu. „Ott elég súlyos a probléma, nagyon kevés a fiatal, kevés a gyerek és nagyon sok az idős. Nincs munkalehetőség, nehéz megközelíteni” – sorolta a nehézségeket a községvezető. Hozzátette, szerették volna európai uniós forrásból a Málnással összekötő tizenkét kilométeres útszakaszt felújítani, de egyelőre nem nyertek rá finanszírozást, a költségeit pedig az ezres nagyságú község önerőből nem tudja előteremteni.
– fogalmazott a háromszéki elöljáró.
Zalánpataknak egyébként hetven-nyolcvan állandó lakosa van, a fiatalok, ha tehetik, elköltöznek, nagyrészt Németországba mennek dolgozni, a hazahozott pénzből modernizálják a lakásokat, de többnyire a városban, vagy ahhoz közelebb vásárolnak lakást. Ebben a faluban is jellemző, hogy hétvégi házként használják a házakat, vannak, akik kifejezetten erre a célra vásároltak ott ingatlant. Az is köztudott, hogy III. Károly brit királynak is van birtoka itt, aki még hercegként szívesen látogatott Zalánpatakra.
A brit királyi birtok bejárata Zalánpatakon
Fotó: Makkay József
Málnás községhez tartozik Málnásfürdő, Zalánpatak. Népessége 1024 fő.
Kedves Róbert, a felcsíki Csíkszenttamás község polgármestere a témához kapcsolódóan elmondta, hosszú évek óta az elhalálozások száma meghaladta a születésszámot, az elmúlt tíz évben százzal csökkent a népesség száma. Ez a tendencia most megfordulni látszik, hiszen egyre több gyermek születik a községben, vannak családok, ahol bevállalják a harmadik gyermeket is, jegyezte meg a községvezető.
„Ez jó irányt mutat az elmúlt évekhez képest” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egyre több fiatal, akik kimentek korábban dolgozni külföldre, költöznek haza. Többségük visszatér a szülőfaluba. Vannak ugyan üres házak a faluban, de nem eladók.
– magyarázta. A településen valamivel több mint ezer háztartás van nyilvántartva, azonban egy portán belül akár több lakóház is lehet, több generáció is élhet együtt.
Csíkszenttamás és a Csonkatorony látványossága
Fotó: Pinti Attila
Csíkszenttamás 2004 óta önálló község, korábban Karcfalvához tartozott. Népessége 2430 fő.
A kiszámíthatóság, a megmaradás és a politikai érdekképviselet kérdései kerültek a középpontba a 35. Tusványos hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán, ahol magyar szervezetek vezetői értékelték közösségeik helyzetét és a jövő kihívásait.
Elfogadták a Barátok kertje és a Fűzhát övezeti rendezési terveit a csíkszeredai önkormányzati képviselők pénteki, rendkívüli ülésén. A városvezetés szerint ezzel hosszú távon új lakóövezetek kialakításának alapjait teremtették meg Csíksomlyón.
Román F–16-os vadászgép semmisített meg pénteken egy drónt, amely behatolt a román légtérbe – jelentette be Nicușor Dan államfő.
Felhőszakadásokra, viharos erejű szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldva és Munténia több térségére, valamint Bukarestre.
Regisztrálniuk kell az idei végzetteknek a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatalnál, hogy ingyenes tájékoztatást és szakmai tanácsadást, munkaközvetítést, valamint egyéb foglalkoztatás-ösztönző intézkedéseket kapjanak.
Kisteherautókkal hordták a hulladékot a közterületre, most 70 ezer lejes pénzbírságot kell kifizessenek.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 19 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Miközben tavaly ilyenkor hőségriadó miatt figyelmeztettek a meteorológusok, idén pulóveres reggelre ébredtek a székelyföldiek. Július 24-én több településen alig haladta meg a hajnali hőmérséklet a 10 Celsius-fokot.
Újabb drágulás tapasztalható az üzemanyag-piacon, a benzin literenkénti ára több töltőállomáson is meghaladta a 9 lejt, a gázolaj ára pedig a 10 lejt közelíti.
Sokan még mindig tartanak a kontaktlencséktől, pedig ma már a kisgyermekektől az idősekig szinte bárki számára megoldást jelenthetnek. Bódi György, a brassói Best Optic optometristája szerint a legtöbb tévhit ideje lejárt.
1 hozzászólás