
Nyolc falut fog össze Kányád község
Fotó: Mihály Csaba
Hiába akad egyre több üres ház, ritkán válnak eladóvá a székely falvakban. Sok esetben ugyanis fenntartják az őseik falusi házát a külföldre vagy a közeli városokba költözött utódok – így vált néhány székely falu hétvégi házas övezetté. Az elszigetelt székely falvak azonban nehéz helyzetben vannak a fennmaradásukat tekintve.
2024. május 06., 21:152024. május 06., 21:15
Néhány székelyföldi község vezetőit kerestük fel, hogy megkérdezzük, nyilvántartják-e a kiüresedett házak számát, csökkent, vagy nőtt a népesség, és hogyan tekintenek a jövőbe.
ahol a külföldről hazatérő fiatalok családalapítással növelik a népességszámot.
György Sándor, az udvarhelyszéki Kányád község polgármestere a téma kapcsán a Székelyhonnak elmondta, egyelőre nem térképezték fel az üresen álló lakóházakat a község területén, mert azok száma folyton változik. Mint mondta, általában ezeket a házakat eladják, bár többségüket nem hirdetik meg, mert szomszédi, rokonsági, ismerősi körben kerül gazdája.
a hozzájuk tartozó településeken. Kiemelte azt is, hogy Székelyudvarhelyhez közelebb eső falvakban jobb a helyzet, a távolabb eső települések esetében azonban már más a helyzet. A községük nyolc faluból áll.
– magyarázta a községvezető.
A polgármester szerint az elmúlt években növekedett valamelyest a népesség, és az a tapasztalata, hogy a külföldön munkát vállaló fiatalok nagyrészt visszatelepülnek. „Gyakorlatilag azt a pénzt, amit kint megkeresnek, azt többnyire hazahozzák, és itthon értékesítik, befektetnek, itthon építkeznek, vagy felújítanak” – osztotta meg György Sándor. Tőle tudjuk, hogy a községben 740 lakóház van.
A távolabbi települések, mint Székelydálya, Székelypetek is hétvégén népesül be, és a nyári vakációban. „Sokan hétvégi háznak használják a lakóházakat” – jegyezte meg a községvezető.
Székelypetek is hétvégén népesül be leginkább
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kányád községhez tartozik egyébként Kányád, Homoródszentlászló, Jászfalva, Miklósfalva, Székelypetek, Székelydálya, Ábránfalva és Ége. A község népessége 1068 fő.
Kristóf József Lóránt, a Maros megyei Magyaró község polgármestere megkeresésünkre közölte, hogy a korábbi népszámlálás óta valamelyest csökkent a népesség a községben, jelenleg 2995 lakosa van. „Gyakorlatilag hat emberen múlott, hogy tizenháromról tizenegyre csökkent a tanácsosok száma az önkormányzatban. Ez elszomorító” – mondta a polgármester. Tőle tudjuk, hogy a községhez tartozó Fickópatakán kevesebb volt az elhalálozás, mint a születés, ami pozitív a népesség szempontjából. Jelenleg 470-en lakják.
– jegyezte meg a községvezető. Hozzátette, öt százaléka a házaknak azért üres, mert a tulajdonosok külföldön vannak, a legtöbb esetben viszont azért, mert kihaltak az idősek. „A fiatalok azonban karban tartják ezeket a házakat is, csak néhány elhanyagolt épület van, amelyekről nem gondoskodik senki. A három település közül Fickópataka fejlődik a legjobban, terjeszkedik Magyaró fele, az önkormányzat ugyanis beltelekké sorolta a két település közötti területeket. Ott már nagyon sok telket megvásároltak, új házak is jó számban épülnek, tudtuk meg.
Magyaró községhez tartozik Magyaró, Fickópataka és Holtmaros.
Szotyori Angéla Gizella, a Kovászna megyei Málnás község polgármestere szerint általános jelenség a falvak elöregedése, akárcsak az, hogy egyre több az elhagyatott lakóház a településeken. Tőle tudjuk, hogy
„Akad néhány üres szülői ház, ahonnan elköltöztek a gyerekek, és még nem adták el, de romosodó ház csak egy van” – osztotta meg a községvezető.
A Málnás községhez tartozó Zalánpatak esetében azonban már más a helyzet, ugyanis eléggé elszigetelt, nehezen megközelíthető falu. „Ott elég súlyos a probléma, nagyon kevés a fiatal, kevés a gyerek és nagyon sok az idős. Nincs munkalehetőség, nehéz megközelíteni” – sorolta a nehézségeket a községvezető. Hozzátette, szerették volna európai uniós forrásból a Málnással összekötő tizenkét kilométeres útszakaszt felújítani, de egyelőre nem nyertek rá finanszírozást, a költségeit pedig az ezres nagyságú község önerőből nem tudja előteremteni.
– fogalmazott a háromszéki elöljáró.
Zalánpataknak egyébként hetven-nyolcvan állandó lakosa van, a fiatalok, ha tehetik, elköltöznek, nagyrészt Németországba mennek dolgozni, a hazahozott pénzből modernizálják a lakásokat, de többnyire a városban, vagy ahhoz közelebb vásárolnak lakást. Ebben a faluban is jellemző, hogy hétvégi házként használják a házakat, vannak, akik kifejezetten erre a célra vásároltak ott ingatlant. Az is köztudott, hogy III. Károly brit királynak is van birtoka itt, aki még hercegként szívesen látogatott Zalánpatakra.
A brit királyi birtok bejárata Zalánpatakon
Fotó: Makkay József
Málnás községhez tartozik Málnásfürdő, Zalánpatak. Népessége 1024 fő.
Kedves Róbert, a felcsíki Csíkszenttamás község polgármestere a témához kapcsolódóan elmondta, hosszú évek óta az elhalálozások száma meghaladta a születésszámot, az elmúlt tíz évben százzal csökkent a népesség száma. Ez a tendencia most megfordulni látszik, hiszen egyre több gyermek születik a községben, vannak családok, ahol bevállalják a harmadik gyermeket is, jegyezte meg a községvezető.
„Ez jó irányt mutat az elmúlt évekhez képest” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egyre több fiatal, akik kimentek korábban dolgozni külföldre, költöznek haza. Többségük visszatér a szülőfaluba. Vannak ugyan üres házak a faluban, de nem eladók.
– magyarázta. A településen valamivel több mint ezer háztartás van nyilvántartva, azonban egy portán belül akár több lakóház is lehet, több generáció is élhet együtt.
Csíkszenttamás és a Csonkatorony látványossága
Fotó: Pinti Attila
Csíkszenttamás 2004 óta önálló község, korábban Karcfalvához tartozott. Népessége 2430 fő.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
1 hozzászólás