
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa. Archív
Fotó: Ráduly István prefektusi kabinetje
Az elmúlt egy hónapban 121 személy hunyt el Kovászna megyében koronavírus-fertőzésben – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Ráduly István, Kovászna megye prefektusa. Hozzátette, közben változatlanul alacsony, hozzávetőleg 30 százalékos az átoltottság, amivel a megye sereghajtó az országban.
2021. november 23., 19:142021. november 23., 19:14
Kovászna megyében naponta négy-öt elhalálozás hozható összefüggésbe a fertőzéssel, miközben iratkozás és sorban állás nélkül rendelkezésre áll a védőoltás, mondta a prefektus. Az elhunytak 82 százaléka 65 évesnél idősebb volt és társbetegségeik is voltak, ám a fertőzés súlyosbította az állapotukat. Országos szinten az elhunytak mintegy 10 százaléka oltott, Háromszéken ennél alacsonyabb az arányuk.
Az elmúlt 30 nap alatt Kovászna megyében 16 594 adag oltást adtak be, ennek jelentős része második vagy harmadik dózis volt. Naponta átlagosan valamivel több mint 500 oltást használnak fel, de ebből az első adagot felvevők száma ritkán haladta meg a százat. Háromszéken a legtöbb aktív fertőzött november 4-én volt, amikor 1347 aktív esetet tartottak nyilván, és ezen a napon haltak meg a legtöbben, tizenöten. A legtöbb vakcinát október 28-án vették fel, 1424 dózist, a legkevesebbet hétfőn, 302 adagot.
– mondta a prefektus. Hozzátette, Nyugat–Európában ismét sok új fertőzött van, de a magas átoltottság miatt viszonylag kevés a súlyos eset és alacsony a halottak száma. Amikor ez a magas fertőzésszám a karácsony körüli „népvándorlással” hozzánk is begyűrűzik, várhatóan ismét megugranak majd a számok, csak nálunk több lesz a halott. Ezért még mindig nem késő kérni az oltást, vagy felvenni a második vagy harmadik adagot – véli a prefektus.
Ráduly István arra inti a háromszékieket, hogy igyekezzenek megkülönböztetni az oltást egyértelműen támogató, valós szakértők – példaként említette Barabási Albert-László világhírű hálózatkutatót és a Cambridge-i Egyetemen doktorált Fejér Szilárd vegyészt – tudományosan alátámasztott véleményét az oltásellenes elméletektől, amelyeket azok terjesztenek, akik „ezelőtt néhány hónappal még nem tudták, hogy mi a különbség a baktérium és vírus között”.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
7 hozzászólás